Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla, Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Szerkesztő: Csuth Judit Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Meglehetősen száraz és kifejezetten aszályos idényt zártak idén a gazdák. Szüreti körképünkben arról beszélgetünk három bortermelővel, hogy ez miként hatott a szőlőművelésre, és milyen hatásai vannak a helyenként szélsőséges viszonyoknak a borkészítésre, a borászatokra. Vendégeinknek köszönhetően ellátogatunk Erdélybe, majd a Kunsági borvidékre és a Balaton-felvidékre, végül pedig Sopronba. Balla Gézával, Gálné Dignisz Évával, valamint Taschner Kurt Istvánnal beszélgetünk az idei szüret alakulásáról és tapasztalataikról... --- fotók: Balla Géza Pincészete / Gál Szőlőbirtok és Pincészet / Taschner Bor- és Pezsgőház

Budapesten rendezték a Közép-Kelet Európai Püspöki Konferenciák elnökeinek találkozóját. A két napos rendezvényről beszélgetünk Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, győri megyéspüspökkel. Segélyakciót indít a Katolikus Karitász a bajba jutott családokért és idősekért. Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. Média hírek szerint drágul a fogászati ellátás. Erről kérdeztük Balaton Pétert, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége főtitkárát. Ha a Nyugat nem árul el minket, sikerrel járhattunk volna 1956-ban-mondta Orbán Viktor kormányfő Zalaegerszegen a Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán október 23-án. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők értékelik a beszédet. Jó halottjaink emlékezetünkben velünk maradnak, mondhatni visszajárnak- állítja Benyik György teológus professzor. Vele beszélgetünk. Kenya a 2022-es választások után. A Migrációkutató Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a téma szakértői értékelték az elmúlt heteket. Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával beszélgetünk. Már látható a mozikban a Blokád című film, amely az 1990-es taxisblokád idején játszódik. Központi alakja Antall József, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök. Az alkotásról Jeszenszky Gézával, az Antal kormány külügyminiszterével beszélgetünk. A megszokott nyitvatartással és szolgáltatásokkal továbbra is várja olvasóit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Erről számol be Fodor Péter főigazgató.

A karikás ostor a magyar népművészet egyik kiemelkedő értéke, a pásztorkultúra, pásztorművészet elengedhetetlen része. A legtöbb pásztor családjában a mesterség nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra száll, a teljes elsajátításához hozzátartozik az eszközök elkészítése is. A szép ostor nem csak terelőeszköze volt a csikósnak, gulyásnak, kanásznak, hanem címeréül is szolgált, így szépségére különös gondot fordítottak. A csikósok az ostorukat – hogy mozgékonyabb legyen – karikával látják el, és ilyenkor karikás a neve. Habár régen többféle elnevezéssel illették a pásztorok ostoraikat, ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik. Beszélgetőtárs Harangozó Imre tanár és Szőke Péter népi iparművész. a békéscsabai Guzsalyas Egyesület vezetője.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

November 2-án lesz épp száz esztendeje, hogy Szegeden meglátta a napvilágot a huszadik század egyik legnagyobb zongoraművésze, Sebők György. Mivel hanglemez-életműve kivételesen gazdag, az évfordulón módunkban áll számos remek fölvétellel emlékezni az 1999-ben elhunyt zongoristára és zenepedagógusra, a Bloomingtoni Egyetem professzorára és több kontinens közkedvelt vendégtanárára. 1956-os emigrációja után egy párizsi hangversenye hamar lemezszerződést eredményezett. Liszt-lemeze valóságos szenzáció számba ment, a honfitársával, Starker Jánossal rögzített Beethoven-ciklusa pedig mindmáig etalon. 1959-ben közreadott felvételeikkel elnyerték a Grand Prix du Disque nagydíját. Erről a felvételről halljuk az opus 102.No.2-es., 5., D-dúr cselló-zongoraszonátát. A mű 1812-ben keletkezett Erdődy Mária grófnőnek szóló ajánlással, és egy Joseph Linke nevű csellóvirtuóz felkészültségét vette alapul – örök kihívás a csellisták számára. Ami Sebők György hangszerét illeti: a szonáta első előadásán föltehetőleg Beethoven ült a zongora mellett. Sebők és Starker nemzetközi sikere hamarosan újabb muzsikuspartnerek megjelenését eredményezte. Sebők és a korszakos belga hegedűművész, Arthur Grumiaux 1976-ban játszotta lemezre Brahms három hegedű-zongoraszonátáját. Erről a fölvételről halljuk a 78-as opusszámú, 1., G-dúr szonátát.

„Az jó gazda asszonyt illető, házi szükségrevaló, hasznos könyv” „A szakácsmesterségnek rövid leírása” „Confectumok készíttésének módja” „Állatokat és embereket gyógyító fortélyok” Néhány cím abból a könyvsorozatból, amely a kéziratban megmaradt régi receptgyűjteményeket dolgozza fel. Egy egyetemén például régi költőkkel és nőírókkal, vagy Mikes Kelemen törökországi leveleivel foglalkozó szakember kezdte böngészni az olykor nehezen olvasható sorokat – és mondhatni, hogy rákapott az ízére. Ez bizony az a világ, ahol tikmonnyal, tengeriszőlővel, vagy borzsufával dolgozhat az ember. Nádmézzel édesíthet, és szárasztóládát használhat. Netán árpaszalmát vághat apróra, ahhoz a keverékhez, amelyben a narancs sokáig frissen tartható. Beszélgetőtársammal, S. Sárdi Margittal egy különleges helyen tudtunk találkozni.

Mit jelent egy kisgyereknek a grófi nagymama az általános iskolában az 1960-as évek második felében? Milyen volt Amerika egy kezdő kutató szemével, mit jelentett a dilemma: hazajönni vagy kinn maradni? Mire jó a transzgenikus nyúl? És egyáltalán, milyen a transzgenikus nyúl? És a megkerülhetetlen kérdés az immunológusnak: a kínai Vuhan városában amerikai pénzen állították elő a világjárványt okozó koronavírust? fotó: ELTE

Személyes ügy számára a nyelvművelés: kutatás és gyakorlat, tudomány és pedagógia. Egy olyan értelmiségi feladat, amit át is kell tudni adni a jövő nemzedékének. Magatartás, amely a magyarság megmaradását szolgálja. Heltainé Nagy Erzsébettel a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docensével, az MTA Nyelvtudományi Intézet nyugdíjas főmunkatársával beszélgettem. Amikor a vízelvezetés megfordul és némi többletjelentést is kap H. Tóth Tibor jegyzete.

A hazai zeneszerző középnemzedék talán legismertebb képviselője új műveinek összetett zenui világáról beszél.

Énekel az A:N:S Énekegyüttes

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Az 1907 és 1992 között élt zeneszerző írt operát, zenekari, kamarazenei műveket, dalokat, musicalt, balettet, filmzenét és kísérőzenét. Muzsikáját a humor, a groteszk iránti hajlam, a zenei idézőjelek használata jellemezte, kiváló hangszerelő készséggel párosulva. Operái közül legismertebb az 1953-ban bemutatott Pomádé király új ruhája, amelyért a következő évben Kossuth-díjat kapott. Műsorunkban az Andersen-mese nyomán írt opera részletei szólalnak meg Gregor József, Palcsó Sándor, Dene József, Andor Éva és Bende Zsolt előadásában. A Magyar Rádió Ének- és Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.