Műsorújság

Az író a felvezetőben Gárdonyi Géza regényét, A láthatatlan embert idézi. Hadd tegyem hozzá: Sztálin politikai gyakorlatát gyakran írják le elemezők e regény mentén. Attilát eltemetik: a temetőket a hazaúton lenyilazzák, majd azokat is lenyilazzák akik lenyilazták a temetőket, hogy soha többé, senki se tudja majd elmondani, hol van Attila sírja... Hogy ez a párhuzam mennyire indokolt, azt egyszerű átlátni: Sztálin a választási kampányban önmaga ellenében felléptette Kirov leningrádi párttitkárt, majd annak egy beszédekor titkosszolgálati merényletet szervezett ellene. A sikeres merényletet ő maga vizsgáltatta ki, s később eljárási hibákra utalva nem csak az általa megbízott merénylőket, hanem a kivizsgálókat is kivégeztette... Egy olyan radikális baloldal gondolkodásába és annak szókincsébe, került bele a "faj" szó -, amely az osztályharcot felcserélte a faji harccal – emeli ki Authier. Egy olyan baloldalról van szó az esszéista szerint, „amely megszállottja az etnikumnak, a származásnak és a bőrszínnek.” Houellebecq 2002-ben már egy „újfajta rasszizmus”, egy „fehérellenesrasszizmus” megjelenéséről írt, amelyet a francia baloldal sajátos erkölcsisége hozott létre.

A főként Vas megyei férfiakból sorozott 83-as gyalogezred katonái a Monarchia galíciai határán, az orosz fronton harcoltak 1914-ben ilyenkor, amikorra már - az ígértek szerint - haza kellett volna térniük. Haditetteikről, háborúbeli szerepükről beszélgetünk a műsorban.

Történelmi példákkal élve: USA versus hanyatló Római Birodalom, ahol a belső bajokat még kifelé próbálják feledtetni a világpolitikai lépések? És az ideológiai csatározásokban ki képes meglátni a valóságot? Vendégünk Magyarics Tamás, egyetemi tanár.(ELTE Amerikanisztika Tsz) fotó: gondola.hu

Vendégünk Kiss Imre közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Argentína vagy Franciaország? Ezt a kérdést is megvitatjuk műsorunkban. A Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány Szepesi György, legendás sportriporterről elnevezett díját az idén Dénes Tamás sportújságíró, sporttörténész vehette át. Aligha túlzás azt állítani, hogy a nemzetközi labdarúgás legkiválóbb magyarországi ismerőjét érte a megtiszteltetés, éppen a futball világbajnokság évében. Dénes Tamás az elmúlt évtizedekben több, mint ötven kötetet írt, hazánkban egyedüliként két sport napilapnak is volt a főszerkesztője, Világeseményekről, több tucat országból tudósított, Ezek a cikkek azonban bőven többek helyzetek, gólok leírásánál. Dénes Tamás a labdarúgáson keresztül be tudja mutatni a a történelmet,a kultúrát, a szenvedélyt, az embert.

A Magyar Királyság elleni mongol inváziót, vagy ahogy közkeletű nevén hívjuk: a tatárjárást számtalan mítosz, téves elképzelés övezi. Mivel ma is számtalan kérdésre nincs tudományosan elfogadott magyarázatunk (pl. hol volt a Muhi-csata, miért fordultak vissza a tatárok, stb), ezért számtalan elképzelés született eddig is ezekről a témákról. A Magyarságkutató Intézet célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a közönséget a legújabb kutatási eredményekről, a legújabb felfedezésekről. Az 1242-A Nyugat kapujában az első angol-ausztrál-mongol-magyar történelmi filmkoprodukció. Batu kán, a világhódító Dzsingisz unokája, a keleti sztyeppék kegyelmet nem ismerő ura seregeivel Esztergom falai alá ér. Európa meghódításához el kell söpörnie útjából a menekülő magyar király várát és el kell fognia IV. Bélát. A magyar és angol producerrel Sipos Kornéllal és Bill Chamberlainnel Kövesdy Zsuzsa találkozott. A magyarok a 9. század végén szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló Árpád fejedelem leszármazottai, az Árpádok a középkori magyar királyság megalapítói. A magyar történelemben az Árpádok korának is nevezett időszak 1301-ben, a dinasztia kihalásával ért véget. A magyar köztudatban az Árpádok korának csupán egy-két kiemelkedő alakja és eseménye él. A dinasztia világszerte tisztelt szentjeinek származása mára jobbára feledésbe merült. Az Árpádok országa című kötet célja, hogy bemutassa ezt a Magyarország és a Kárpát-medence életét tekintve máig meghatározó korszakot, kimagasló személyiségeivel és hétköznapi embereivel, fényeivel és árnyaival – egy ország születését és átalakulásait a fennmaradás és kiteljesedés érdekében. Simonyi Erikával, a Magyar Nemzeti Múzeum régészével és a kötet társszerkesztőjével beszélgettünk a könyvről. (kép forrása. mnm.hu)

Németh János festőművész képeivel, Lovassy Klára szerkesztésében új könyv jelent meg Kőszegről.

2.) ifj. Gaál Mózes: Hóvirág Felolvassa: Szemerédi Bernadette Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Sárváry József: Végvári hősök 1532 Philip Sparke: A sárkány éve Madarász Iván: Nautilus Laczó Zoltán Vince: Harmadik, győri szimfónia Carl Wittrock: Antarctica. A zenekart Szabó Ferenc vezényli.

"...kozmikus nagyszerűség és erkölcsi értelmű alanyiság határozza meg világraszóló ritkaságként egész gyönyörű költészetét. Mindaz, ami a magyar nagy félszázadban a művelt emberiséggel azonosulni kívánó nemes magyar törekvés volt, mintegy kitisztultan ünnepi felmagasztosultságban szemlélhette magát e költészetben. Ha van a történelemnek, ha van a nagyot akaró emberi korszakoknak lelkük, Vörösmarty költészetében ily lélek világol. Ha volt költői csíra abban a gondolatban, mely a 18. század vége felé közcéloknak rendelte alá a megújhodó irodalmat: az Vörösmartyban fejtette ki egész lírai hatalmát." (Horváth János irodalomtörténész)

Véget ért a katari labdarúgó világbajnokság. Katar bel-és külpolitikájáról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gróh Gáspár irodalomtörténész tanulmányai, esszéi, kritikái túlmutatnak önmagukon, időtlenek és aktuálisak. Műsorunkban a közelmúltban megjelent könyvei kapcsán (Irodalmi hullámlovaglás - Ragyogástól féknyúzig, Neurotikus nemzettudat? - Esszék, tanulmányok a magyar kultúrából, Szemben a felejtéssel - Esszék, kritikák), többek között Illyés Gyula, Szabó Dezső, Szőts István alkotóművészetéről és hatásáról beszélgetünk. (fotók. www.mma.hu, www.napkiado.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

2.) ifj. Gaál Mózes: Hóvirág Felolvassa: Szemerédi Bernadette Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Magyar Királyság elleni mongol inváziót, vagy ahogy közkeletű nevén hívjuk: a tatárjárást számtalan mítosz, téves elképzelés övezi. Mivel ma is számtalan kérdésre nincs tudományosan elfogadott magyarázatunk (pl. hol volt a Muhi-csata, miért fordultak vissza a tatárok, stb), ezért számtalan elképzelés született eddig is ezekről a témákról. A Magyarságkutató Intézet célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a közönséget a legújabb kutatási eredményekről, a legújabb felfedezésekről. Az 1242-A Nyugat kapujában az első angol-ausztrál-mongol-magyar történelmi filmkoprodukció. Batu kán, a világhódító Dzsingisz unokája, a keleti sztyeppék kegyelmet nem ismerő ura seregeivel Esztergom falai alá ér. Európa meghódításához el kell söpörnie útjából a menekülő magyar király várát és el kell fognia IV. Bélát. A magyar és angol producerrel Sipos Kornéllal és Bill Chamberlainnel Kövesdy Zsuzsa találkozott. A magyarok a 9. század végén szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló Árpád fejedelem leszármazottai, az Árpádok a középkori magyar királyság megalapítói. A magyar történelemben az Árpádok korának is nevezett időszak 1301-ben, a dinasztia kihalásával ért véget. A magyar köztudatban az Árpádok korának csupán egy-két kiemelkedő alakja és eseménye él. A dinasztia világszerte tisztelt szentjeinek származása mára jobbára feledésbe merült. Az Árpádok országa című kötet célja, hogy bemutassa ezt a Magyarország és a Kárpát-medence életét tekintve máig meghatározó korszakot, kimagasló személyiségeivel és hétköznapi embereivel, fényeivel és árnyaival – egy ország születését és átalakulásait a fennmaradás és kiteljesedés érdekében. Simonyi Erikával, a Magyar Nemzeti Múzeum régészével és a kötet társszerkesztőjével beszélgettünk a könyvről. (kép forrása. mnm.hu)

„Így karácsonyoztunk a 80-as években” címmel megjelent Glázer Tamás legújabb könyve. A szerző a '80-as évek karácsonyait idézi fel, hihetetlen és humoros történeteket mesélve a Kádár-kor utolsó évtizedeinek ünnepeiről.

Véget ért a katari labdarúgó világbajnokság. Katar bel-és külpolitikájáról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Gróh Gáspár irodalomtörténész tanulmányai, esszéi, kritikái túlmutatnak önmagukon, időtlenek és aktuálisak. Műsorunkban a közelmúltban megjelent könyvei kapcsán (Irodalmi hullámlovaglás - Ragyogástól féknyúzig, Neurotikus nemzettudat? - Esszék, tanulmányok a magyar kultúrából, Szemben a felejtéssel - Esszék, kritikák), többek között Illyés Gyula, Szabó Dezső, Szőts István alkotóművészetéről és hatásáról beszélgetünk. (fotók. www.mma.hu, www.napkiado.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

A Zenei Kincsestárban is elérkezett a karácsonyi előkészület ideje. Ma este a kiváló, ifjú magyar zongoraművész, Fülei Balázs hangolja rá lelkünket az ünnep meghittségére Liszt két meditatív szerzeményével. A „Karácsony Liszt Ferenccel” című lemez a művész 2019. decemberében a Zeneakadémia nagytermében adott szólóestjét örökíti meg, és nemrégiben, elsőrangú nemzetközi mezőny élén elnyerte a Liszt Nemzetközi Lemeznagydíjat. Ma este az Istendicséret a magányban és az Ave Maria hangzik el a kiváló fölvételről – fogadják őket szeretettel Fülei Balázs karácsonyi ajándéka gyanánt!