Műsorújság

Zalaegerszegért díjat kapott Béres Katalin főmuzeológus, történelem szakos előadó, könyvtáros, történész, aki 1983 óta a Göcseji Múzeumban dolgozik. A méltatásban elhangzott: a kollektíva szíve és motorja, megbízható és kiemelkedő színvonalú munkáját 2004-ben a Wellmann Imre-emlékéremmel és a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. (kép: zalamedia.hu)

"Inspiratios" c. közelmúltban megjelent Brahms-Chopin szólóalbumáról

Gulyás Lóránt összefoglalója.

Nyíri Kata összeállítása.

A becslések alapján a világon 55 millió ember él demenciával. Egy pécsi orvos filmrendező, Dr. Vámos Zoltán megtörtént, demens beteggel való élményén alapuló filmet készített az elesettségről, a kommunikációról, és a generációk közti kapcsolatról. A film címe: A gyémánt út pora. Vendégeink: Dr. Vámos Zoltán, a film rendezője, az író Sultz Sándor, valamint a film két főszereplője Vári Éva és Orosz Ákos színművészek. Műsorvezető: Kékesi Enikő Szerkesztő-riporter: Balázs Zsanett

A Szombathelyi, a Kaposvári, a Váci és a Pécsi Egyházmegye, valamint a Boldogasszony Iskolanővérek, a bencés, a jezsuita és a szalézi rend együttműködésében zajlott február 6. és 10. között az Afrika-hét. A rendezvénysorozat idei megnyitóját a kőszegi Árpád-házi Szent Margit-iskolában tartották. (kép: martinus.hu)

Vendégünk Tóth Eszter, a Lanou énekes-dalszerzője, akivel a formáció február 14-én megjelenő új lemezéről beszélgetünk. Fotó: Erőss Mariann

Főispán és vármegye - az elnevezés változik, a tartalma mélyül, megtelik a múlt üzenetével, amely kötelez. dr. Tarnai Richárd Pest Vármegye főispánja az marad, aki volt, kedves, közvetlen ember, aki mindenre és mindenkire gondot visel, jó atyaként a Vármegyében.

Idén már harmadik születésnapját ünnepli az ország első csak magyar filmeket tartalmazó online filmtára, a filmio.hu. A Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett, Magyarországon elérhető streamingszolgáltatás kínálatában mintegy 220 produkció, köztük 160 mozifilm szerepel. Mai műsorunkban a dokumentumfilmes kínálatból szemezgetünk. Vendégeink Böszörményi Gábor, Szalay Péter és Bereczki Csaba.

Egyedülálló, fogyatékossággal kapcsolatos szemléletformáló programot dolgoztak ki a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai. A DAT programot kifejezetten piaci környezetben valósítják meg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium pilot projektjeként. Vendégünk: Perlusz Andrea és Dukic Monika, a DAT-program vezetői, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktató-kutatói.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kutatási osztálya osztályvezetőjével, Zsindely Ferenc naplójának jelentőségéről, valamint a kötet szerkesztési elveiről beszélgettünk. Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte lejegyezni élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. A közelmúltban megjelent naplója hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket. (fotók: www. abtl.hu)

A becslések alapján a világon 55 millió ember él demenciával. Egy pécsi orvos filmrendező, Dr. Vámos Zoltán megtörtént, demens beteggel való élményén alapuló filmet készített az elesettségről, a kommunikációról, és a generációk közti kapcsolatról. A film címe: A gyémánt út pora. Vendégeink: Dr. Vámos Zoltán, a film rendezője, az író Sultz Sándor, valamint a film két főszereplője Vári Éva és Orosz Ákos színművészek. Műsorvezető: Kékesi Enikő Szerkesztő-riporter: Balázs Zsanett

A napokbani Petőfi-megemlékezések, meg a kezdődő Velencei Karnevál napihíre okán is felvetődött a lázadó korszakukat élő utódainkkal folytatott polémiában, hogy a nagyságot úgy is megpróbálhatjuk tetten érni, hogy elébb a róla szóló irodalmi paródiákat olvassuk el. Illés György, bestsellerek szerzője és egyúttal irodalomtörténész is, aki azzal, amit az Új Írás lapjain most közreadott, kortásként segíthet nekünk a megértésben - egy folyamatban, amiben Shakespeare és Kosztolányi Dezső mellett olyan korábbi kutató társai működtek közre, mint Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, az "italista" Karinthy Cini, (akihez személyes élmények fűzik); az irodalomtörténész Sőtér István, és innen akár napjainkba, az EU-magyar viták mindennapjaihoz is visszakanyarodhatunk. Adjuk tovább a fiataloknak is... A képen: Illés György

Vannak, akik abból élnek – méghozzá mesésen jól --, hogy az internetes közösségi csatornákon mindenfélét mondanak, beszélnek, és több százezres, vagy akár milliós követőtábort gyűjtenek maguk köré. Szinte nincs már olyan cég, amely termékei népszerűsítéséhez ne használna influenszert. Nem csoda, hogy egy nemrégen készült felmérés szerint a magyar fiatalok csaknem fele influenszer akar lenni. De lehet, hogy ez a szakma – alig alakult ki – hamarosan eltűnik? Hiszen már itt a konkurencia: a hús-vér embertől megkülönböztethetetlen, számítógéppel megalkotott, kitalált karakterek. Vendégünk Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki másfél évtizede kutatja a digitális média világát és a médiában megszerezhető hírnév működését.

Egyedülálló, fogyatékossággal kapcsolatos szemléletformáló programot dolgoztak ki a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai. A DAT programot kifejezetten piaci környezetben valósítják meg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium pilot projektjeként. Vendégünk: Perlusz Andrea és Dukic Monika, a DAT-program vezetői, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktató-kutatói.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kutatási osztálya osztályvezetőjével, Zsindely Ferenc naplójának jelentőségéről, valamint a kötet szerkesztési elveiről beszélgettünk. Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte lejegyezni élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. A közelmúltban megjelent naplója hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket. (fotók: www. abtl.hu)

Kellem, kecs, ragyogás. Tisztelt Hallgatóink! Talán e három szóval jellemezhetnénk legtalálóbban a velencei barokk muzsikáját. E látomásként lebegő álomváros, amelyet a tenger dajkál és amelyet a tengeri párák délibábként vetítenek a lagúnák fölé, Európa egyik vezető kereskedelmi és hajózási központjaként a fényűzés világelső példáival járt elöl – zenei téren is. Palotáiban és operaházaiban úgyszólván sohasem hallgatott el a zene, és nem is akármilyen. Velence ragyogása és a vízen lobogó fénytörések káprázata minden vérbeli velencei muzsika hangjaiban visszacsillan. Ma a velencei zene képletes „Szentháromságának” egyike, Tomaso Albinoni szerzeményei csillannak át három és fél évszázad távolán. Szerzőnk Vivaldival és Caldarával együtt magát a velencei életérzést formálta meg hangjaiból: a csábítás, a talány és az epekedő sóvárgás zenéjét hagyva ránk, a múltba visszasóvárgó utódokra. Ami pedig a zenei fényűzés leginkább szembeötlő jele: ha kellett, a virtuóz gyors- és a daloló lassútételek előadására két remek szólista is rendelkezésre állt a korabeli Velencében. Anthony Camden, Alison Alty és a Londoni Virtuózok most a kettős oboaszólóra szerzett C-dúr versenyművet játsszák John Georgiadis vezényletével. Igaz, a következő, B-dúr koncert egyedüli szólistája Anthony Camden, ragyogásban éppúgy nem lesz majd hiány, mint megejtő, áriaszerű szólókban. Velence zenei aranykorától mára Albinoni D-dúr kettősversenyével veszünk búcsút.