November 2-án lesz épp száz esztendeje, hogy Szegeden meglátta a napvilágot a huszadik század egyik legnagyobb zongoraművésze, Sebők György. Mivel hanglemez-életműve kivételesen gazdag, az évfordulón módunkban áll számos remek fölvétellel emlékezni az 1999-ben elhunyt zongoristára és zenepedagógusra, a Bloomingtoni Egyetem professzorára és több kontinens közkedvelt vendégtanárára. 1956-os emigrációja után egy párizsi hangversenye hamar lemezszerződést eredményezett. Liszt-lemeze valóságos szenzáció számba ment, a honfitársával, Starker Jánossal rögzített Beethoven-ciklusa pedig mindmáig etalon. 1959-ben közreadott felvételeikkel elnyerték a Grand Prix du Disque nagydíját. Erről a felvételről halljuk az opus 102.No.2-es., 5., D-dúr cselló-zongoraszonátát. A mű 1812-ben keletkezett Erdődy Mária grófnőnek szóló ajánlással, és egy Joseph Linke nevű csellóvirtuóz felkészültségét vette alapul – örök kihívás a csellisták számára. Ami Sebők György hangszerét illeti: a szonáta első előadásán föltehetőleg Beethoven ült a zongora mellett.
Sebők és Starker nemzetközi sikere hamarosan újabb muzsikuspartnerek megjelenését eredményezte. Sebők és a korszakos belga hegedűművész, Arthur Grumiaux 1976-ban játszotta lemezre Brahms három hegedű-zongoraszonátáját. Erről a fölvételről halljuk a 78-as opusszámú, 1., G-dúr szonátát.
