Műsorújság

Szombathely a középkorban a győri püspökséghez tartozott, a település városias jellegét is ez határozta meg. A püspöki mezővárosról Zágorhiddi Czigány Balázs történész beszél.

Vendégünk lesz a Jászai Mari-díjas Vida Péter, aki nemrég Mumbaiban járt, munkaügyben: az Opera vendégjátékra utazott ugyanis A denevér című előadással, melyben ő is játszik. Ez előtt azonban egy összeállítással kezdünk, melyben azt vizsgáljuk, milyen hatással van a magyarországi színházak működésére az egyre élesedő energiaválság, és hogy a szakma hogyan keresi a válaszokat a felmerülő kérdésekre. Fotó: Opera.hu

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesülése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. Az egykori Brit Birodalom II. Erzsébettel azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt nagyhatalmú birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette. Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet uralkodásáról és III. Károly személyéről kérdeztük.

Szombathely 1230-ban került a győri püspök tulajdonába. Az egykori mezőváros 1407-től szabadságlevéllel is rendelkezett. Egy középkori pecsétnyomóról, a pusztában álló kőhalmokról, Nagy Károly látogatásáról, Szent Márton savariai szülőhelyéről is szó lesz a Pannon mozaik mai műsorában. Zágorhidi Czigány Balázs történészt hallgathatják meg. (kép forrása: magyarkurir.hu)

Az ihlet nem a műteremben, hanem inkább a mindennapi élet megszokott pillanataiban van benne - egyebek mellett erről is beszélgettünk Gerber Pállal.

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesülése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. Az egykori Brit Birodalom II. Erzsébettel azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt nagyhatalmú birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette. Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet uralkodásáról és III. Károly személyéről kérdeztük.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tárlatán 600 négyzetméteren 700 dokumentum mutatja be azt a szerteágazó munkát, amelyet a műemlékvédelmi szakemberek végeznek. A kurátorok F. Dóczi Erika, Kádár Zsófia és Kovács Gergely művészettörténészek. A kiállítást Kádár Zsófiával és Kovács Gergellyel jártunk.

A népi írók folytonossága nagyban hozzájárult a rendszerváltozás idején a Magyar Demokrata Fórum megalakulásához, amelyet megelőzött a Lakiteleki találkozó 1987 szeptemberében. A népi írókról beszélgetünk Salamon Konrád történésszel. A lakiteleki találkozóról egy következő adásban lesz szó.

Hetedik alkalommal került megrendezésre október 10-én és 11-én a hazai óvodáztatás történetének bölcsőjét jelentő Martonvásár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szervezésében a nagyszabású Kisgyermeknevelési Konferencia, melynek helyszíne az első napon Martonvásár, a második napon Vác volt. A "Kert és szabadtér a nevelésben" című Brunszvik Teréz Szakmai Napokat követően műsorunknak interjút adott dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, a konferencia, valamint a továbbképzések és a jó gyakorlatok bemutatásának a jelentőségéről. (fotók: https://avkf.hu)

A Székelyföldi Újságírók Egyesülete adta ki a Kárpátországi téridő című gyüjteményt, amelynek szerzői a múlt nagyjainak tesznek fel a mai embereket foglalkoztató kérdéseket. A tradíciók megőrzése, a hagyományok továbbéltetése, az értékmegőrzés szempontjából olyasféle irodalmi kísérlet ez, amit érdemes a fiataloknak tovább adnunk. Egyfelől, mert nyilvánvalóan őket is foglalkoztatják a ma kérdései -, másfelől mert a mai, internetes kommunikációra alapozott véleményalkotású világban nehéz ilyesmihez hozzájutni. De ami érték, az az is marad - feltéve hogy lesz aki tovább viszi, átörökíti tovább műveli - akár nyelvi-nemzeti kisebbségi sorsban is.

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk válság idején. Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek generációját avagy a Ratkó-gyerekeket Kövesdy Zsuzsanna, rádiónk munkatársa képviseli; - az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltán a vendégünk, aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik, kétgyerekes családapa, sőt most már két unokás nagypapa is; - a Z-generáció nevében pedig Horváth Antal csatlakozik a beszélgetéshez, aki jelenleg középiskolás, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanulója; Két héttel ezelőtt - ugyanebben a körben - a mindannyinkat érintő, a társadalom szintjén jelentkező válságtünetek kezeléséről beszélgettünk, ezúttal a személyes, belső világunkat érintő, lelki válságok kerülnek terítékre. Másként élik meg, másként kezelik a lelki kríziseiket a különböző korosztályok? Másként viszonyulnak a pszichológusok, pszichiáterek munkájához? Ilyen kérdésekre keressük a választ.

A népi írók folytonossága nagyban hozzájárult a rendszerváltozás idején a Magyar Demokrata Fórum megalakulásához, amelyet megelőzött a Lakiteleki találkozó 1987 szeptemberében. A népi írókról beszélgetünk Salamon Konrád történésszel. A lakiteleki találkozóról egy következő adásban lesz szó.

Hetedik alkalommal került megrendezésre október 10-én és 11-én a hazai óvodáztatás történetének bölcsőjét jelentő Martonvásár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szervezésében a nagyszabású Kisgyermeknevelési Konferencia, melynek helyszíne az első napon Martonvásár, a második napon Vác volt. A "Kert és szabadtér a nevelésben" című Brunszvik Teréz Szakmai Napokat követően műsorunknak interjút adott dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, a konferencia, valamint a továbbképzések és a jó gyakorlatok bemutatásának a jelentőségéről. (fotók: https://avkf.hu)

A Zenei Kincsestárban a Camerata Budapest és remek szólistái játszanak Gaetano Donizetti versenyműveiből. A mára feledésbe merült oboaféleségre, cor anglais-ra írott Andante és variációk szólistája Girgás Ágnes. Donizetti kéziratos töredékekből rekonstruált, B-dúr Klarinétversenyének szólistája Kovács Béla. Búcsúzóul Donizetti d-moll Sinfoniája szólal meg, amely egy bergamói koncertmester, bizonyos Capuzzi temetésére íródott.