Műsorújság

A közösségi oldalon találkoztam a Tehetség másként csapatával: az öt lány szép és igényes kézműves termékeket készít, illetve üzemelteti a webshopot. Négyen vakok, egyiküknek neurofibromatózis betegsége van. Óvják, segítik, és támogatják egymást, és szeretnék megmutatni a nagyvilágnak, hogy mindenre képesek. A kötetlen beszélgetésből kiderül: ki, mit csinál, mit szeretne elérni és miért fontos számára a tehetség másként. Sükösd Csillával, Pető Zsófiával, Mihucz Eszterrel, Jovány Barbarával, Horváth Dorinával és önkéntes segítőjükkel, Hegedüs Norinával beszélgetünk. A kép forrása: https://tehetsegmaskent.hu/

Első generációs borász a Pécsi borvidéken, akiről sokan úgy vélik, hogy megrögzött kísérletező, de az utóbbi évek kihívásai megtanították Szabó Zoltánt arra, hogy jobban összpontosítson egy-egy tételre, és kevésbé forgácsolja szét az energiáit. Ma már alapvetően jóivású, kevésbé meghökkentő, könnyebben érthető borokat készít, de azért még mindig nem mondható átlagosnak. Szeret a szőlőben dolgozni, és odafigyelni arra, amire aktuálisan a szőlőnövénynek leginkább szüksége van. Nem ritka, hogy borász kollégái vagy ismerősei a segítségét kérik, beszélgetésünkkor is éppen palackozáshoz készült az egyik szomszédjánál... ------ fotók: Szabó Pince

Idén XXII. alkalommal került átadásra a Szent Erzsébet rózsája-díj,amelyet Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adott át. Vele beszélgetünk. „Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át az elismerést Szigetvári Györgynének a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia Karitász Csoportjának leköszönő vezetőjének, aki Időt, fáradtságot nem kímélve tevékenykedett 32 éven keresztül. Tette mindezt úgy, hogy közben ápolónői hivatását vezetőként is sikeresen végezte 42 éven át. E munkáját 2000-ben Batthyány-Strattmann László díjjal ismertek el. Szigetvári Györgyné, Rozáliával beszélgetünk. A Szent Erzsébet rózsája elismerésben részesülő díjazott, több kiegészítő díjjal is gazdagodik. A Sümeghy család az általuk készített rózsa alakú, kovászos kenyeret ajándékozta. Az édesanya és két lánya nyilatkozik. Az „Egymillió csillag a szegényekért” szolidaritási akció a szegény családok helyzetére hívja fel a figyelmet. Écsi Gábor országos igazgató beszél a részletekről. Megszűnt az üzemanyag-árstop hazánkban. Petz Ernő, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatója mondja el véleményét. December 8-án volt egy éve, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette német kormány megkezdte munkáját. Dobrowiecki Péterrel, a Magyar-Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgetünk. Bemutatták a Megörökölt gyalázat című filmet, amely az Elhallgatott gyalázat című dokumentumfilm folytatása, amely a szovjet katonák magyar nőkkel szembeni brutalitásáról szól. A mű egyik szereplője Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke. Vele beszélgetünk. Napjainkra egyre több az országos képregény fórum és vásár, mint például a mai a budapesti rendezvényen, ahol képregényeket árultak bőséges kínálatban. Pilcz Roland képregény alkotóval beszélgetünk. A ráépítésről, és a tulajdonjog megszűnéséről van szó a Jogsegélyben. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket és Szalay Kornél Géza visszahívja Önöket .

Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon. Ilyenkor, decemberben szinte mindnen háziasszony készen áll arra, hogy családtagjait kamillával gyógyítsa. Műsorunk vendége Kovács Perta, a Herbária zrt minőségirányítási vezetője és Madarászné Dávoti Ibolya, a cég műszaki vezetője.

Beszélgetőtársunk a könyvsorozat szerzője. Szerkesztő-riporter: Hámori Kinga

A Veszprém-Balaton régió 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, és ehhez kapcsolódóan számos beruházás zajlik, amik érintik a Veszprémi Főegyházmegye épületeit is. Többek között erről beszélgetünk Udvardy György veszprémi érsekkel, de számos más téma is szóba kerül. 2020 óta a Veszprémi Főegyházmegye mottójaként szolgál az „Őseink hite a jövőnk reménye” mondat, amelyet az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején fogalmaztak meg a veszprémi hívek, és a Boldog Gizella-kápolnában helyeztek el, így tehát főegyházmegye ősi forrásához kötődik. Ennek kapcsán arról kérdezzük Udvardy György veszprémi érseket, hogyan lehet harmóniát teremteni a hitbeli és kulturális örökség és a 21. századi élet között. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa év kapcsán a Veszprémi Főegyházmegyére is nagyobb figyelem irányul. A várnegyedben zajló beruházás keretében 18 épület, 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg. Ez természetesen hatalmas feladat, de vajon milyen eredménnyel fog járni? A látható változások hogyan tudják a Láthatatlanra irányítani a figyelmet? A művészeti értékek nyilván megérintik a jövőre ide látogató nagyszámú turistát, de ezeken túl hogyan tudja megérinteni a szakralitás őket? Hogyan lehetnek a megújult épületek az evangelizáció helyszínei is? Tettük fel a kérdéseket Érsek Úrnak. De persze beszélgetünk vele a szombati Meghívóban a Veszprémi Főegyházmegye más dolgairól is, papságról, papnövendékekről, hitoktatásról, és arról, miért fontos napjainkban és miért fontos a saját életében is a bizalom, a bátorság és a cselekvés.

Advent harmadik vasárnapjának muzsikusa egy olyan komponista, aki kifejezetten katolikus szerzőnek mondható. Az 1824 és 1896 között élt Anton Bruckner egy felső-ausztriai egyházzenész család gyermekeként látta meg a napvilágot, és ez a tény egész életére nézve döntő hatással volt. Gyermekkorától fogva orgonált, énekelt a templomi kórusban, majd zenei tanulmányainak középpontjában is a régi egyházi szerzők legfőbb kompozíciós technikája, az ellenpont állt. Nem csupán liturgikus műveit, de a szimfonikus zenét is afféle vallásos alkotásnak tekintette. Talán emiatt is övezte számos ellentmondás: miközben rajongott Wagner muzsikájáért, ő maga a klasszikus formai elvek jegyében írta meg hatalmas szimfóniáit. Linzi orgonista működését követően 1868-tól Bécsben élt, konzervatóriumi majd akadémiai tanárként működött, korának egyik legismertebb orgonaművészeként turnézott, szerzeményeiben pedig utoljára virágoztatta föl a bécsi klasszikát. 1883-ban befejezett 7., E-dúr szimfóniája, amelyet Nikisch Artúr mutatott be Lipcsében, első ízben hozott Bruckner számára valódi sikert. Kezdőtételét, amely Wagner halála okán idézeteket hoz a Niebelung-tetralógiából, most Georg Tintner vezényli a Skót Királyi Szimfonikusok élén. Bruckner szimfonikus életművének bemutatását az 1877-ben, hosszas kompozíciós munka után befejezett, ám csak 1894-ben bemutatott 5., B-dúr szimfónia idilli szépségű Adagiójával folytatjuk. A Skót Királyi Szimfonikusok élén továbbra is Georg Tintner. Anton Brucknertől mára 2., e-moll miséjének Gloria és Credo tételével búcsúzunk. A berlini Szent Hedvig Székesegyház Énekkarát és a Berlini Filharmonikusokat Karl Forster vezényli. Minthogy a mise liturgikus használatra íródott, a partitúra nem tartalmazza a Gloria kezdőszavait, amelyeket a miséző pap intonált.

Hogyan lesz egy - mondjuk így - átlagos háziasszonyból, családanyából az év női bloggere? Vagy ahogyan városában mondják: Makó büszkesége? Miként válik egy bevallottan amatőr a házipékek útmutatójává lett alapkönyv szerzőjévé? Honnan a mai napig lángoló sütőszenvedély? Miért kell népszerűséget kelteni a kelttésztának? Miért tölt valaki sok-sok időt azzal, hogy bíbelődik a kovásszal, vagy éppen mások sikertelen - netán sikértelen – kísérleteit megszemlélve segít a hibák kijavításában? Beszélgetőtársamat a legtöbben úgy ismerik, hogy Limara. A választott név persze nem teljesen véletlen, ha úgy tetszik akkor a hivatalos okmányokban szereplő rövidítése. Tóthné Libor Máriát otthonában hívtam fel.

Bár már sokszor találkoztam vele, még mindig kicsit idegenül hangzik, hogy a magyar, mint idegen nyelv. De, ugye: „nem középiskolás fokon taní-tani!” Természetesen mindez magasabb szintre is emelhető, különösen akkor, ha az ember egyaránt otthon van az Ural vidékén, vagy épp a Kárpát-medencei, szomszédos országokban is. Oszkó Beatrix, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa volt a vendégem. A jegyzetíró is emberből van. De lehet, hogy ő másképp mondaná. H.Tóth Tibor.

Kevesen hagytak olyan mély nyomot a hazai népzenei életben, mint vendégünk, aki évtizedek óta ilyen-olyan minőségben a legelsők között van és népszerűsége töretlen.

A Napkelet folyóirat jelentőségéről. alkotótáboráról nem sok szó esik manapság, pedig igen nagy súllyal, óriási példányszámmal volt jelen saját korában. Hiénypótló beszélgetés Domonkos László íróval..

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

J.S.Bach: Ärgre dich, o Seele, nicht BWV 186a Előadja: Arleen Augér, Helen Watts, Kurt Equiluz, Philippe Huttenlocher, Gächinger Kantorei, Bach-Collegium Stuttgart. Vezényel: Helmuth Rilling.