A vasárnap muzsikusa

Győri városnapunkon e nyugat-dunántúli város gazdag zenei hagyományaiba és virágzó zeneéletébe igyekszünk bepillantást nyújtani Önöknek a következő szűk egy órában. Fekvésénél és püspöki székhely voltánál fogva Győr a XVII. századtól fogva a Habsburg-birodalom zenei székhelyeit: Bécset és Pozsonyt tekintette követendő példaképpen. Míg a város 1598-as visszafoglalása megmentette Győrt a török uralom pusztításától, az is kétségtelen, hogy a bécsi udvar betelepítési politikája a német kulturális irányvonalat juttatta elsőséghez. A győri székesegyház értéles kottatárának legrégibb darabja maga is egy 1631-ből való bécsi kiadvány. A templom 12 tagú zenei együttessel büszkélkedett a XVII. században, miáltal Győr a korszak egyik zenei központja volt a Magyar Királyság területén. A székesegyház karnagya és orgonistája, Istvánffy Benedek a korszak egyik legjelesebb magyar zeneszerzője volt, aki a kismartoni Esterházy-udvar közvetítésével ugyancsak a császárváros zenei ízlését plántálta át magyar földre. A város világszerte elismert Filharmonikus Zenekarának gyökerei 1846-ig nyúlnak vissza, amikor Richter Antal megalapította meg Győri Férfi Dalegyletet. Az együttes 1862-ben alakult át Győri Ének és Zeneegyletté, a Győri Filharmonikus Zenekar jogelődjévé. Városi zenekarrá 1894-ben vált, majd hosszú évek után 1968-ban alakult át professzionális koncertzenekarrá. Ennek tanúbizonysága Anton Bruckner 4., Romantikus szimfóniájának színpompás nyitótétele, amelyet Koncz Tamás vezényletével játszanak.

Győr bécsi zenei orientációjára példaképpen következzék a Győri Filharmonikusok gazdag hanglemez-repertoárjáról a bécsi klasszika élvonalába tartozó, 1736 és 1809 között élt Johann Georg Albrechtsberger, a bécsi Stephanskirche karnagyának kéttételes D-dúr szonátája. A zenekar élén Katona Tibor.

Következzék két könnyed Strauss-sláger: a Kék Duna keringő és az Anna-polka. A Győri Filharmonikusok élén Sándor János.

Noha nem Győrött, hanem a korszak másik jelentős püspöki és egyben zenei székhelyén, Nagyváradon működött, Michael Haydn egyházi szerzeményei épp alkalmasak arra, hogy a város zenei hagyományait helyi előadók által élesszék. A Miasszonyunk litániáját az 1958-ban alapított Győri Leánykar és Zenei Együttes fölvételéről halljuk, Szabó Miklós vezényletével. A kórus 13 önálló lemezt jelentetett meg, és további albumok közreműködője. A Bartók Béla összes művét magában foglaló lemezsorozatban ők éneklik Bartók Falun ciklusát és 27 egynemű karát. Ez utóbbi ciklus 1983-as felvétele, valamint egy Haydn-, illetve egy Monteverdi/Palestrina lemezük az Év Hanglemeze lett. A Liszt kórusműveit tartalmazó felvételük elnyerte a Francia Lemezakadémia Nagydíját. Koncertkörútjaik során jártak Franciaország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Németország, Belgium, Kanada és Anglia városaiban.