Műsorújság

Hosszú idő után újra Zsidó Fesztivált rendeztek Szombathelyen. A Mazsihisz támogatásával megvalósult háromnapos rendezvénysorozatban előadások, koncertek és filmvetítés várta az érdeklődőket. A program keretében levetítették Groó Diána Regina című filmjét, amely a világ első rabbinőjéről, a holokauszt áldozatává vált berlini Regina Jonasról szól. A rendező maga is kötődik Szombathelyhez, hiszen nagymamája, Hoffmann Judit – aki a családból egyedül tért vissza a koncentrációs táborból -, Szombathelyen született. A filmvetítést követő beszélgetésen így családi történetek is szóba kerültek. A Pannon Mozaik mai és holnapi műsorában a beszélgetés szerkesztett változatát hallgathatják meg.

A napokban eltávozott közülünk dr. Pákh Tibor, a megtörhetetlen, a Kádár-rendszer 12 év börtönt viselt áldozata, 98 éves volt. A kérdés: mi menthető át egy olyan életből, amelyet legázolt a történelem, vagy kevésbé fennkölten: a diktatúra, a hatalmi önkény totális embertelensége... A mai műsor egy ilyen életről és annak tanulságairól szól. Dr. Pákh Tibor életének üzenete nem csak a mának, hanem az utókornak, a jövőnek is szól. Kivételes ember szólal meg benne, valaki, aki mindhalálig hű maradt az elveihez, a hazájához, megtörhetetlenül. Dr. Pákh Tibor megalkuvást nem ismerő, nagy formátumú történelmi személyiség volt.

Az a capella kórusműveket előadja a Voces Aequales kórus

A pályázat célja a kategóriánként meghatározott természeti értékek művészi megjelenítése. A pályázatra beküldött felvételekből a zsűri válogatása alapján online fotótárlatot rendeznek és a tervek szerint a kiválasztott fotóanyagokból vándor fotókiállítást is indítanak. A pályaműveket 2023. január 31-ig várják. A pályázat nyilvános; részt vehet minden 14. életévet betöltött természetes személy, amatőr fotós, aki a megadott részvételi feltételekkel készíti el pályázati anyagát. Dr. Mile Orsolya természetvédelmi referenssel Bognár Anna beszélget. A kép forrása: https://www.agronaplo.hu/

Az előző műsorban Groó Diánával hallhattak beszélgetést, aki filmet készített a világ első rabbinőjéről, a 20. század első felének Berlinjében tevékenykedő, majd a holokauszt áldozatává lett Regina Jonasról. A rendező nemrég a szombathelyi zsidó fesztiválon járt. Az ott készült beszélgetés második felét hallgathatják meg mai műsorunkban.

A gyermekpszichodráma egy olyan módszer, amely a mesére, a játékra építve, a gyerekek képzeletvilágán és kreativitásán keresztül fejti ki segítő, hatását. Az eljátszott szerepek és a csoportélmény, a közösség megtapasztalása növeli az önértékelést és lehetővé teszi az énerő megélését. Gyermekpszichodráma csoportok Budapesten és az ország számos településén elérhetők. A módszerről Drinóczky Viktória gyermekpszichodráma vezetővel, a Kende Hanna Gyermekpszichodráma Egyesület elnökével beszélgetünk.

Történelmi előzményekért a médiavilág izgalmas változásaiban, Márai Sándorhoz fordulunk. A Kuruzslók hajnala című gyűjteményes kötetben van egy „Mit fog a detektor” című írás. Az írót arra beszélik rá, hogy vegyen egy rádiót. Ő pedig elmondja a várakozásait, kezdeti ellenállását, s végül is a kalandot, amelyben részesült... Magyaródy Szabolcs küldetésének tekintette és tekinti, hogy a magyar újkori történelem tényeit ismertesse az angolszász értelmiségi, politikai körökben, főleg a sajtóban. Tapasztalata szerint ugyanis a Trianonban magyar területekhez jutó utódállamok jelentős erőforrásokat nyitnak avégett, hogy az ő érdekeiknek megfelelő értelmezések, gyakran hamisítások terjedjenek el a nyilvánosságban. A képen: Magyaródy Szabolcs

fotó: plehcsaba.eu

Vendégünk Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. fotó: https://nkfih.gov.hu/

100 éve született Varga Domokos Kossuth-díjas író. Agrártudományi egyetemet végzett, azután újságíró, majd író lett. Mintegy hetven könyvet írt és feleségével, Stollte Magdolnával hét gyermeket nevelt fel. A kilenc tagú család életét meglehetős médiafigyelem övezte. Kellett is a biztató érdeklődés, mivel nagy szegénységben éltek. Az 1956 utáni évek voltak a legnehezebbek, amikor a családfő börtönbüntetését töltötte. Gyermekkorában Varga Dombit a tanári pálya vonzotta, a felnőtt író a könyveivel tanított, nevelt. Példája szeretetre, megértésre, elfogadásra, nyitottságra buzdított, temérdek gyermeknevelési tapasztalatát szívesen osztotta meg az olvasókkal. Legismertebb és legsikeresebb műve a Kutyafülűek, ennek rádióváltozata nemrég hangzott el a Magyar Katolikus Rádióban.

fotó: plehcsaba.eu

Vendégünk Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. fotó: https://nkfih.gov.hu/

A Zenei Kincsestárban egy roppant izgalmas, f-moll vonósnégyest hallunk Felix Mendelssohn-Bartholdy tollából a Henschel Kvartett lebilincselő előadásában. A szerzemény 1847-ben, Mendelssohn halálának esztendejében keletkezett, így csak posztumusz nyerhette el a 80-as opusszámot. Döbbenetes, mennyi feszültség, ellentmondás, dráma izzítja minden idők egyik legderűsebb zeneszerzőjének utolsó művét. Amint a kifejezés bátorsága és újszerűsége is lenyűgöző. Rajongott húga, Fanny májusi elvesztése után Mendelssohn úgy érezte, többé nem képes zenét írni. A megrázó emlékek elől Svájcba utazott, ahol minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy visszacsábítsa hűtlenné vált múzsáját. A kvartett sok tekintetben radikális szembefordulás Mendelssohn korábbi, jóval visszafogottabb és szolidabb stílusával: a feszesen lüktető ritmusképletek zaklatottságot, a lassútétel vontatott vánszorgása és szűk lépései nyomasztó fájdalmat, a rögeszmésen ismétlődő motívumok kiúttalan monotóniát sejtetnek. A baljós szerzemény jóslaterejűnek bizonyult: Mendelssohn csak két hónappal élte túl az elkészültét: 1847 novemberében, mindössze 38 évesen elragadta a halál.