Műsorújság

Lezárultak az Év élőlényeit megválasztó szavazások. A 2023-as győztesek közül az Év lepkéjét, a fecskefarkú pillangót ismerhetik meg a műsorban.

Az elmúlt hetek közéleti és uniós politikai eseményeit foglaljuk össze Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán "Kálvária - Keresztútjárás a régi magyarországi irodalomban és művészetben" címmel rendeztek műhelykonferenciát január 19-én az ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport szervezésében. A tanácskozást követően műsorunknak interjút adott Szelestei Nagy László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport alapítója. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Petrovics Eszter rendezőként jegyzi "A mi Kodályunk" című sorozatot, és a nemsokára bemutatásra kerülő Cziffra-filmet. Személyes emlékek felelevenítésével ezekről beszélgetünk. (Veres Ádám felvétele).

Budapest Balett Grand Prix Ki gombolta volna

Még csak négy hét telt el az újesztendőből, mégis alig emlékszünk rá, hogy a tavalyi év utolsó, ünnepi időszakában pár napra letehettük a terheket, a problémákat és elkezdtünk reménykedni abban, a következő évben jobbra fordul a világ. Mire számíthatunk még 2023-ban? A körülöttünk zajló változások jót vagy nehézséget hoznak számunkra? Az év első hónapján megrendezett krisztushívők közös imahetén megerősítést kaptunk, ne a félelem és az aggodalom ülje meg szívünket, hanem a hit és bizalom, mert Istennek mindig van megoldása.

200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményét. A magyar kultúra napja alkalmából Kőszegen, a Jurisich-gimnáziumban rendezett eseményen Majthényi László, a Vas vármegyei közgyűlés elnöke beszélt a Himnusz keletkezéséről és megzenésítéséről.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás tekinthető meg január 14. óta a Károlyi-palota felújított tereiben. Fővárosunk klasszicista építészetének jelentős emléke a Károlyi utcában álló Károlyi-palota, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. Mai műsorunkban a jubileumi év kapcsán elsőként ennek az épületnek a történetét ismerhetjük meg közelebbről. 10 évvel ezelőtt jártunk ott, akkor Komáromi Csaba irodalmi múzeológus volt kalauzunk. Ezt a beszélgetést idézzük fel most a Petőfi-évben. Elsőként arra kaphatunk választ, hogy kiről is kapta a nevét a Károlyi-palota?

Az albumon csak instrumentális dalok szerepelnek, leginkább jazz standardek, amelyek többségében dob, basszusgitár, valamint három gitár hallható. A számok többségében fjabb Tornóczky Ferenc gitáron játszik, de az édesapa számos tanítványa is szerepel, a teljesség igénye nélkül: Gyémánt Bálint, Kormos János, Pintér Tibor és Rieger Attila. Dobon Balog László, Kaszás Péter és Szakadáti Mátyás, basszusgitáron Csejtei Tamás, Lattmann Béla, továbbá Temesi Berci működik közre. The Days of Wine and Roses All the Things You Are While My Guitar Gently Weeps 500 Miles High

Mai műsorunkban Zágoni Balázsnak a 2019-ben "Az év ifjúsági regénye"- díjjal kitüntetett A Gömb című regényéről, illetve ennek folytatásáról, az Odaátról beszélgetünk a szerzővel. Segítőm: Karacs Luca, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 9. osztályos tanulója. A regények disztopikus világában a jelenkor fontos kérdéseire ismerhetünk: Merre tart a világunk?, Milyen döntésekkel kell szembenéznie az elöregedő társadalmaknak? Hová vezet a technikai fejlődés? Van-e helye a transzcendensnek ebben a világban? Ezeket a kérdéseket egy 13 éves fiú történetén keresztül teszik föl a regények. A Gömb pedig egyszerre lehet valami vágyott világ, ugyanakkor az isteni szféra titkainak megtestesítője is...

Természetművészet, lélekmagok, Istenkeresés - Lovas Ilona "Stációk" című emlékkiállításának jártunk a Műcsarnokba, ahol Kondor-Szilágyi Mária kurátorral beszélgettünk a képzőművész életművéről. A tárlat február 12-ig látható.

Még csak négy hét telt el az újesztendőből, mégis alig emlékszünk rá, hogy a tavalyi év utolsó, ünnepi időszakában pár napra letehettük a terheket, a problémákat és elkezdtünk reménykedni abban, a következő évben jobbra fordul a világ. Mire számíthatunk még 2023-ban? A körülöttünk zajló változások jót vagy nehézséget hoznak számunkra? Az év első hónapján megrendezett krisztushívők közös imahetén megerősítést kaptunk, ne a félelem és az aggodalom ülje meg szívünket, hanem a hit és bizalom, mert Istennek mindig van megoldása.

Budapest Balett Grand Prix Ki gombolta volna

Péter Gábor képkeretező művész a keretezés és keret-restaurálás szakmai alapjait nagybátyja hajdúszoboszlói műhelyében sajátította el. 1990-ben alapította meg saját cégét, amelyben már egyedi tervezésű képkereteket is készít. Termékkínálatában megtalálhatóak az olasz reneszánsz, a francia rokokó, a századfordulós szecesszió restaurált, vagy kézi munkával után-gyártott keretek, de készít egyedi modern és kortárs darabokat is. Ma már megrendelői között vannak a hazai fölújított és fölújítás alatt álló kastélyok, Virág Judit és Kieselbach Tamás galériái, valamint neves képtárak, múzeumok is.

Mai műsorunkban Zágoni Balázsnak a 2019-ben "Az év ifjúsági regénye"- díjjal kitüntetett A Gömb című regényéről, illetve ennek folytatásáról, az Odaátról beszélgetünk a szerzővel. Segítőm: Karacs Luca, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 9. osztályos tanulója. A regények disztopikus világában a jelenkor fontos kérdéseire ismerhetünk: Merre tart a világunk?, Milyen döntésekkel kell szembenéznie az elöregedő társadalmaknak? Hová vezet a technikai fejlődés? Van-e helye a transzcendensnek ebben a világban? Ezeket a kérdéseket egy 13 éves fiú történetén keresztül teszik föl a regények. A Gömb pedig egyszerre lehet valami vágyott világ, ugyanakkor az isteni szféra titkainak megtestesítője is...

Természetművészet, lélekmagok, Istenkeresés - Lovas Ilona "Stációk" című emlékkiállításának jártunk a Műcsarnokba, ahol Kondor-Szilágyi Mária kurátorral beszélgettünk a képzőművész életművéről. A tárlat február 12-ig látható.

Noha a Karácsony liturgikus idejének hivatalos vége Vízkereszt, ennek ellenére Urunk bemutatásának ünnepe, hagyományos magyar nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony mai ünnepnapja voltaképp még a Megtestesülés fogalomköréhez, a téli keresztény ünnepkörhöz csatlakozik. Ahogyan az ünnep kettős megnevezése egybeszövi az Ige megtestesülésének és emberré válásának megváltó művét a szentséges Szűzanya iránti tisztelet kifejezésével, éppúgy öleli föl az üdvtörténet eseményeinek az ígéretektől a beteljesedésig ívelő szakaszát a következő szakasz Händel Messiásából. Oratóriumról lévén szó, nem lineáris történet-elbeszélést hallunk az evangéliumi szereplők megjelenítésével, hanem az Üdvözítés művének megjövendölését – a Szűz fiút szül -, a pásztorok találkozását a Kisdeddel és a Megtestesülés fölötti ujjongást, amelynek áriájában a Szűzanya lelkendezése a megváltott egyház örvendezésébe szövődik: „Örülj és örvendezzél, Sionnak leánya”. A Zenei Kincsestár történetének 18 és fél esztendejében számtalanszor idéztük meg Händel megrendítő oratóriumát a legjelesebb előadók fölvételeiről. Ma ünnepi meglepetéssel készülünk megörvendeztetni hűséges Hallgatóinkat, hisz egy eddig be nem mutatott fölvétel részletei következnek. A Messiás Első részének hivatkozott szakaszát az utóbbi fél évszázad egyik legnevesebb, angol oratóriumegyüttese, a Cambridge-i King’s College énekeseiből alakult Scholars Barokk Együttes remek fölvételéről halljuk.