Műsorújság

Márai Sándor pályakezdőként 1919 után Nyugatra utazott, éveket élt úgy, hogy német és francia lapokba is írt, és a hazaiakat onnan tájékoztatta a helyzetről – egészen 1927-es hazaköltözésééig. Az „Egypolgár vallomásai” című önéletrajzi regényéből – amely kis híján Nobel-díjassá lett – idézünk most abból az időszakból, amikor Németországban az újságírásba belefogott... Szülői kézikönyv készült a biztonságos internethasználatról.

A mai műsor megpróbálja felvázolni, hogy mire számíthat az átlagember a közlekedésben az elkövetkező években. Lesz-e még az évszázad derekán belsőégésű motor? És lesz-e magán autó - vagy ez is egy szolgáltatás lesz, mint a taxi. Csak vezető nélkül, hisz az önjáró autóhoz nem kell sofőr? Vendégeink: Erdélyi Péter (korábban a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnöke), Frank Péter a Knorr-Bremse R and D Center kutatás-fejlesztési igazgatója, és Karner Miklós, az Autósélet szakújságírója. fotó: wikipedia.org

A mai műsor megpróbálja felvázolni, hogy mire számíthat az átlagember a közlekedésben az elkövetkező években. Lesz-e még az évszázad derekán belsőégésű motor? És lesz-e magán autó - vagy ez is egy szolgáltatás lesz, mint a taxi. Csak vezető nélkül, hisz az önjáró autóhoz nem kell sofőr? Vendégeink: Erdélyi Péter (korábban a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnöke), Frank Péter a Knorr-Bremse R and D Center kutatás-fejlesztési igazgatója, és Karner Miklós, az Autósélet szakújságírója.

Február 6-án hajnalban 7,5 erősségű földrengés súlytotta a Közel-keletet. A legsúlyosabb károkat Törökország és Szíria szenvedte el, A magyar mentőalakulatok azonnal a helyszínre indultak és megkezdték a mentést. Több, mint 150 honfitársunk dolgozik a romok között, akik keresőkutyákkal és a legmodernebb technikai felszerelésekkel kutatnak még napokkal az első rengést követően is túlélők után. Már 20 ezernél is többen estek a természeti csapás áldozatául. Műsorunkban hallhatnak helyszíni jelentéseket és megkérdezzük Dr. Kubassek János geológust a földrengések hátteréről, valamint Sayfo Omar újságírót arról, hogy ez a katasztrófa milyen hatással lehet a térség rendkívül bonyolult politikai helyzetére.

Huszonhét éve érkeznek a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület tagjai, barátai Capári Róbert hívására a téli időszak legizgalmasabb hagyományőrző rendezvényére. A szokásos szellemi és gyakorlati huszárképzés a lovaglás művészetén, a nyereg kialakulásának fejlődéstörténetén kívül fontos politikai kérdésekkel is foglalkozik. Ezúttal pl. a zaporozsjei kozákok önállósodási törekvéseiről beszélt a történész-diplomata-költő Kovács István, ugyanezt a témát orosz szemmel világította meg Rosonczy Ildikó történész, majd az ukrán-orosz háborút láttatta a lengyel politika tükrében Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, végül pedig balti nézőpontból mutatta be az ukrajnai konfliktus történetét Pecze Zoltán. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt. Vecsei H. Miklós és csapata elkészült a következő produkciójával, amely 2023-ban Kárpát-medencét is bejárják. A koncertszínházi előadást Pilinszky János és Csoóri Sándor életműve alapján hozták létre számos neves művész részvételével. A QJÚB – a kocka kibontása projektről, amellyel Veszprémtől Debrecenig Zsámbéktól Erdélyig tartó turnéra indulnak Vecsei H. Miklóssal beszélgettünk. Ha többre is kíváncsiak, akkor vasárnap 13:30-kor kezdődő Legkedvesebb könyveim című magazinunkban ennél is többet megtudhatnak.

Kert és város – Ködlovagok a flaszteren. Bemutatjuk Balaton László novelláskötetét, amely az első tagja a Deák+ kert könyvek sorozatának. Zalaegerszegért díjas lett a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar. Tóth Lászlót és Sándor János hallják. (kép: zaol.hu)

Kétszáz éve született sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem egykönyvű szerző, de legismertebb műve kétségkívül Az ember tragédiája. Az egyetemes emberiségköltemény-dráma rokon a világirodalom olyan nagy műveivel, mint Goethe Faustja, Byron Manfrédja, Milton Elveszett Paradicsom című műve vagy Ibsen Peer Gyntje. Világirodalmi rangú alkotás, hazai és külföldi színpadokon folyamatosan jelen van. Az emberi létezés célja, az élet értelme az a nagy filozófiai kérdés, amit az emberiség történelmének színekre bontott látomásában körbejár Madách Imre. Sok szállóige forog közszájon, amelyeknek forrása ez a remekmű. Az irodalomtörténész szerint éjjeliszekrényünkön a Biblia és a Petőfi-kötet mellett ott a helye Az ember tragédiájának is.

Egyszerre volt költő és diplomata, közérthető szerelmes versei tették népszerűvé. Néhány műve azonban hozzájárult a 20. századi arab világon belül zajló társadalmi vitákhoz. Nizar Qabbani örökségéről Sógor Dániel arabista, történésszel beszélgettünk.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A Házasság Hete eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg hazánkban február 12 és 19 között a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, hogy a házasság, a család jelentőségére hívják fel a figyelmet. Regéczy-Béres Melindával, a Béres Gyógyszergyár igazgatóságának tagjával, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetőjével és férjével Regéczy Dáviddal, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet cégvezetőjével, kereskedelmi igazgatójával, házasságukról, gyermekeikről, közös értékrendjükről és céljaikról, a keresztény hitre nevelés fontosságáról és a családi minta továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk. (fotók: https://berestokaj.hu)

Huszonhét éve érkeznek a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület tagjai, barátai Capári Róbert hívására a téli időszak legizgalmasabb hagyományőrző rendezvényére. A szokásos szellemi és gyakorlati huszárképzés a lovaglás művészetén, a nyereg kialakulásának fejlődéstörténetén kívül fontos politikai kérdésekkel is foglalkozik. Ezúttal pl. a zaporozsjei kozákok önállósodási törekvéseiről beszélt a történész-diplomata-költő Kovács István, ugyanezt a témát orosz szemmel világította meg Rosonczy Ildikó történész, majd az ukrán-orosz háborút láttatta a lengyel politika tükrében Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, végül pedig balti nézőpontból mutatta be az ukrajnai konfliktus történetét Pecze Zoltán. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt. Vecsei H. Miklós és csapata elkészült a következő produkciójával, amely 2023-ban Kárpát-medencét is bejárják. A koncertszínházi előadást Pilinszky János és Csoóri Sándor életműve alapján hozták létre számos neves művész részvételével. A QJÚB – a kocka kibontása projektről, amellyel Veszprémtől Debrecenig Zsámbéktól Erdélyig tartó turnéra indulnak Vecsei H. Miklóssal beszélgettünk. Ha többre is kíváncsiak, akkor vasárnap 13:30-kor kezdődő Legkedvesebb könyveim című magazinunkban ennél is többet megtudhatnak.

A volt Conti utcai börtön Budapesten a VIII. kerületben található a ma már a bíborosról elnevezett téren melynek közepén Mindszenty egészalakos szobra áll. Legközelebb február 23-24-én nyílnak ki újra a volt Conti (ma: Tolnai Lajos) utcai egykori Állambiztonsági Büntetőintézet kapui és vezetett látogatások keretében meg lehet tekinteni azokat a tereket, ahol Mindszenty bíboros fogvatartásának leghosszabb idejét töltötte 1949-1954 között. A vezetésekre február 19-ig lehet regisztrálni a www.mindszentyalapitvany.hu/az-en-fegyhazam oldalon. Mindszenty bíboroson kívül még nagyon sokan töltötték rabságuk idejét ártatlanul megvádolva a falak között. A vezetett séták során az ő történeteikkel is megismerkedhetünk. Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője és Balogh Margit a Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos tanácsadója erről a helyről és a népszerű börtönvezetések tapasztalatairól is mesél mai műsorunkban.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A Házasság Hete eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg hazánkban február 12 és 19 között a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, hogy a házasság, a család jelentőségére hívják fel a figyelmet. Regéczy-Béres Melindával, a Béres Gyógyszergyár igazgatóságának tagjával, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetőjével és férjével Regéczy Dáviddal, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet cégvezetőjével, kereskedelmi igazgatójával, házasságukról, gyermekeikről, közös értékrendjükről és céljaikról, a keresztény hitre nevelés fontosságáról és a családi minta továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk. (fotók: https://berestokaj.hu)

Bach billentyűs szerzeményeinek megszólaltatása minden muzsikus számára örök kihívás. Ha az eredeti játékmodor szerint, csembalón játssza őket, a hitelesség, a korhű hangzás az elsődleges kihívás. Amikor pedig a másfél évszázaddal később kialakult zongorán hangoznak föl, épp az az izgalmas: miként bomlanak ki Bach mélységei az általa megszólaltatott hangszereknél sokkal tónusgazdagabb, dinamikáját tekintve összehasonlíthatatlanul fejlettebb instrumentumon. A kihívás tehát így is, úgy is fennáll, a játék és a zenehallgatás öröme pedig kiapadhatatlan. Ma esti művészünk, Wolfgang Rübsam modern zongorán játssza Bach szerzeményeit, ám ez csöppet sincs a barokk finomság kárára. A német származású amerikai művész kifinomult szólamvezetése és kiegyenlített dinamikus arányai akkor is hűek maradnak a lipcsei mesterhez, ha tudjuk, ő maga sohasem hallhatta szerzeményeit ebben a gazdag hangképben. Vagy talán csak képzeletében? Következzék két Allemande és három Menüett. „Bach zenéjében a polifónia teremti meg a harmonikus architektúrát és a színt” – vallja az orgonistaként és csembalistaként is tevékeny Wolfgang Rübsam, aki a következőkben Bach enciklopédikus sorozatából, a Wolhtemperiertes Klavierból játszik. Válogatásának különlegessége, hogy ezúttal csak prelúdiumokat tűz műsorára, miáltal a szokásosnál több fény vetül a fúgák árnyékában szerényen megbúvó előjátékokra.