A magyarországi pálosok története
Zembruski Mihály visszaemlékezései nyomán
Felolvassa: Lázár Csaba
Készítette: Gera Csilla, Liszkai Károly és Laczó Zoltán Vince
Rendezte: Lázár Csaba (20/14.)
Szerkesztő: Varga Zoltán
Dramaturg: Sediánszky Nóra
A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében,
a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.
A pécsi Klimo Könyvtárban jártunk
Szerkesztő: Csuth Judit
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Pécsett az első jelentős könyvgyűjteményt Berényi Zsigmond püspök hozta létre, ám a könyvtár fénykora Klimo György püspöksége idején kezdődött, akit az a cél vezérelt, hogy újraindíthassa Nagy Lajos király középkori egyetemét. A könyvtárat 1774-ben nyilvánossá tette, így annak ellenére, hogy Mária Terézia nem adott engedélyt az egyetem létrehozására, a gyűjteményt a püspök mégis a köz szolgálatába állította, mely a mai napig is elérhető bárki számára. A pécsi Klimo Könyvtárban minderről Méreg Martin könyvtáros mesélt.
közéleti beszélgetések
30 éves a Nagy Imre Társaság.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
1992. november 11-én Borisz Jelcin orosz államfő az Országgyűlésben megkövette a magyar népet a szovjet csapatok 1956-os agressziója miatt, és a 301-es parcellában a hozzátartozók jelenlétében megkoszorúzta a kivégzett mártírok sírját. A Nagy Imre Társaság 1992. novemberében alakult meg. Vendégeink Balahó Zoltán a szervezet elnöke, és helyettese Sáradi Ibolya, a tatabányai városi szervezet elnöke.
külpolitikai beszélgetések
Tüntetnek a franciák: nem tetszik a nyugdíjreform
XVI. Benedek teológusként a világpolitikában
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
1. Megint tüntetnek Franciaországban. A kormány a nyugdíjba vonulás törvényes korhatárát a jelenlegi 62 évről 64 évre emeli 2030-ig. Az egyik legnagyobb közvéleménykutató friss felmérése szerint a franciák 68%-a ellenzi a nyugdíjreformot. Január 19-én több mint egymillió, a szakszervezetek szerint közel kétmillió francia – köztük sok fiatal -- vonult az utcára a reform elleni tiltakozásul. A háttérről Fejérdy Gergelyt, a KKI vezető kutatóját kérdezzük.
2. A december 31-én elhunyt emeritus pápa fontosnak tartotta Európa keresztény gyökereit, identitását, figyelmeztetett a szekularizáció veszélyeire. Hogyan viszonyult a többi valláshoz, kultúrához, és mi volt a vezérfonala politikájának? Odrobina Lászlóval, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola megbízott rektorával beszélgetünk.
napi interjú
975 éves a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
Az ünnepi eseménysorozat szellemi és spirituális tartalmáról Osztie Zoltán plébánossal Tóth János András riportja.
A jubileumi évéről a teljes beszélgetést a 21 órai hírek után, a Látóhatárban hallgathatják meg.
kulturális paletta
A népi Mária-énekek és a magyar líra kezdetei – folklór és hit
Egy olasz borbély Bécsben magyar szemmel – jegyzet
Idő-töltés – kulturális ajánló
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
„Kérlek, hallgass meg engömet és fogadj a te keresztfádra, hogy kik egy testből élnek /…/ egy halállal haljanak” Így adja vissza Mária szavait a XVI. század elején keletkezett Nádor kódex. Különleges párhuzam ez az első teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű verssel. Érdekes szemszögből mutatja meg az összefüggéseket az Ómagyar Mária siralom és a szóbeliségben megőrzött régi magyar szakrális énekek Istenanya képe között Lovász Irén. A néprajztudós népdalénekessel nemcsak az ÓMS-ről beszélgettem.
Nem szerencsés, ha a bécsi vér egy fodrászszalonban mutatkozik meg, még akkor sem, ha a kárpótlás esetleg egy másik zeneszerzőről elnevezett édesség, persze, ha már a névcserénél járunk, akkor Figarót – akár van belépője, akár nincs – pótolhatná akár Gedeon bácsi is. Oláh Zsolt jegyzete.
Kép: Az Ómagyar Mária-siralom szövegolvasata népi siratóének dallamára
mesés irodalom
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/4.)
Jere haza már! - Bedőné -
Benedek Elek írásait Rubold Ödön olvassa fel.
Készítette: Gera Csilla, Liszkai Károly,
Laczó Zoltán Vince és Sárospataki Zsuzsanna
Zenekari műhely
A mikrofonnál Kováts Péter hegedűművész, a Veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar hangversenymestere
Szerkesztő-műsorvezető: Magyar Kornél
II. Rákóczi Ferenc, mint lengyel király?
Szerkesztő: Pál Amanda
Nem egy közismert tény, de a fejedelemnek felajánlották a lehetőséget, hogy lengyel király legyen. Miért nem valósult meg, befolyásolta volna a Habsburg ellenes szabadságharcot- erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Slachta Margit sajtómegjelenéséről, a róla szóló és az általa írt cikkekről beszél Petrás Éva és Schlachta Boglárka Lilla történész.
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Jazzkalendárium
2020. októberében 76 esztendősen elhunyt a Kőbányai Zenei Stúdió alapító tanára, Tornóczky Ferenc. Mai összeállításunkban ifjabb Tornócky Ferenc édesapja emlékének ajánlott Songs For My Father című dupla albumának első lemezéről mutatunk be részleteket.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Az albumon csak instrumentális dalok szerepelnek, leginkább jazz standardek, amelyek többségében dob, basszusgitár, valamint három gitár hallható. A számok többségében fjabb Tornóczky Ferenc gitáron játszik, de az édesapa számos tanítványa is szerepel, a teljesség igénye nélkül: Gyémánt Bálint, Kormos János, Pintér Tibor és Rieger Attila, de a Stardust című kompozíciót a zongorista kolléga és barát: Esze Jenő adja elő. Dobon Balog László, Kaszás Péter és Szakadáti Mátyás, basszusgitáron Csejtei Tamás, Lattmann Béla, továbbá Temesi Berci működik közre.
Elhangzó számok:
Song For My Father, How High The Moon, In a Sentimental Mood, Lucky Southern, Stardust, Blues Force
Az album második részéről egy hét múlva hangzik el összeállítás.
Fülesnek áll a világ- Tóth József "Füles" fotóművész
Szerkesztő: Zanati Zsófia
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Photo Ludens. A magyar reklámfotózás legendája, a vizuális gegek királya: Tóth József Füles, sokaknak "Füles mester". A ragyogó humorú, briliáns ötletekkel teli fotóművész-karikaturista gyakori vendége Rádiónknak, hiszen mindig akad új ötlete, kiállítása, könyve- s úgy tűnik, fáradhatatlan és kifogyhatatlan. Örök bohóc- s ezt örömmel vállalja - akit asszociációs képessége, különleges látásmódja -s ahogyan gyakran megfogalmazza-"mázlija" a legkiválóbbak közé emelt. Tóth József Füles számos szakmai elismerést mondhat magáénak: Balázs Béla- és Pécsi József-díjas, a Magyar Reklámért- valamint a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíjjal elismert alkotója, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A legnagyobb elismerést -egyben 80. születésnapi ajándékát két évvel ezelőtt kapta: a World Press-fotó úgynevezett kísérőkiállításán 80 fotográfus portréját mutatta be, amely portrék ismerősek már a „Magyar fényképészek arcképcsarnoka” című kötetéből éppúgy, mint a Mai Manóban rendezett tárlatból. Pályatársak, mesterek, a reklámfotózás és a mázli is szóba kerül beszélgetésünkban, amely 2020. novemberi adásunk ismétlése, (fotó forrása: Pigmenta Print Lab, Tóth József Füles)
mesés irodalom
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/4.)
kulturális paletta
A népi Mária-énekek és a magyar líra kezdetei – folklór és hit
Egy olasz borbély Bécsben magyar szemmel – jegyzet
Idő-töltés – kulturális ajánló
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
„Kérlek, hallgass meg engömet és fogadj a te keresztfádra, hogy kik egy testből élnek /…/ egy halállal haljanak” Így adja vissza Mária szavait a XVI. század elején keletkezett Nádor kódex. Különleges párhuzam ez az első teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű verssel. Érdekes szemszögből mutatja meg az összefüggéseket az Ómagyar Mária siralom és a szóbeliségben megőrzött régi magyar szakrális énekek Istenanya képe között Lovász Irén. A néprajztudós népdalénekessel nemcsak az ÓMS-ről beszélgettem.
Nem szerencsés, ha a bécsi vér egy fodrászszalonban mutatkozik meg, még akkor sem, ha a kárpótlás esetleg egy másik zeneszerzőről elnevezett édesség, persze, ha már a névcserénél járunk, akkor Figarót – akár van belépője, akár nincs – pótolhatná akár Gedeon bácsi is. Oláh Zsolt jegyzete.
Kép: Az Ómagyar Mária-siralom szövegolvasata népi siratóének dallamára
975 éves a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
Szerkesztő: Tóth János András
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás
Beszélgetőtársaink: Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály, a plébánia turizmusért felelős szakembere.
A jubileumi év programja: www.belvarosiplebania.hu/menu/a_jubileumi_ev_tervezett_programjai
Fülesnek áll a világ- Tóth József "Füles" fotóművész
Szerkesztő: Zanati Zsófia
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Photo Ludens. A magyar reklámfotózás legendája, a vizuális gegek királya: Tóth József Füles, sokaknak "Füles mester". A ragyogó humorú, briliáns ötletekkel teli fotóművész-karikaturista gyakori vendége Rádiónknak, hiszen mindig akad új ötlete, kiállítása, könyve- s úgy tűnik, fáradhatatlan és kifogyhatatlan. Örök bohóc- s ezt örömmel vállalja - akit asszociációs képessége, különleges látásmódja -s ahogyan gyakran megfogalmazza-"mázlija" a legkiválóbbak közé emelt. Tóth József Füles számos szakmai elismerést mondhat magáénak: Balázs Béla- és Pécsi József-díjas, a Magyar Reklámért- valamint a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíjjal elismert alkotója, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A legnagyobb elismerést -egyben 80. születésnapi ajándékát két évvel ezelőtt kapta: a World Press-fotó úgynevezett kísérőkiállításán 80 fotográfus portréját mutatta be, amely portrék ismerősek már a „Magyar fényképészek arcképcsarnoka” című kötetéből éppúgy, mint a Mai Manóban rendezett tárlatból. Pályatársak, mesterek, a reklámfotózás és a mázli is szóba kerül beszélgetésünkban, amely 2020. novemberi adásunk ismétlése, (fotó forrása: Pigmenta Print Lab, Tóth József Füles)
Jere haza már! - Bedőné -
Benedek Elek írásait Rubold Ödön olvassa fel.
Készítette: Gera Csilla, Liszkai Károly,
Laczó Zoltán Vince és Sárospataki Zsuzsanna
78 éve született Jacqueline du Pré brit csellóművész
Szerkesztő: Szakács Emese
„Ő nem csak egy újabb csodálatos csellista, nem csak egy csodálatos zenész, ő tényleg egyedülálló
volt. A zene életmód, létforma volt számára. A legnagyobb zenei örömet jelentette vele együtt játszani.”
Ezzel a gondolattal jellemezte Daniel Barenboim néhai hitvesének egyedülálló zenei nagyságát.
A művésznőre Joseph Haydn: C-dúr csellóversenyével emlékezünk. Közreműködik az Angol Kamarazenekar Daniel Barenboim vezényletével.