Műsorújság

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Székely János öt éve szolgál a Szombathelyi Egyházmegyében. Ennek az időszaknak az eredményeit vesszük sorra püspök atyával.

Photo Ludens. A magyar reklámfotózás legendája, a vizuális gegek királya: Tóth József Füles, sokaknak "Füles mester". A ragyogó humorú, briliáns ötletekkel teli fotóművész-karikaturista gyakori vendége Rádiónknak, hiszen mindig akad új ötlete, kiállítása, könyve- s úgy tűnik, fáradhatatlan és kifogyhatatlan. Örök bohóc- s ezt örömmel vállalja - akit asszociációs képessége, különleges látásmódja -s ahogyan gyakran megfogalmazza-"mázlija" a legkiválóbbak közé emelt. Tóth József Füles számos szakmai elismerést mondhat magáénak: Balázs Béla- és Pécsi József-díjas, a Magyar Reklámért- valamint a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíjjal elismert alkotója, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A legnagyobb elismerést -egyben 80. születésnapi ajándékát két évvel ezelőtt kapta: a World Press-fotó úgynevezett kísérőkiállításán 80 fotográfus portréját mutatta be, amely portrék ismerősek már a „Magyar fényképészek arcképcsarnoka” című kötetéből éppúgy, mint a Mai Manóban rendezett tárlatból. Pályatársak, mesterek, a reklámfotózás és a mázli is szóba kerül beszélgetésünkban, amely 2020. novemberi adásunk ismétlése, (fotó forrása: Pigmenta Print Lab, Tóth József Füles)

A következő beszélgetés történetéhez annyi tartozik, hogy véletlenül megláttam a Tudományos Akadémia honlapján, hogy a tudomány ünnepének eseményein előadást tart Pongor Sándor. Zárójel: számomra furcsán hangzik, hogy a tudománynak ünnepe van, de ez legyen az én furcsaságom. Felhívtam Pongor Sándort – megvolt a telefonszáma egy tízegynéhány évvel ezelőtti interjú kapcsán -, nem vette föl. De aztán visszahívott, mint kiderült, Ő is elmentette a számomat tízegynéhány évvel ezelőtt. Ezen fölbuzdulva született meg a most következő beszélgetés. fotó: mta.hu

Archívumunkból Hámori Kinga korábbi felvételével emlékezünk a szerzetesre.

Szerdahelyi Csongor összeállítása. A teljes beszélgetés vasárnap, a Templom-térképben hangzik majd el.

Ha a történetről kellene plakátot készíteni, talán olyan mondatok kerülhetnének rá, hogy: „Egy olasz Budapesten” vagy „A kardtól a fagyiskanálig” esetleg „Egy kisember nagy szívvel” netán „Egy világ igaza, akinek nem volt mindig igaza”. A kötet még a Covid idején jelent meg, és egy olyan nem is távoli történelmi időben játszódik, amikor egy másfajta vírus fertőzött a világon. Sokak lelke megbetegedett, mások viszont önkéntes segítővé váltak abban a helyzetben. A hazai kiadás különlegessége, hogy szövegét – szakmai vezetők segítségével - középiskolások fordították le. Főhőse korántsem kitalált személy. 1898-ban született Itáliában, Velencében alapított családot, aztán több mint 20 évet éle Magyarországon, s 1954-ben Svájcban hunyt el. A korabeli sajtó így írt róla: „Közismert és közkedvelt alakja a pesti vívóéletnek /…/ mindhárom fegyvert kitűnően forgatja, de most igazolta, hogy egyéb tudománya is van /…/ gondolt egy merészet és felcsapott fagylaltosnak”. A mese valóságát Dombi Gábor, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanársegédje kutatta történészként. Vele beszélgettem.

Mesés változások egy hónap alatt - ezt ígéri Végh-Fodor Mónika Mesetréning - 31 napos önismereti program című könyve annak, aki végigmegy a könyvben szereplő népmesék és műmesék útján.

4. Gregorián - folytatás Szakértő: dr Áment Lukács OSB Giovanni Battista Casali: Missa Brevis Antonio Lotti: Vere languores nostros Bárdos Lajos: Jubilate Deo Szigeti Kilián: Áldjátok most az Úristent! Előadja a Szent Márton Kamarakórus vezényel: Áment Lukács.

A felvétel a MÜPÁban készült, egy rádióközvetítés szünetében.

Beszélgetőtársaink: Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály, a plébánia turizmusért felelős szakembere. A jubileumi év programja: www.belvarosiplebania.hu/menu/a_jubileumi_ev_tervezett_programjai

Aktív évet zárt a magyar egészségügy, az Országgyűlés az év végén elfogadta az egészségügyi ellátórendszer megerősítését szolgáló törvényjavaslatot. Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

Dr. Dupka György történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a MÉKK elnöke, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára ismert GULÁG-GUPVI kutató. Könyveiben, tanulmányaiban a szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilek, a hitvalló papok, a magyar hadifoglyok tragikus sorsával foglalkozik. Szenvedéstörténetük elfeledett helyszínei, az egykori munkatáborok és lágertemetők felkutatásáról, az egyházüldözésről, az erőszakos szovjetizálásról, a hit megtartó erejéről könyvei, történelmi szociográfiái kapcsán beszélgettünk. (fotók: mta.hu, kmmi.org.ua) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Ha a történetről kellene plakátot készíteni, talán olyan mondatok kerülhetnének rá, hogy: „Egy olasz Budapesten” vagy „A kardtól a fagyiskanálig” esetleg „Egy kisember nagy szívvel” netán „Egy világ igaza, akinek nem volt mindig igaza”. A kötet még a Covid idején jelent meg, és egy olyan nem is távoli történelmi időben játszódik, amikor egy másfajta vírus fertőzött a világon. Sokak lelke megbetegedett, mások viszont önkéntes segítővé váltak abban a helyzetben. A hazai kiadás különlegessége, hogy szövegét – szakmai vezetők segítségével - középiskolások fordították le. Főhőse korántsem kitalált személy. 1898-ban született Itáliában, Velencében alapított családot, aztán több mint 20 évet éle Magyarországon, s 1954-ben Svájcban hunyt el. A korabeli sajtó így írt róla: „Közismert és közkedvelt alakja a pesti vívóéletnek /…/ mindhárom fegyvert kitűnően forgatja, de most igazolta, hogy egyéb tudománya is van /…/ gondolt egy merészet és felcsapott fagylaltosnak”. A mese valóságát Dombi Gábor, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanársegédje kutatta történészként. Vele beszélgettem.

Ha a politikai híreket nézzük, egyre inkább érezzük, hogy olyan helyzetben vagyunk, amelyből leginkább a csodák segíthetnének ki a leghamarabb... Ezúttal - mert a fiatalok közül is sokan néznek elébe valamiféle megmérettetésnek, és éppen ők azok, akik ezt a műfajt a legkevésbé ismerik, sőt a legkevésbé keresik - Lengyel Dénes: "Magyar Mondák a török világból és a kuruc korból" című gyűjteményéből idézünk fel egy epizódot. Hátha segít a mában is eligazodni... Adjuk tovább...

Aktív évet zárt a magyar egészségügy, az Országgyűlés az év végén elfogadta az egészségügyi ellátórendszer megerősítését szolgáló törvényjavaslatot. Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

Dr. Dupka György történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a MÉKK elnöke, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára ismert GULÁG-GUPVI kutató. Könyveiben, tanulmányaiban a szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilek, a hitvalló papok, a magyar hadifoglyok tragikus sorsával foglalkozik. Szenvedéstörténetük elfeledett helyszínei, az egykori munkatáborok és lágertemetők felkutatásáról, az egyházüldözésről, az erőszakos szovjetizálásról, a hit megtartó erejéről könyvei, történelmi szociográfiái kapcsán beszélgettünk. (fotók: mta.hu, kmmi.org.ua) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Néhány héttel ezelőtt már találkozhattak a Zenei Kincsestárban napjaink egyik vezető basszbaritonja, az olasz Ildebrando d’Arcangelo Mozart-árialemezével. Sokoldalú művészről lévén szó, aki a kedvenc komponistájának vallott Mozart mellett otthonosan mozog a barokk, a bel canto és a romantika világában is, az olasz sztár Händel-áriákból állította össze legelső szólólemezét 2009-ben. Minthogy a castratók és a szopránok mellett a barokk operák és oratóriumok a mély férfihang varázslatát sem hagyták kiaknázatlanul, művészünknek és a Modo antiquo régizenei együttes élén álló Feredeico Maria Sardelli karmesternek volt miből válogatnia, amikor fölütötték Händel ifjúkori, olasz operapartitúráit. Az Agrippina, az Orlando, a Siroe, a Rodelinda, az Ariodante és az Acis és Galatea most fölhangzó részletei között találunk ismert barokk slágereket és újrafölfedezésre váró remekeket egyaránt – ami pedig kétségtelen: Ildebrando d’Arcangelo lehengerlő valamennyi Händel-szerepben.