Műsorújság

Hogy vagy? – sokszor használt kifejezés – de vajon tényleg tudunk rá válaszolni? Mindenki számára legyen elérhető a lelki egészség, a jóllét és az önismeret – ez a missziója a Hogy Vagy Egyesületnek, amely Budapesten, 8. kerületi óvodákban van jelen programjával. Módszerük a mentalizáción alapul, amely leegyszerűsítve saját és mások érzelmeinek és viselkedésének megértését jelenti. Az Egyesület munkájáról Szakadát Sára alapító, gyermekvédelmi szakember és Morva Dorottya pszichológus mesél.

Talán kissé meghökkentő, mégis logikus lépésre szánta el magát pár éve Lesti Zoltán. A főváros hatodik kerületében, a Podmaniczky utca egyik pincéjében alakított ki magának egy kis garzonborászatot. A borászat a Mainyúl nevet viseli, és a beszélgetésünkből az is kiderül majd, hogy miért.

Az új harangok első alkalommal szólaltak meg a kispapok beöltözése, a lektor- és akolitusavatást, valamint az admissziót követően a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise főcelebránsa Veres András megyéspüspök volt. Vele beszélgetünk. Az Európai Uniós tagállami energiapolitikáról Petz Ernő, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanára fejti ki véleményét. A Gyermekjogok Világnapja november 20-a. A gyermekekkel szembeni erőszak megelőzéséről Baracsi Katalin családjogásszal beszélgetünk. Kalmár Ferenc külügy minisztériumi főtanácsos több magyar-horvát közös oktatási és kulturális projekt megvalósításában való részvételéért elismerésben részesült Zágrábban. Varjú Imre plébánost adásunk napján köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. Nemrég az Emberi Méltóság Tanácsa kitüntetést adományozott számára. A szervezet elnöke, Dr. Lomnici Zoltán nyilatkozik. Ligeti Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából kiállítás látható a MTA Könyvtárában a nagy magyar nyelvész-orientalista életművéből. A tudós, az Eötvös József Kollégium tagja is volt. Horváth László igazgatóval beszélgetünk. A Modell és Valóság előadássorozat december elsejei rendezvényén a Duna TV létrehozása lesz a téma. A moderátorral, Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk.

UNESCO világörökségi helyszínre látogatunk. Az egykori Sopianae ókeresztény világa 2000-ben került fel a ENSZ kulturális szervezetének listájára. Mint ilyen, 2012-ben automatikusan hungarikummá is lett. A földalatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Értékét tovább növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak. Idegenvezetőnk a földalatti világban Poulet Dániel régész, világörökségi szakreferens. Az Ókeresztény Mauzólemnál alászállunk a kazamatákba, a késő ókor csodálatos világába.

Dalok, néptánc, hímzés, kerámia. Hogyan szökken szárba, majd tejesedik ki több nagyszülői örökség a helyi hagyományok megélése és megőrzése terén? Mivel tudja ezeket az alapokat kiegészíteni, majd átadni tanítványainak egy lelkes pedagógus? Összeállításunkban Mátyus Ágnessel a noszvaji Figedy János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítónőjével, a Madaram kerámiaműhely létrehozójával beszélgetünk.

Győri városnapunkon e nyugat-dunántúli város gazdag zenei hagyományaiba és virágzó zeneéletébe igyekszünk bepillantást nyújtani Önöknek a következő szűk egy órában. Fekvésénél és püspöki székhely voltánál fogva Győr a XVII. századtól fogva a Habsburg-birodalom zenei székhelyeit: Bécset és Pozsonyt tekintette követendő példaképpen. Míg a város 1598-as visszafoglalása megmentette Győrt a török uralom pusztításától, az is kétségtelen, hogy a bécsi udvar betelepítési politikája a német kulturális irányvonalat juttatta elsőséghez. A győri székesegyház értéles kottatárának legrégibb darabja maga is egy 1631-ből való bécsi kiadvány. A templom 12 tagú zenei együttessel büszkélkedett a XVII. században, miáltal Győr a korszak egyik zenei központja volt a Magyar Királyság területén. A székesegyház karnagya és orgonistája, Istvánffy Benedek a korszak egyik legjelesebb magyar zeneszerzője volt, aki a kismartoni Esterházy-udvar közvetítésével ugyancsak a császárváros zenei ízlését plántálta át magyar földre. A város világszerte elismert Filharmonikus Zenekarának gyökerei 1846-ig nyúlnak vissza, amikor Richter Antal megalapította meg Győri Férfi Dalegyletet. Az együttes 1862-ben alakult át Győri Ének és Zeneegyletté, a Győri Filharmonikus Zenekar jogelődjévé. Városi zenekarrá 1894-ben vált, majd hosszú évek után 1968-ban alakult át professzionális koncertzenekarrá. Ennek tanúbizonysága Anton Bruckner 4., Romantikus szimfóniájának színpompás nyitótétele, amelyet Koncz Tamás vezényletével játszanak. Győr bécsi zenei orientációjára példaképpen következzék a Győri Filharmonikusok gazdag hanglemez-repertoárjáról a bécsi klasszika élvonalába tartozó, 1736 és 1809 között élt Johann Georg Albrechtsberger, a bécsi Stephanskirche karnagyának kéttételes D-dúr szonátája. A zenekar élén Katona Tibor. Következzék két könnyed Strauss-sláger: a Kék Duna keringő és az Anna-polka. A Győri Filharmonikusok élén Sándor János. Noha nem Győrött, hanem a korszak másik jelentős püspöki és egyben zenei székhelyén, Nagyváradon működött, Michael Haydn egyházi szerzeményei épp alkalmasak arra, hogy a város zenei hagyományait helyi előadók által élesszék. A Miasszonyunk litániáját az 1958-ban alapított Győri Leánykar és Zenei Együttes fölvételéről halljuk, Szabó Miklós vezényletével. A kórus 13 önálló lemezt jelentetett meg, és további albumok közreműködője. A Bartók Béla összes művét magában foglaló lemezsorozatban ők éneklik Bartók Falun ciklusát és 27 egynemű karát. Ez utóbbi ciklus 1983-as felvétele, valamint egy Haydn-, illetve egy Monteverdi/Palestrina lemezük az Év Hanglemeze lett. A Liszt kórusműveit tartalmazó felvételük elnyerte a Francia Lemezakadémia Nagydíját. Koncertkörútjaik során jártak Franciaország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Németország, Belgium, Kanada és Anglia városaiban.

Az Istennel való kapcsolat, a mély lelkiség ugyanúgy ez emberlétünk része, mint az, ha valaki szeret enni, illetve főzni- ez a gondolat ragadt meg bennem, miután befejeztem a beszélgetést mai összeállításunk főszereplőjével. Volt falusi káplán, püspöki titkár és római diák is. Most úgy érzi jó helyen van. Ha nehézségei támadnak, tudja kire kell bízni a megoldást: „Most se hagyj el Istenünk, kegyelmeddel légy velünk, irgalmadat terjeszd fölénk újra”. A győri egyházmegyei napok keretében Bodó Zoltán mosonmagyaróvári plébános vendége voltam.

fotó: https://veritasintezet.hu

A térségben élő Wachákról már bő másfél évszázada ír a sajtó. Volt köztük községi jegyző, postatisztviselő, aztán bíró, aki településégét védve magtagadta a rendkívüli katonai adó megfizetését, volt néptáncegyüttes vezető tanár, és a győri vagongyár ötvenhatos munkástanácsának tagja is. Az iskolai értesítők szerint a család egyik gyermeke már a 19 század 60-as éveiben a Szent Benedek rendi katolikus gimnázium padjait koptatta. Ide járt – megtapasztalva az intézmény átmeneti államosítását is – a legismertebb Wacha: az 1931-ben született Imre is. Rádiósok beszédtanára, nyelvművelő, a Kazinczy verseny, illetve az Édesanyanyelvünk egyik tartóoszlopa. Csak részben lépett nyomdokaiba egyik 17 esztendővel fiatalabb rokona, hiszen ő a nyelvészet nagy országának más vidékein lett kutató, mi több bemerészkedett az eszperantó területére is. A győri egyházmegyei napok keretélben Wacha Balázzsal beszélgettem. Ha nincs olyan körülmény, akkor inden körülmények között – ráadásul körülményeskedés nélkül. H. Tóth Tibor jegyzete.

Fotó: MKR - Szikora József

Örömünkre újra eljött műsorunkba Baráth Emőke művésznő, aki elsősorban régizenei felvételeivel emelkedett az európai énekes-sztárok közé.

Mechler András: Rorate coeli Johann Georg Albrechtsberger: Asperges me Patzelt János: G-dúr mise Szólót énekel Czeiner Rita, Dobi Kiss Veronika, Marosvári Péter és Pintér Ferenc, közreműködik a győri bazilika Palestrina kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar, valamint Cziglényi László orgonaművész. Vezényel Katona Tibor.

Marton Árpád igazi "reneszánsz" ember. Szegedi beszélgetésünkből kiderül, hogy sok műfajban jeleskedik: művészeti író, költő, kritikus, kulturális események szervezője, konferanszié, tv-rádió riporter, zenei szerkesztő. Tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2004-től alapító munkatárs, külső szerkesztő a Magyar Katolikus Rádióban. 2006 óta tagja a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ), valamint a Szegedi Írók Társaságának. 2009 őszétől a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg termében zajló kulturális események ötletgazdája, szervezője, házigazdája. Műsorai a Magyar Katolikus Rádióban: Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa, Dallamív, Páholy és pódium, Mozart-galaxis (a Mozart teljes életművét bemutató rádiótörténeti jelentőségűs sorozat). 1000-nél több zenei műsort, számos kulturális és portréműsort is készített. Könyvei: Musical-kalauz, Miért hiszek sorozat (Rév Lívia, Tokody Ilona, P.Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszor), A felettes mi, A Mozart-galaxis.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

1. J. S. Bach: "Nun komm, der Heiden Heiland” 51. kantáta 2. Gárdonyi Zoltán: Adventi fantázia 3. Kodály Zoltán: Adventi ének Előadja: Edith Mathis, Peter Schreier, Dietrich Fischer-Dieskau, Müncheni Bach Kórus és Zenekar Karl Richter vezényletével, Finta Gergely - orgona és a Hortus Musicus énekegyüttes