Műsorújság

Szereplők: Veronika, a könyvtáros - Kubik Anna Apolka - Berki Júlia Zsófi - Fejes Blanka Richi - Bálint Ádám Emil - Kókai Miklós Kazinczy Ferenc hangja - Lázár Csaba Gyártásvezető: Kovács Zsuzsa A hangjáték az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Katolikus Rádió együttműködésében készült 2021-ben

II. Vilmos német császár győztes katonáit már 1914 őszére hazavárta. Mindenki arra számított, hogy a háború rövid idő alatt véget ér. Ezért a katonákat meglepetésként érte, hogy a karácsonyt a fronton kellett tölteniük. Bár XV. Benedek pápa 1914. december 7-én felhívást intézett a harcoló felekhez annak érdekében, hogy legalább karácsonyra szüntessék be a harcokat, a szemben álló katonai tömbök ezt azonban egyhangúan elutasították, de a legfelső katonai vezetők – akik még december 24-én is ragaszkodtak a szigorú hadi fegyelem fenntartásához – karácsony napján számos helyen mégsem tudták megakadályozni a spontán tűzszünetet. Az 1914. évi karácsonyi fegyverszünetről, a Nagy Háború frontkarácsonyairól, szilveszter, újév és vízkereszt megünnepléséről dr. Stencinger Norbert hadtörténészt, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatóját, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagját, a blog alapítóját kérdeztük.

Két héttel ezelőtt már megismerkedhettek a kedves hallgatók Zichy Anikóval, aki férje hagyatékát gondozva viszi tovább a Tokaji borvidéken alapított Zichy szőlőbirtokot. Az eredetileg ügyvédi pályán mozgó hölgy csupán pár éve cseppent bele igazán a tokaji borok és pezsgők világába, de kifejezetten élvezi, és teljes mértékben tud azonosulni azzal az életérzéssel, amit a pezsgő műfaja nyújthat a fogyasztóknak. Birtokuk jelenleg nem rendelkezik saját borászattal, ám annál többet tudhatunk meg tőle a közösségi feldolgozóüzemek működéséről és azok fontosságáról. Beszélgetésünk folyamán szót ejtünk arról is, hogy Anikó véleménye szerint mennyire fontos szerepet tölthet be Tokaj esetében a pezsgő, előtte azonban még felidézzük kicsit a kezdeteket... ------ fotó: Zichy Birtok

Átalakul a magyar egészségügyi ellátórendszer .Többek között változnak a háziorvosi körzethatárok, új alapokra helyezik a központi ügyelet megszervezését. Minderről Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára fejti ki véleményét. Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban - derül ki egy friss kutatás eredményéből. Petz Ernővel, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával beszélgetünk. A tavalyi esztendőben több mint 170 helyen tartottak időközi önkormányzati választásokat. Lesti Árpád politikai elemző szerint az országgyűlési választások jelentősen befolyásolták a végeredményeket. Egy évben kétszer is ünnepeljük a programozókat. Január 7-én és 2007-től szeptember 13-án. Erről beszélgetünk Baracsi Katalin internetjogásszal. Eltelt 100 év, és ami akkor nemzeti tragédiaként rázta meg hazánkat, ma ritkán szerepel a közbeszédban. Ennek változtatásáért most egy film készült Trianonról, Béke a nemzetek fölött címmel. A film történész szakértője Gulyás László professzor. Január végéig várja a középiskolások jelentkezését a Mathias Corvinus Collegium. Wittmann Zsolt, a Program igazgatója nyilatkozik. A Független Kisgazdapárt rendszerváltoztatásban betöltött szerepéről lesz szó a Modell és Valóság sorozat jövő heti rendezvényén. Lesti Árpádot, a beszélgetés moderátorát hallják: A közös tulajdon általános szabályait ismerteti a Jogsegélyben Szalay Kornél Géza jogász. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket. A beszélgetésből hallanak egy részletet: Petőfi Sándor 200 éve, 1823. január 1-én született. A magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakjára az Est című versével emlékezünk.

A Nagykunságban a juhból készült ételek jellegzetessége, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A karcagi birkapörkölt íz-világában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. A „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér. Vendégünk Naggyörgy Jenő, aKarcagi Birkafőzők Egyesesülete elnöke.

Kép: MKR

A Manna Produkció két darabjáról is hallhatnak, melyek a gyermekvállalás fontos kérdéseit helyezik előtérbe. Szót ejtünk a Rádiós regénytár január 11-én induló új sorozatáról is, mely a tv képernyőjéről talán már jól ismert Brown atya két történetét tárja majd elénk. Ellátogatunk még a pécsi Klimo Könyvtárba, mely hazánk első nyilvános könyvtára volt, végül a figyelmükbe ajánljuk a 20. évadát töltő Pannon Filharmonikusok soron következő budapesti koncertjét.

Jacques Offenbach neve mindörökre összeforrt az önfeledtség, a könnyűvérűség, a léhaság és a felhőtlen élethabzsolás képzeteivel. Pedig a dolog ennél jóval összetettebb! Offenbach zenéjét hallgatva távolról sem Haydn derűs életigenlésével és harmóniájával vagy Mendelssohn háborítatlan szépségkultuszával van dolgunk. Abban, ahogyan habkönnyű galoppok szállnak egy szimfonikus nagyzenekarból, van valamiféle tragikus vonás, a múlandóság tudatával szemben tanúsított, pánikszerű ellenállás. De hisz Offenbach zenéjéből egy egész korszak meghasonlottsága üzen: a második császárság korának harsány vigadozása, amelynek felszíne alatt az ürességtől való rettegés kísért. Talán csak barokk festők voltak képesek arra, hogy ennyire döbbenetes erővel fejezzék ki az élet élvezete mögött meghúzódó rettegést az örömök elvesztésétől – a pompa árnyékában bujkáló romlást, az ünnepet megkeserítő halálfélelmet. Pedig a frivol operettek mestere vérbeli melodikus és a kompozíció avatott ismerője volt. Amikor nem a merő látványosság volt a cél, Csajkovszkijhoz és Verdihez mérhető mélységek láttak napvilágot Offenbach kottáján. Erre bizonyosság a Pillangó című, 1860-ban szerzett balettzene, ahol a galoppok és keringők között megejtő szépségű és drámai súlyú részletek rejtőznek. A Londoni Szimfonikusok élén Richard Bonynge.

Két könyv, egy főzőműsor, sok-sok étel és még több recept, valamint vízparti élet- és akcióképek. Olimpiák vannak a háta mögött - riporterként. Ténylegesen is űz sportot és néha cápákat. Szereti a halat. Védi, telepíti, népszerűsíti – és szívesen elkészíti és fogyasztja. A halászlét bográcsolta már szinte az összes lehetséges változatban – és a megszorítás csak azért, mert állandóan keresi az új ötleteket. Nem idegenkedik az ezen a területen szokatlannak tekinthető fűszerektől, vagy attól sem, hogy körtével, egresszósszal, vagy tejszínes eperöntettel kínáljon egy uszonyost a vendégeinek. Az Édesanyám főztjét saját televíziós felvétele előtt a Halimádó, vagyis Andrejszky Zoltán látta vendégül.

Még karácsony előtt, december 15-én mutatták be az Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum – Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára című kötetet. A kiadvány az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával valósult meg, azon belül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete és az Aranybulla másolatait őrző Magyar Nemzeti Levéltár összefogásában látott napvilágot. A csodás díszdobozos kötet tartalmazza a dokumentum fac simile kiadását, kritikai fordítását és a hozzá kapcsolódó tanulmányokat. Mindezekről beszélgettünk Rácz Györggyel a levéltár munkatársával és az ünnepi kötet egyik szerkesztőjével.

Ársapka, hangemberkedés, flexel, árnyvonat. Csak negyedrészt idéztem egy modern versből. Az is - és a többi szó - tulajdonképp tavaly futott be olyan karriert, hogy aztán egy nyelvészeti versenyben elnyerhette az aranyérmet. Merthogy amit és ahogyan beszélünk, az tükrözi a mindenkor jelen valóságát. Kérdés persze, mi marad mindebből az utókorra, mit használnak majd unokáink is? A külföldön szintén készül több hasonló lista, illetve amolyan top 10. Az egyiken például szerepel a sportmosás kifejezés – aminek nem a labdarúgó- világbajnoksághoz van köze- hanem azt takarja, amikor egy gazdasági szervezet a megcsorbult hírnevén úgy akar csiszolni, hogy támogatni kezd egy csapatot. Az év szava versengés egyik gazdája, Pölcz Ádám nyelvész volt a vendégem. Ha H. Tóth Tibort megkérném, hogy önmaga ajánlja írását, akkor lehet, hogy egy egyszerűbb megoldást választana. Rögtön kiderül, mire is gondolok.

Sokszorosan kitüntetett színész Huszti Péter. Életének zenei vonatkozásai kapnak hangsúlyt a műsorban, általa választott zenék bejátszásával. (Fotó: Veres Ádám)

Vajon hogyan lehet egy iskolai testnevelés- vagy történelemórát izgalmasabbá tenni a fiatalok számára? Hogyan lehet a hungaricumnak nyilvánított magyar szablyavívást népszerűsíteni? A magyar szablyavívás története, módszertana ugyanis olyan nemzeti érték, amelynek hagyománya a honfoglaló magyaroktól kezdve a végvári vitézeken, majd a huszárokon át , egyedülálló a világon. Hogyan lehet a magyar katonai hagyományokat, a dicső csatákat, várostromokat , hadjáratokat a diákokkal jobban megismertetni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Történelmi Hadi Akadémia kurátorával, Zsolnai Gáborral...

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Elhangzó művek: 1. F-dúr szonáta Op.5. No.10 2. d-moll szonáta „La folia” Op.5. No. 12 3. D-dúr concerto grosso Op.6.No.7 Előadja Kovács Dénes, Banda Ede, Sebestyén János, valamint a The English Concert Trevor Pinnock vezetésével.