Műsorújság

Közel 2 millió könyv és folyóirat, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány s több tízezer XVI-XVIII. századi kötet is található hazánk egyik legrégebbi múltra visszatekintő könyvgyűjteményében, a Magyar Örökség díjas ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, ahová mai műsorunkban látogatunk. A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából itt Balogh Ildikó a könyvtár közönségszolgálati osztályának munkatársa és Konrád Eszter régikönyves feldolgozó, a gyűjteményszervezési osztály munkatársának segítségével muzeális értékű könyvekbe nyerhetünk betekintést. November 13-ig önök is eljöhetnek ide a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében. A programokról részletesen a konyvtar.elte.hu oldalon tájékozódhatnak.

Nem a királyság mint államforma jelképe a koronás címer, hanem a szuverenitásé - nem célszerű ezért a nélküle ábrázolt államcímerünket Kossuth-címernek nevezni. Mit keres a strucc Vas megye címerében, és miért éppen a kacsa jelképezi a Nádasdyakat? Címertani érdekességekről lesz szó a műsorban.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A budapesti Francia Intézetben október 4-én mutatták be Farkas András (André Farkas) Budapest - Varsó - Párizs, Az angyalföldi nejlonbortól a bordói eleganciáig című, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete kiadásában megjelent könyvét. Az emlékiratot francia nyelven is publikálta a párizsi Edilivre kiadó. Farkas András 1931. április 15-én született Debrecenben, ahol apja a Független Újság főszerkesztője volt, és Budapesten megalapította a Vidéki Napilapok Szindikátusát. Farkas András is 1950-től újságíróként dolgozott az MTI külpolitikai szerkesztőségében. 1956. október 30-án elvállalta az Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány Függetlenség (később Magyar Függetlenség) című, hat számot megért politikai napilapjának főszerkesztését, majd december 8-án elhagyta az országot. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül Párizsba ment, ahol kereskedelmi vállalkozásokba kezdett, főként a borászat területén. 1990 óta évente Magyarországra látogat a családjával. A Francia Intézetben tartott könyvbemutatót követő napokban feleségével a rádiónkban is járt, műsorunknak interjút adott életútjáról.

25 évesen lépett trónra, és 96 éves koráig uralkodott a 20. század legmeghatározóbb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő. Életének 97., uralkodásának 71. évében halt meg, csak a „Napkirály”, XIV. Lajos francia király uralkodása volt ennél néhány hónappal hosszabb az európai történelemben. Szerepe az alkotmányos monarchiában elsősorban ceremoniális volt, ugyanakkor a Nemzetközösség tagjai, 54 ország között nagyon szoros kapcsolatot sikerült fenntartania, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, és 15 országnak, közöttük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is államfője volt. II. Erzsébet brit királynő halálával lezárult az a történelmi folytonosság, amely a II. világháború végén kezdődött és a több évtizedig tartó hidegháborús konfliktusba torkollt. Halálával új korszak veszi kezdetét az európai és a brit történelemben. A 20. után a 21. század. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világtörténelem e formálójának halálával ért véget a 19. után a hosszú 20. század. Az Egyesült Királyság 71 évig uralkodó királynője az utolsó nagy létező monarchia uralkodója volt, ahol a klasszikus értékek még számítottak, és bár a modern idők a Monarchiában is utat találtak, II. Erzsébet állandóságot jelentett a briteknek, de Európa más népeinek is. Milyen örökséget hagyott ránk II. Erzsébet, és hogyan vihető tovább ez az örökség? Udvarhelyi Zsuzsannával, teológussal és angoltanárral a tradicionális brit társadalomról, II. Erzsébet történelemformáló személyéről, II. Erzsébetről mint női uralkodóról, feleségről, családanyáról, a női uralkodók és az anglikán egyház szerepéről beszélgettünk.

1956. október 23-án egy 12 éves fiú becsöppen a budapesti tüntetés közepébe. Az élmények hatására naplót kezd írni, és a következő év februárjáig folytatja, majd elrejti a kis füzetet, nehogy bajt hozzon amúgy is osztályidegen családjára. Csak hatvanéves kora után meri elővenni, és megmutatni a családjának. A szerző, Jankó, azaz Szentváry Lukács János tavaly elhunyt, de lánya, Szentváry-Lukács Mariann úgy gondolta, digitalizálja a naplót, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, akárhol is él a világon. Vele beszélgetünk arról, mi fér bele egy kiskamasz naplójába és felnőve az életébe, ha neve mellett ott van az osztálynaplóban az x. Az anyaországi és a határon túli cserkészet megszervezésében és a XX. századi hadtörténelemmel kapcsolatos adatbázisok létrehozásában vállalt szerepéért Szentváry-Lukács János 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést. 12 éves korában írt kordokumentum értékű naplóját a www.naplo1956.hu címen olvashatják el, ahol megnézhetik rajzait és az általa összegyűjtött relikviákat is. ************* 80 éve született, 25 éve hunyt el Simsay Ildikó festőművész, grafikus. A Simsay Ildikó-emlékkiállítás a Vigadó Galériában nov. 6-án zár. A Szervező az MMA Képzőművészeti Tagozat, melynek vezetője Stefanovits Péter, aki a kiállításról beszél. ********************************* 8 keresztény film, számos keresztény tematikájú DVD és könyv költözik az Uránia NF-ba október 2022. OKTÓBER 28-29-30-án. a VIII. KERESZTÉNY FILM- ÉS KÖNYVNAPOKon. Elsőként látható a hazai mozikban a Calcuttai Teréz anya, a Fatima, a Faustina és a Chiara Lubich életét feldolgozó film. MINDEN PROGRAM ÉS VETÍTÉS INGYENES! Dancsák Viktor programigazgatóval beszélgetünk a VIII. Keresztény Film és könyvnapokról, amely 17.30 órakor egy ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét okt. 28-án, pénteken. Minden vetítés és program ingyenesen látogatható.

A Székesfehérvári Egyházmegye karitász önkénteseinek őszi találkozóján a segítőszolgálat hétköznapi gyakorlatai kerültek a fókuszba, kiemelve azt, hogyan válhatnak a karitászosok a krisztusi szeretet és a remény követeivé. A konferencián a szociális segítő tevékenység gyakorlati módszerén túl arról is szó esett, hogyan gondolkodjunk a reményről, miként motiválja, segíti a szeretet és a remény mások szolgálatát.

Szombathely a középkorban a győri püspökséghez tartozott, a település városias jellegét is ez határozta meg. A püspöki mezővárosról Zágorhiddi Czigány Balázs történész beszél.

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesítése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. II. Erzsébet uralkodása idején az egykori Brit Birodalom azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette. Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével az alkotmányos monarchiáról, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet és III. Károly uralkodásáról beszélgettünk.

Organ Lady Cafe Italiano Groove Blues Too Young Brother J. Lets go to the Church Az együttes tagjai: Gyárfás István - gitár, Premecz Mátyás - Hammond orgona, Jeszenszky György - dob

Vendégünk lesz a Jászai Mari-díjas Vida Péter, aki nemrég Mumbaiban járt, munkaügyben: az Opera vendégjátékra utazott ugyanis A denevér című előadással, melyben ő is játszik. Ez előtt azonban egy összeállítással kezdünk, melyben azt vizsgáljuk, milyen hatással van a magyarországi színházak működésére az egyre élesedő energiaválság, és hogy a szakma hogyan keresi a válaszokat a felmerülő kérdésekre. Fotó: Opera.hu

A Székesfehérvári Egyházmegye karitász önkénteseinek őszi találkozóján a segítőszolgálat hétköznapi gyakorlatai kerültek a fókuszba, kiemelve azt, hogyan válhatnak a karitászosok a krisztusi szeretet és a remény követeivé. A konferencián a szociális segítő tevékenység gyakorlati módszerén túl arról is szó esett, hogyan gondolkodjunk a reményről, miként motiválja, segíti a szeretet és a remény mások szolgálatát.

1956. október 23-án egy 12 éves fiú becsöppen a budapesti tüntetés közepébe. Az élmények hatására naplót kezd írni, és a következő év februárjáig folytatja, majd elrejti a kis füzetet, nehogy bajt hozzon amúgy is osztályidegen családjára. Csak hatvanéves kora után meri elővenni, és megmutatni a családjának. A szerző, Jankó, azaz Szentváry Lukács János tavaly elhunyt, de lánya, Szentváry-Lukács Mariann úgy gondolta, digitalizálja a naplót, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, akárhol is él a világon. Vele beszélgetünk arról, mi fér bele egy kiskamasz naplójába és felnőve az életébe, ha neve mellett ott van az osztálynaplóban az x. Az anyaországi és a határon túli cserkészet megszervezésében és a XX. századi hadtörténelemmel kapcsolatos adatbázisok létrehozásában vállalt szerepéért Szentváry-Lukács János 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést. 12 éves korában írt kordokumentum értékű naplóját a www.naplo1956.hu címen olvashatják el, ahol megnézhetik rajzait és az általa összegyűjtött relikviákat is. ************* 80 éve született, 25 éve hunyt el Simsay Ildikó festőművész, grafikus. A Simsay Ildikó-emlékkiállítás a Vigadó Galériában nov. 6-án zár. A Szervező az MMA Képzőművészeti Tagozat, melynek vezetője Stefanovits Péter, aki a kiállításról beszél. ********************************* 8 keresztény film, számos keresztény tematikájú DVD és könyv költözik az Uránia NF-ba október 2022. OKTÓBER 28-29-30-án. a VIII. KERESZTÉNY FILM- ÉS KÖNYVNAPOKon. Elsőként látható a hazai mozikban a Calcuttai Teréz anya, a Fatima, a Faustina és a Chiara Lubich életét feldolgozó film. MINDEN PROGRAM ÉS VETÍTÉS INGYENES! Dancsák Viktor programigazgatóval beszélgetünk a VIII. Keresztény Film és könyvnapokról, amely 17.30 órakor egy ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét okt. 28-án, pénteken. Minden vetítés és program ingyenesen látogatható.

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesülése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. Az egykori Brit Birodalom II. Erzsébettel azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt nagyhatalmú birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette. Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet uralkodásáról és III. Károly személyéről kérdeztük.

Vendégünk lesz a Jászai Mari-díjas Vida Péter, aki nemrég Mumbaiban járt, munkaügyben: az Opera vendégjátékra utazott ugyanis A denevér című előadással, melyben ő is játszik. Ez előtt azonban egy összeállítással kezdünk, melyben azt vizsgáljuk, milyen hatással van a magyarországi színházak működésére az egyre élesedő energiaválság, és hogy a szakma hogyan keresi a válaszokat a felmerülő kérdésekre. Fotó: Opera.hu

A hamarosan fölhangzó kamaraművet keletkezésének korai volta miatt afféle tanulmánydarabnak szokás tekinteni szerzője életművében. Pedig az akkor 24 esztendős Richard Strauss 1867-ből való Esz-dúr hegedű-zongoraszonátája egyszerre mutat tökéletes kompozíciós felkészültséget és tárja föl egy romantikus ifjú lelkét: Strauss a lírai lassútételt leendő hitvese iránti rajongással fogalmazta meg. A rendkívül sűrű zenei szövet bővelkedik a hangulatváltozásokban, és alaposan föladja a leckét mindkét muzsikusnak. A szerző egy ízben állítólag azt mondta: ha nem is tartozik az első vonalbeli komponisták közé, beérné azzal is, ha első lehetne a második vonalbeliek között. Ez a némileg Schumannra utaló remek szonáta márpedig azt bizonyítja, hogy ifjú szerzője már 24 évesen biztosította magának a helyet az élvonalban. Itzhak Perlman és Emanuel Ax muzsikál.