Műsorújság

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

A Budai Ciszterci Szent Imre plébánia Lépcső című folyóiratában írja Huszár Lőrinc ciszterci atya, hogy "az egyik legizgalmasabb kérdés, talán az, hogy Ő hogyan döbbenhetett rá arra hogy kicsoda is valójában." Lőrinc atyával Urunk Születésének és Urunk Megjelenésének ünnepe kapcsán beszélgatünk.

Fotón: Darázs Gábor (Facebook)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai január 9-én a budapesti Szent István-bazilikában gyászmisét mutattak be XVI. Benedek emeritus pápa lelki üdvéért. Veres Andrással, az MKPK elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk. .A Katolikus Karitász kisbuszai rendszeren rótták az utakat az adventi időszakban is szerte az országban és határon túl. Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. .Január 9-én volt száz éve, hogy megszületett Muzslay István jezsuita pap, a belgiumi magyar emigráció meghatározó alakja, a Leuvenben máig működő diákotthon egykori igazgatója. Kiss Ulrich jezsuita atyával beszélgetünk. .Egyensúlyban” címmel podcast - sorozatot indított a Családbarát Magyarország Központ. Ügyvezetőjével, Dr. Szuromi-Kovács Ágnessel beszélgetünk. Szerkesztőségünket megkereste a Nephrocentrum Alapítvány kuratóriumi elnöke, hogy bajban vannak a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Baranyai Zoltánnét hallják: Egyedülálló, fogyatékossággal kapcsolatos szemléletformáló programot dolgoztak ki a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai. Perlusz Andreával, a Kar dékánhelyettesével, a program vezetőjével beszélgetünk. Számos szolgáltatással várja olvasóit az MCC könyvtára. Giczi András könyvtárigazgatót hallják. Folytatódnak Iránban a tüntetések az iráni kormányzat ellen. A tüntetéshullám szeptember közepén tört ki, miután fogva tartása alatt – feltehetően rendőri bántalmazás miatt - meghalt egy 22 éves nő, akit azért vettek őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a muszlim fejkendőt. A megmozdulásoknak azóta több mint 500 halálos áldozata van, mintegy 19 ezer embert tartóztattak le Ugyanakkor a beszámolók szerint az utóbbi időben érzékelhető valamiféle engedékenység a ruhaviselet terén. Erről számol be N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki nemrég a helyszínen járt.

Nemzeti ereklyénket az évszázadok során rendszerint biztos helyen őrizték Magyarországon. Ám a törökök, a Habsburgok, majd a szovjetek elől menekíteni kellett. Végül 45 éve,1978 Vízkeresztjén visszaadta Magyarországnak az Egyesült Államok, ahová a II. világháború után vitték. Akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. De vajon hogyan került a Szent Korona Németországból Amerikába, majd onnan haza? Kinek lehetett az érdeke a hidegháború időszakában ez a lépés? Mikor, kik és hogyan hozták haza, milyen feltételekkel? A XX. század második felének, a kommunista évtizedeknek az egyik legérdekesebb politikai művelete volt a Szent Korona hazatérése, amelyről a kor szakértője, Dr. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszél.

Ma is nagyon sok érdekességgel készültünk. A 200 éve született Petőfi Sándor áll a középpontjában a héten megjelent Országút lapnak. Az olvasószerkesztővel, Róna Judit Ágnes irodalomtörténésszel beszélgetünk. A Kaláka együttes az újév első budapesti és vidéki koncertjét Gryllus Dániel ajánlja. Vajon milyen művészi pályája lehetett egy nőnek a 19. századi Magyarországon? - a Fővárosi Képtár kurátora, Molnárné Aczél Eszter ad betekintést. Az Ég tartja a királyt. Zsuffa Tünde író legújabb történelmi regényéről beszélgetünk. A képen: Zsuffa Tünde író (Fotó: Veres Ádám)

A következő, elragadó romantikus zenemű hallatán bízvást azt hihetnénk, hogy Chopin egy eddig lappangó koncertje került napvilágra. Sodró szenvedély, szláv túlfűtöttség és ragyogó zenekari kolorit – mindezek csakugyan a lengyel romantikus mesterre vallanak. Csakhogy ez a fisz-moll versenymű az orosz Alekszandr Szkrjabin méltatlanul ritkán hallható, 20-as opusszámú remeklése. Az 1872 és 1915 között élt Szkrjabin zenéjére csakugyan Chopin gyakorolta a legnagyobb hatást. Példaképéhez hasonlóan ő is a zongorát tekintette legfőbb kifejezőeszközének. Erre szolgáltatnak bizonyosságot szóló zongoradarabjai, de – Chopinnel ellentétben – ő szimfóniákat is alkotott. A hamarosan fölhangzó, csodálatos versenymű a zongorás és a zenekari gondolkodás remek ötvözete – ez utóbbi tekintetben talán még fölül is múlja a lengyel példaképet. Felvételünk szólistája, Vladimir Ashkenazy joggal nevezhető Szkrjabin-specialistának. A Londoni Filharmonikusok élén Lorin Maazel. Ha az imént elhangzott fisz-moll zongoraverseny kapcsán Chopint emlegettük, Szkrjabin következő kompozíciója éppannyi joggal vet föl párhuzamokat Liszt Ferenccel. Hisz a Prométheusz – a Tűz költeménye című szimfonikus költemény Liszt fontos tematikájához: a magányos, romantikus hős mítoszához kapcsolódik. Előadóink – Vladimir Ashkenazy és a Londoni Filharmonikusok - mellé az Ambrosian Singers kórus csatlakozik. A karmester továbbra is Lorin Maazel. A partitúra különlegessége, hogy a misztikus filozófiai kérdésekkel is sokat foglalkozó Szkrjabin a zenei skála minden egyes hangjához egy-egy színt társított, a zenei hangok tehát intenciója szerint egy-egy szín kivetülései.

Erdélyi fejedelmi szakácskönyv a 17. századból, 1800-as évek úri konyhája és a Hungária Nagyszálló konyhafőnökének különlegességei - innen válogatott György Sándor.

Hatalmas hagyománya van annak, ahogyan a Biblia történeteit a különböző művészeti ágak feldolgozzák. Akár koronként újra-értelmezik. S bizony ez utóbbinak is van nagy múltú tudománya. Hagyományteremtő céllal jött létre egy olyan kör, amely közös olvasásra és átgondolásra ajánl irodalmi alkotásokat, most éppen Thomas Manntól a József és testvéreit. A Műgondról és a hozzá kapcsolódó művekről és gondolatokról beszélgettem Hoványi Márton irodalmár-teológussal. A programhoz és a regény olvasásához a muveszetesgondolat.hu -oldalon lehet csatlakozni.

Buvári Márta jegyzete nyelv játék

Ünnepi műsor, visszatekintéssel, a legkiemelkedőbb mozaikok visszaidézésével. (Veres Ádám felvétele)

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) január 15. és 22. között szervezi az ökumenikus imahetet. Az országos nyitó istentisztelet január 15-én, vasárnap 18 órakor kezdődik Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Az imahét központi igéje: "Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra" (Iz 1,17)

Fájdalmas életút a Fekete Bojtáré, drága emlékezetű Sinka Istvánunké. Pokoli nehézségek közt, saját erejéből emelkedik ki a pásztorlétből és válik költővé, olyan költővé, amilyen nem volt addig a magyar költészetben. Két nagyszerű irodalomtörténész: Medvigy Endre és Jánosi Zoltán vezet minket Sinka István életén és költészetén végig, a két részes műsor első adásában. A pásztorköltő emlékét megidéző Magyar csillagok adássorozat 2. részében, egy hét múlva, vasárnap este Ágh István költő emlékezik a Fekete Bojtárra, Sinka István szép verseinek társaságában.

Mai témáink: - Igyártó Gabriellával, a negyven éves Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával beszélgettünk. - Dr. Borbély Károly mesteroktató festőművész, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának docense a készségtárgyak tanításának jelentőségére hívja fel hallgatóik figyelmét. - A Budakalászon január 19-21-ig megrendezésre kerülő XVIII. Kalászi Kortárs Tánctalálkozó programjait Juhász Zsolt, a rendezvény és a Duna Táncműhely művészeti vezetője mutatja be. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A d-moll hangnem Mozart zenéjében szinte kivétel nélkül a sötétség, a fájdalom, vagy - az operák esetében - akár a bosszú gondolatával is összekapcsolható. Démoni mélységek tárulnak fel a mű három tételében, nem véletlenül emlegetik a zenetörténészek ezt a szerzeményt a Don Giovanni című opera szellemi rokonaként. Az 1785-ben készült d-moll zongoraversenyt Anda Géza tolmácsolja a Camerata Academica Mozarteum kíséretében.