Műsorújság

Az Év Könyve. Valószínűleg nehéz lenne teljes listát összeállítani arról, hány szakmai szerveződés készít ilyenkor saját sorrendet. A Könyves magazinnál mindenesetre egy olyan kötet lett az első, amely szövegében és formavilágában a Bibliát idézi. Egy olyan történelmi regény, amely egy nagyon kicsi gyermek szemével láttatja az eseményeket. Olyanokat, amiket a szerző maga is át- vagy megélt:1958-ban – mialatt református lelkész édesapja börtönben volt - őt, édesanyját és 6 testvérét deportálták. Évekig éltek a román állambiztonsági szolgálat őrizete alatt a Duna-deltában. A Kitelepítés szerzőjét, a Kolozsváron élő Visky Andrást telefonon értem el.

A hazai kerámiaművészetet megújító, 1969-ben útjára indult siklósi kerámia symposionról és az erről szóló szombathelyi kiállításról hallhatnak a műsorban Dvorszky Hedvig művészettörténésztől és Schrammel Imre keramikusművésztől.

A legutóbbi nagymintás ifjúságkutatás eredményei szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok a bizonytalanságot, anyagi problémákat és céltalanságot követően a közösségek válságát tekintik a nemzedékük legégetőbb problémájának. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatójával beszélgetünk az ifjúság problématérképéről. A Collins English Dictionary minden évben kihirdeti az év szavát, amelynek célja, hogy megtalálják azt a kifejezést, amely a leginkább megragadja a korszellemet, ugyanis a szótár munkatársai szerint a nyelv az aktuális társadalmi események tükre. 2022-ben olyan szavak keltek versenyre az év kifejezéséért, mint például a „quiet quitting” (csendes kilépés), a sportswashing („sportmosás”), vagy az ukrán főváros, Kijev. A nyertes ezzel szemben a permakrízis lett, amely egy olyan állandósult, elhúzódó időszakot jelöl, melyet az instabilitás és a bizonytalanság jellemez.

Ebben az év végi, utolsó adásunkban szeretnénk egyházi szemmel, egyházi szemszögből rátekinteni a világ aktuális eseményeire, hiszen az Egyháznak van, és fontos mondanivalója van ezekről. Szóba kerül elsősorban az ukrajnai háború, a Szentatya béke érdekében tett erőfeszítései, az elhalványuló európai keresztény identitástudat, vagy az afrikai keresztényüldözések. De mindenekelőtt az: mi az Egyház legfontosabb üzenete a mai világ számára. Az interjút francia nyelven készítettük.

Prokopp Mária művészettörténésszel Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt összefoglalója.

Bár a teljes repertoár a barokk zenétől a kortárs kompozíciókig terjed, az együttes egy valójában hivatalosan nem létező kategóriában van igazán otthon, amit úgy lehetne nevezni, hogy "monarchikus-magyaros". Az 1961-ben alakult Duna Szimfonikus Zenekar az eltelt évtizedekben olyan nevekkel lépett fel, mint Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Baráti Kristóf, Ligeti András vagy Várjon Dénes. S ha már az elnevezéseknél tarunk, némileg ebből is következik, hogy mi szerepel az újévi koncert műsorán. Blaskovics László programmenedzserrel beszélgettem. "Csak egy kislány van a világon", "Honvéd banda szól a Stefánián", "Ahol az ember felmászik a fára" - régi slágerek egyetlen operettből, a Viktóriából. Szibéria, Tokió, Szentpétervár és Dorozsma -ezeken a helyszíneken játszódik a darab. A szerzőnek, Ábrahám Pálnak is legalább ilyen színes életútja volt. Kisgyermekként kívülről játszotta Bach fúgáit, ám felcseperedve a komolyzenéből nem tudott megélni. Üzleti vállalkozása a fogházig buktatta, majd kabaréba és némafilmhez írt muzsikát, aztán a színház meghozta a várva várt sikert. Nála a dzsessz és az operett kéz a kézben járnak, akkor is, ha a történelem úgy hozza, hogy menekülni kell. Az ember végül veszített a küzdelemben, alkotásai azonban győzelemre állnak. Oláh Zsolt jegyzete. Az ünnep különlegességét az is adja, hogy megszokott rendben térünk el a hétköznapok megszokott rendjétől. Akkor is, ha programot választunk magunknak.

A mögöttünk levő esztendő történései újabb egyensúlyvesztést hoztak biztosnak vélt, modern világunkba. Megvalósulhat-e, amit Ferenc pápa mondott: „A törékeny emberi kézbe helyezett megbocsátás az eszköze annak, hogy megvalósuljon a béke, hogy boldogan éljünk.” Az óévet búcsúztatva úgy érezzük, jó lenne, ha véget érne a régi és valami új kezdődne. Székesfehérvári lelkipásztorokat kérdeztem arról, hogyan maradjon meg a remény bennünk, hogy az Úr segítő, oltalmazó ereje megmutatkozik majd minden körülmények között?

Nyolcvan esztendős Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Zalaegerszeg díszpolgára. Ez alkalomból jelent meg a képes album, mely a pályája elejétől, vagyis az 1960-as évektől egészen napjainkig mutatja be életművét. (kép: zalamedia.hu)

2.) Zilahy Lajos: A szárnyatlan angyal Felolvassa Borbiczki Ferenc Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Ezúttal Kis Károly fia, László támad Zsigmondra és sikerrel veszi át a helyét a magyar trónon. Hogyan birkózik meg két királyság irányításával? Eredményesen tud harcolni a Balkánon felbukkanó török csapatokkal? Egyebek mellett ezekről a témákról is kérdeztük Kanyó Ferenc történészt.

Tóth Vera és a Budapest Jazz Orchestra: Have yourself a merry little Christmas The Christmas songs Jingle Bells Jazzation énekegyüttes: God rest ye merry gentleman Cherry tree carol All I want for christmas Szimicsevics Judit-Ötvös Gábor: Örömhír Carol of the bells Nulla in mundo,pax sincera

A mögöttünk levő esztendő történései újabb egyensúlyvesztést hoztak biztosnak vélt, modern világunkba. Megvalósulhat-e, amit Ferenc pápa mondott: „A törékeny emberi kézbe helyezett megbocsátás az eszköze annak, hogy megvalósuljon a béke, hogy boldogan éljünk.” Az óévet búcsúztatva úgy érezzük, jó lenne, ha véget érne a régi és valami új kezdődne. Székesfehérvári lelkipásztorokat kérdeztem arról, hogyan maradjon meg a remény bennünk, hogy az Úr segítő, oltalmazó ereje megmutatkozik majd minden körülmények között?

2.) Zilahy Lajos: A szárnyatlan angyal Felolvassa Borbiczki Ferenc Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Bár a teljes repertoár a barokk zenétől a kortárs kompozíciókig terjed, az együttes egy valójában hivatalosan nem létező kategóriában van igazán otthon, amit úgy lehetne nevezni, hogy "monarchikus-magyaros". Az 1961-ben alakult Duna Szimfonikus Zenekar az eltelt évtizedekben olyan nevekkel lépett fel, mint Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Baráti Kristóf, Ligeti András vagy Várjon Dénes. S ha már az elnevezéseknél tarunk, némileg ebből is következik, hogy mi szerepel az újévi koncert műsorán. Blaskovics László programmenedzserrel beszélgettem. "Csak egy kislány van a világon", "Honvéd banda szól a Stefánián", "Ahol az ember felmászik a fára" - régi slágerek egyetlen operettből, a Viktóriából. Szibéria, Tokió, Szentpétervár és Dorozsma -ezeken a helyszíneken játszódik a darab. A szerzőnek, Ábrahám Pálnak is legalább ilyen színes életútja volt. Kisgyermekként kívülről játszotta Bach fúgáit, ám felcseperedve a komolyzenéből nem tudott megélni. Üzleti vállalkozása a fogházig buktatta, majd kabaréba és némafilmhez írt muzsikát, aztán a színház meghozta a várva várt sikert. Nála a dzsessz és az operett kéz a kézben járnak, akkor is, ha a történelem úgy hozza, hogy menekülni kell. Az ember végül veszített a küzdelemben, alkotásai azonban győzelemre állnak. Oláh Zsolt jegyzete. Az ünnep különlegességét az is adja, hogy megszokott rendben térünk el a hétköznapok megszokott rendjétől. Akkor is, ha programot választunk magunknak.

Riporter: Udvarhelyi Erzsébet. A görög polgárháború elől még gyermekként, 1948-ban Magyarországra menekült Szidiropulosz Archimédesz a „görög Trianon”, a kisázsiai görögök körében a törökök által elkövetett népirtás és a görög emigráció kérdésköre után, a rendszerváltást követően kezdett el foglalkozni a trianoni békeszerződéssel és következményeivel, a magyarság sorskérdéseivel, valamint Károlyi Mihály és Tisza István párhuzamos politikai életpályájának kutatásával. 2007-ben néhány történésztársával megalapította a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványt, majd 2009-ben megjelent a kutatóintézet tudományos folyóirata, a Trianoni Szemle. A történeti feltáró munkáért a szerkesztőség a közelmúltban Magyar Örökség díjat vehetett át.

Az 1932. december 29-én született Botvay Károly kivételes kamarazenészi karriert mondhat magáénak: kiváló muzikalitással rendelkező hangszerjátékos, muzsikus és vezető egyszerre. Sikere emellett az újrakezdés bátorságának, nagyszerű koncentrációs képességének és kitartó, kemény munkájának is gyümölcse. A Liszt- és Kossuth díjas muzsikust Dohnányi Ernő b-moll szonátájával köszöntjük. Zongorán közreműködik: Jandó Jenő