Műsorújság

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

A hatóságok arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül történt a finanszírozás. Az előzményekből kiismerhető okulás kedvéért ismét Márai Sándor könyvét lapozzuk fel: 1956-ban a Szabad Európa Rádióban mondta el azt a példázatot, amelyben előfordult, hogy lefasiztázták a magyar, a kommunista berendezkedést ellenző forradalmat. A média Magyarország számára stratégiai ágazat. Alapvető kérdés, hogy a média és az ideológiák összejönnek-e egymással. A média elkezdett bizonyos ideológiák szolgálólányává válni, amivel mi messzemenőkig nem értünk egyet. Megakadályozni nem tudjuk, de bízunk az értelem erejében – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.

A magyar Batthyány Alapítvány az idei évet Batthyány-Strattmann László emlékének szenteli, akit II. János Pál pápa 20 évvel ezelőtt avatott boldoggá. A megemlékezés jegyében nemrég dokumentumfilm készült róla Az orvosok hercege címmel, amelyet premier előtt a Szombathelyi Egyházmegyében, Szepetneken és Szombathelyen vetítettek először. A műsorban részleteket hallhatnak a premiert követő beszélgetésből , majd a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, egyben a film producere, Batthyány-Schmidt Margit beszél a filmről és a herceg-orvos máig élő örökségéről.

Akkor a műtét mindössze hetvenkilenc napot jelentett a betegnek. Nem volt megoldott a szervkilökődés problémája, a szervezet immunválaszának a kérdése. Vendégem Szántó László, az akkori donor, és Dr. Langer Róbert professzor, osztályvezető főorvos.

A kulcs a villamos energia tárolása. Ami ipari méretekben megoldhatatlannak látszik. És ez nem csak a mi problémánk. (Az akkumulátoros ipari villamosenergia tárolás egyelőre sehol sincs, a hidrogénen alapuló energiatárolás a közel-távoli jövő zenéje, a szivattyús-tározós erőmű környezetvédelmi okok miatt kivitelezhetetlen. A gázerőmű lehetne közbenső megoldás - de mégsem...) Ilyen körülmények között reális cél lehet-e Magyarországon az önellátás az energiából? Vendégem Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

Dárdai Pál már futballistaként is feltűnő jelenség volt. Na, nem a termetével, még csak nem is a virtúóz játékával, hanem a nélkülözhetetlenségével. Azzal, ahogy jelen volt a pályán. Ha bajban volt a csapata, kirángatta a csávából azzal, hogy megakasztotta az ellenfél góllal kecsegtető támadását, adott egy jó labdát a saját szélsőjének, lelket vert a gyengélkedő csatárba. Csapatkapitányként már a pályán is szinte edző volt a belini Hertha-nál és a magyar válogatottban is.Visszavonulása után persze hamar a kispadon találta magát, továbbra is hűségesen szolgálva választott- és szülőhazáját. A csillogás, a sikerek közepette is "normális" ember maradt, aki feleségével, Mónikával felnevelte három fiát és aki nem a botrányairól, hanem eredményeiről és remek humoráról lett híres. H

Nemrég volt műsorunk vendége a török-életműdíjas műfordító: Tasnádi Edit, aki a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet januári Könyvklubjába hívott meg minket, ahol új kezdeményezésként összegyűlnek a török irodalom magyar barátai egy kis irodalmi beszélgetésre. Erre mondta Kövesdy Zsuzsa kolléganőm, hogy „törököt fogtunk és nem ereszt”, azzal máris ott termett az Andrássy úti gyönyörű palotában, ahol Tasnádi Edit mesélt új fordításáról. Egy kis belvárosi utcában találjuk azt az épületet, ahol az ország talán nem annyira ismert kincsei lapulnak. Valaha még fedezeténként is szolgáltak a háború után az új forint bevezetésekor. A Bélyegmúzeumban látogattunk és húztuk ki a tárolókat, hogy felfedezzük a bélyegeket és az is kiderült, milyen különlegességekre figyelnek a filatelisták. De egyáltalán, mennyit érhet egy bélyeg, ezt kérdeztük Szabó Jenő muzeológustól.

Lezárultak az Év élőlényeit megválasztó szavazások. A 2023-as győztesek közül az Év lepkéjét, a fecskefarkú pillangót ismerhetik meg a műsorban.

Minden évben Bálint napon, azaz február 14-én adják át egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak a Balassi Emlékkardot. Az idén Zalán Tibor (Budapest) és Peter V. Czipott (San Diego) kapja a jeles kitüntetést. Molnár Pál, a díj alapítója és a kuratórium elnöke 1997-től gondozza a nemes ügyet, ami 2002 óta nemzetközivé vált. Fő célja Balassi szellemi örökségének éltetése és általában a magyar költészet világirodalmi jelenlétének előmozdítása. Vendégem a díj történetéről, a kitüntetettek ajándékairól és egyéb érdekességekről mesél. Mindez azt is jelentheti, hogy a magyarok bátran "magyarosíthatják" a Valentine's Day amerikai-nemzetközi megünneplését. Balassi Bálint szerelmi költészete világirodalmi rangú érték. A zenei illusztrációt a MISTRAL együttes szolgáltatja.

Az elmúlt hetek közéleti és uniós politikai eseményeit foglaljuk össze Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán "Kálvária - Keresztútjárás a régi magyarországi irodalomban és művészetben" címmel rendeztek műhelykonferenciát január 19-én az ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport szervezésében. A tanácskozást követően műsorunknak interjút adott Szelestei Nagy László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport alapítója. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Nemrég volt műsorunk vendége a török-életműdíjas műfordító: Tasnádi Edit, aki a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet januári Könyvklubjába hívott meg minket, ahol új kezdeményezésként összegyűlnek a török irodalom magyar barátai egy kis irodalmi beszélgetésre. Erre mondta Kövesdy Zsuzsa kolléganőm, hogy „törököt fogtunk és nem ereszt”, azzal máris ott termett az Andrássy úti gyönyörű palotában, ahol Tasnádi Edit mesélt új fordításáról. Egy kis belvárosi utcában találjuk azt az épületet, ahol az ország talán nem annyira ismert kincsei lapulnak. Valaha még fedezeténként is szolgáltak a háború után az új forint bevezetésekor. A Bélyegmúzeumban látogattunk és húztuk ki a tárolókat, hogy felfedezzük a bélyegeket és az is kiderült, milyen különlegességekre figyelnek a filatelisták. De egyáltalán, mennyit érhet egy bélyeg, ezt kérdeztük Szabó Jenő muzeológustól.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás tekinthető meg január 14. óta a Károlyi-palota felújított tereiben. Fővárosunk klasszicista építészetének jelentős emléke a Károlyi utcában álló Károlyi-palota, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. Mai műsorunkban a jubileumi év kapcsán elsőként ennek az épületnek a történetét ismerhetjük meg közelebbről. 10 évvel ezelőtt jártunk ott, akkor Komáromi Csaba irodalmi múzeológus volt kalauzunk. Ezt a beszélgetést idézzük fel most a Petőfi-évben. Elsőként arra kaphatunk választ, hogy kiről is kapta a nevét a Károlyi-palota?

Az elmúlt hetek közéleti és uniós politikai eseményeit foglaljuk össze Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán "Kálvária - Keresztútjárás a régi magyarországi irodalomban és művészetben" címmel rendeztek műhelykonferenciát január 19-én az ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport szervezésében. A tanácskozást követően műsorunknak interjút adott Szelestei Nagy László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport alapítója. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Életének kilencvenedik esztendejében tegnap visszatért Teremtőjéhez a kiváló magyar zongoraművész és zenepedagógus, zongoristanemzedékek útnak indítója, Ábrahám Mariann. Sokoldalú muzsikus volt, aki a zongorajáték mellett a zenepedagógia és a zeneteoretika területén is maradandót alkotott nem csupán idehaza, de a tengeren túl is. Humanitása, örök derűje és bölcsessége mindenki számára életre szóló példát nyújtott, akit csak tanított vagy ismerhette. Ma este legszebb fölvételeinek segítségével ajánljuk a szeretetreméltó művészt Isten irgalmába. Robert Schumann és Liszt Ferenc Ajánlását követően Liszt Látomások című sorozatának első, fisz-moll darabját halljuk. Ábrahám Mariann lírai alkata és professzionalizmusa Schumann Intermezzóinak fölvételén is jól kitapintható. Az első három szerzeményt halljuk az opus 4-es sorozatból. Ábrahám Mariann zongoraművészi működésének jelentős hányadát képviselte a kortárs magyar szerzők műveinek bemutatása. Gyermekkori barátja, a nanofizikusként világhírre jutott Gyulai József két szerzeményével, a Scherzóval és a Rondeauval búcsúzunk a tegnap elhunyt kiváló magyar zongoraművésznőtől.