Műsorújság

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Mai műsorunkban az iskolákat segítő barnakőszén program mellett, az egyre bővülő somogyi értéktárról is tudósítunk Önöknek. Adásunkat pedig főhajtással kezdjük. A doni áttörés 80. évfordulója alkalmából ugyanis országszerte szerveztek emlékező gyászmiséket és koszorúzásokat.

Gulyás Lóránt tudósítása.

Tráser László riportja.

Nyíri Kata összeállítása.

Mai kulturális magazinunkban: - vendégünk lesz a Liszt-díjas Eckhardt Gábor, akivel közelgő koncertjeiről, beavató műsorairól beszélgetünk, és szóba kerül többek közt Debussy művészete is; - ajánljuk rádiónk január 29-én, vasárnap induló felolvasás sorozatát, melyben Petőfi Sándor Az apostol című művét Lázár Csaba Kazinczy-díjas színész előadásában hallgathatják meg - vele beszélgetünk; - 10 évvel ezelőtt vándorkiállítás indult Janikovszky Éva életének és művészetének témájában, a tárlat 10 év után most ismét Budapesten várja a közönséget - Csuth Judit kollégám Kovács Zsanett-tal, a tárlatot szervező Móra Könyvkiadó munkatársával és Janikovszky Jánossal, a Móra elnök-vezérigazgatójával beszélget; - valamint bemutatjuk a görög-magyar Meybahar zenekar legújabb, Afousis című single-jét is Marilia Pilti görög szantúr játékossal és Kopcsik Márton hegedűművésszel. Ezekre a témákra hívjuk meg hallgatóinkat, tartsanak velünk! A Meybahar zenekarról készült fotót Neményi Márton készítette.

Dárdai Pál már futballistaként is feltűnő jelenség volt. Na, nem a termetével, még csak nem is a virtúóz játékával, hanem a nélkülözhetetlenségével. Azzal, ahogy jelen volt a pályán. Ha bajban volt a csapata, kirángatta a csávából azzal, hogy megakasztotta az ellenfél góllal kecsegtető támadását, adott egy jó labdát a saját szélsőjének, lelket vert a gyengélkedő csatárba. Csapatkapitányként már a pályán is szinte edző volt a belini Hertha-nál és a magyar válogatottban is.Visszavonulása után persze hamar a kispadon találta magát, továbbra is hűségesen szolgálva választott- és szülőhazáját. A csillogás, a sikerek közepette is "normális" ember maradt, aki feleségével, Mónikával felnevelte három fiát és aki nem a botrányairól, hanem eredményeiről és remek humoráról lett híres. H

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja, Birher Nándor a Kar kínálata mellett beszél sportról, tudományos munkáról, sztár-szakokról és arról is, hogy miként kerülhet egy lapra a filozófia, a bölcselet és a mérnöki tudományok. Elsősorban pedig arról, hogy miért érdemes egy egyetemre pályázó, tehetséges, okos fiatalnak első helyen jelölni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarát.

Bár a természet ilyenkor téli álmát alussza a fák zöme lombtalan, ebben az időszakban is kiváló kirándulási helyszín lehet a Nagymarosról induló, 7 km hosszú Gesztenyés tanösvény. Sétánk során a település lakóinak életében nagy szerepet játszó szelídgesztenye ültetvényekről, hely és kultúrtörténeti értékeiről, botanikai, geológiai, sőt, még gasztronómiai érdekességekről is kaphatunk ismereteket. A lábizmokat alaposan megmozgató terepszakaszok leküzdése során -egy-egy pihenő ponton megállva pedig- a Dunakanyar panorámájából töltekezhet a természetjáró. A jól kitáblázott, jelölésekkel ellátott ösvény bejárható egyénileg és előre egyeztetett időpontban szakvezetéssel.

Mai magazinunkban két hosszabb összeállítást hallhatnak. Az egyik egy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára megrendezett szavalóversenyről tudósít, a másik pedig arról az ünnepségről, amelyet Kaposvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 150. jubileumán szerveztek meg a somogyi vármegyeszékhelyen.

(Józsa Dénes felvétele)

Mai műsorunkban amellett, hogy foglalkozunk a honi méhészek helyzetével, szólunk pár szót a MATE Kaposvári Campusának térségi igényekre szabott képzési kínálatáról is. Adásunkat pedig a doni áttörés áldozatainak emléke előtt adózva kezdjük.

:„A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.” - írja Petőfi 1844-ben született művével kapcsolatban Szerb Antal irodalomtörténész. Ezt a költői világot örökítette tovább 1904-ben Kacsóh Pongrác zeneszerző, amikor Bakonyi Károly felkérésére írt daljátékával egy egész ország lelkét elbűvölte. A három felvonásos darabot Zentai Anna, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Gobbi Hilda, Radnai György, Domahidy László, Bilicsi Tivadar és Gyurkovics Mária tolmácsolja. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara Lukács Ervin vezényletével. Műsorvezető: Lázár Csaba

Az igazság keresése és hirdetése a feladatunk, ugyanakkor ne felejtsük, hogy Isten irgalmát is közvetítjük, ahogyan a próféták és az apostolok is tették – fogalmazott Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Szalézi Díjátadó ünnepség előtt bemutatott szentmisén a Központi Papnevelő Intézet kápolnájában. Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül 2001 óta ítéli oda minden évben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Szalézi Szent Ferenc ösztöndíjat a média egy-egy munkatársának, aki a keresztény értékrendet hiteles, szakmailag megalapozottsággal képviseli a nem egyházi sajtóban. Hogyan vált a genfi püspök az újságírók védőszentjévé? -tettük fel a kérdést Veres András püspöknek. .Újbuda egyházi vezetőivel találkozott Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a parlamentben. Számos felekezet előjárói vettek részt a megbeszélésen. Simicskó Istvánnal beszélgetünk. Szent Margit ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét celebrált. Az ünnepi szentmise előtt közös imádságot tartottak a Püspökvár udvarán a Szent Margit fohásza Magyarországért szoborkompozíciónál. Veres Andrást hallják: Hogyan használhatom a Könyvtárat 2023-tól? Erről kérdezzük Fodor Pétert, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját. Ismét tüntetnek Franciaországban, mivel a kormány a nyugdíjba vonulás törvényes korhatárát a jelenlegi 62 évről 64 évre emeli 2030-ig. Ennek háttérről Fejérdy Gergelyt, a Külgazdasági Kutató Intézet vezető kutatóját kérdeztük. A Magyar Kutúra Napján, a magyarság idehaza, és a határokon túl is megemlékezett a magyar kulturális értékekről. Kölcsey Ferenc 1823-ban, 200 évvel ezelőtt ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Petőfi Sándor egyik versével tisztelgünk a magyarság számára fontos nap előtt. Régi-új előadással köszönti a februárt a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A részleteket Andrási Attila író-rendező, a színház művészeti vezetője mondja el. Sok ezer ember élőlényeket, növényeket, különféle tárgyakat, bélyegeket, vagy érmeket gyűjt. Kiss József Géza professzor, a szegedi egyetem tanára is érem-gyűjtő. Az Adatvédelem Nemzetközi Napja január 28-a. Baracsi Katalin internetjogászt hallják.

Egy író; két "főzőskönyv"; és sok recept: ételek és életek összecsengése. Ha valaki azt olvassa, hogy: „Hallom, ahogy Nagymamám levegőt vesz, és azt mondja, szinte szerelmes suttogással a hangjában, mintha élete titkát árulná el, hogy tudjam meg, neki a világon a legkedvesebb étele a töltött báránycomb” – akkor nem pusztán a konyhatechnikára gondol. Az ízek és az emlékek összeforrnak, ahogy nálam egy régi családi összejövetelen mondjuk a saját háján sül (lekarikázott hagymával) a kacsamáj, s ha valaki félrenéz egy pillanatra akkor a tányérjába méregerős zöldpaprikát márt a tréfacsináló. Dragomán György egyforma átéléssel tálalja a gyömbérszörpöt, a parasztkenyeret, a finn lazaclevest, a rántottcsirkét, a libacombot vagy a sült céklát. A József Attila-díjas művésszel telefonon teremtettem kapcsolatot.

"1912 április havában a német birodalom által helyreállítandó lőweni egyetemi könyvtár részére egy Sermones XIII. gh. jelzésű kódexet vásároltak. Leltározás közben a latin nyelvű kéziratban magyar szövegre akadtak. Erről Babinger Ferenc egyetemi magántanár, a konstantinápolyi Rovás-emlék hírneves felfedezője értesítette Gragger Róbertet, aki érintkezésbe lépett az Akadémiával és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter lehetővé tette, hogy Jakobovics Emil nemzeti múzeumi őr kiutazhatott Németországba, és szakszerű útbaigazításaival hozzájárult ahhoz, hogy a kéziratot teljes egészében meg lehetett fejteni. Gombocz Zoltán ezután felolvasta a régi magyar nyelvemléknek eredeti szövegét” – így adott hírt a korabeli sajtó arról, ami tehát 1923. január 29-én a magyar Tudományos Akadémián történt. A centenáriumhoz megemlékezés jár, méghozzá új megközelítésekkel. Az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyvét megíró Mező Tiborral és állandó nyelvészszakértőnkkel, Balázs Gézával beszélgettem.

A legendás lengyel muzsikus játékában Chopin f-moll versenyművét idézzük fel. Közreműködnek a Londoni szimfonikusok John Barbirolli vezényletével.