Tavasz Fekete István novelláját Fehér Tibor olvassa fel. Készítette: Gera Csilla hangmester, Bögös Henriette zenei szerkesztő, Csuth Judit szerkesztő, és Sárospataki Zsuzsanna rendező (6/5.)
Szerkesztő: Varga Zoltán
Nizar Qabbani - szír költő
Szerkesztő: Pál Amanda
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Egyszerre volt költő és diplomata, közérthető szerelmes versei tették népszerűvé. Néhány műve azonban hozzájárult a 20. századi arab világon belül zajló társadalmi vitákhoz. Nizar Qabbani örökségéről Sógor Dániel arabista, történésszel beszélgettünk.
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Kert és város – Ködlovagok a flaszteren. Bemutatjuk Balaton László novelláskötetét, amely az első tagja a Deák+ kert könyvek sorozatának.
Zalaegerszegért díjas lett a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar. Tóth Lászlót és Sándor János hallják.
(kép: zaol.hu)
közéleti beszélgetések
A Házasság Hete alkalmából Regéczy-Béres Melindával és férjével Regéczy Dáviddal beszélgetünk
Szerkesztő: Sallai Éva
A Házasság Hete eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg hazánkban február 12 és 19 között a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, hogy a házasság, a család jelentőségére hívják fel a figyelmet.
Regéczy-Béres Melindával, a Béres Gyógyszergyár igazgatóságának tagjával, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetőjével és férjével Regéczy Dáviddal, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet cégvezetőjével, kereskedelmi igazgatójával, házasságukról, gyermekeikről, közös értékrendjükről és céljaikról, a keresztény hitre nevelés fontosságáról és a családi minta továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://berestokaj.hu)
A Püspöki Szinódus kontinentális szakaszának európai gyűlését február 5-12 között Prágában tartották. Németh Gábort az MKPK irodaigazgatóját, a szinódus nemzeti koordinátorát Szerdahelyi Csongor kérdezte.
napi interjú
Nehéz helyzetben vannak a kárpátaljai gazdák. A légiriadók és az áramszünetek is rendkívüli mértékben nehezítik és hátráltatják tevékenységüket, a rossz időjárási viszonyok miatt pedig elhúzódott az aratás. Nyíri Kata összeállítása.
Élő közösség, élő kegyhely Bodajkon
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
A templom nem csak kövekből, hanem a hit által élő, eleven szívekből és lelkekből épül fel, amit a hívek közössége alkot és őriz. - hangsúlyozta Bodajkon Spányi Antal püspök a Mindszenty József bíboros tiszteletére meghirdetett emlékév kezdetén. Ebben az esztendőben is nagyszámú zarándokra számítanak Bodajkon, akik gyógyulásért, imáik meghallgatását kérve, hálából az elnyert kegyelmekért vagy egyszerűen a Szűzanya iránti tiszteletből érkeznek az ezeréves kegyhelyre. Bodajki zarándokhely a múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatok után ismét nagyszabású évet hirdetett meg. Mindszenty József hercegprímás ugyanis 1948 szeptemberében járt a kegyhelyen. Annak kívánnak emléket állítani, hogy a bíboros a bodajki Mária-napon több tízezer hívő jelenlétében mondta el híres beszédét. Bodajkról és az emlékév eseményeiről Spányi Antal püspököt és Mórocz Tamás bodajki plébánost kérdeztem.
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Győrvári Edith-re emlékezünk. Egykori munkatársai idézik a szolgáló szeretet nagyasszonyának tevékeny életútját, magával ragadó személyiségét, a mindent felülíró odaadását a nehéz sorsú emberek felé.
mesés irodalom
A táncos víz, az énekes kő és a beszédes madár
olasz mese
Felolvassa: Götz Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
A volt Conti utcai börtön Budapesten a VIII. kerületben található a ma már a bíborosról elnevezett téren melynek közepén Mindszenty egészalakos szobra áll. Legközelebb február 23-24-én nyílnak ki újra a volt Conti (ma: Tolnai Lajos) utcai egykori Állambiztonsági Büntetőintézet kapui és vezetett látogatások keretében meg lehet tekinteni azokat a tereket, ahol Mindszenty bíboros fogvatartásának leghosszabb idejét töltötte 1949-1954 között. A vezetésekre február 19-ig lehet regisztrálni a www.mindszentyalapitvany.hu/az-en-fegyhazam oldalon.
Mindszenty bíboroson kívül még nagyon sokan töltötték rabságuk idejét ártatlanul megvádolva a falak között. A vezetett séták során az ő történeteikkel is megismerkedhetünk. Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője és Balogh Margit a Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos tanácsadója erről a helyről és a népszerű börtönvezetések tapasztalatairól is mesél mai műsorunkban.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Közi Horváth József győri egyházmegyés pap, 1939-1944 között országgyűlési képviselő. Országgyűlési beszédeiből jelentetett meg kötetet az agyagosszergényi Közi Horváth József Katolikus Népfőiskola. A kötet szerkesztőivel Ivánfi Miklóssal és Klestenitz Tiborral beszélgetünk.
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Fornosi D. Júlia és Ferenci Attila - a beregszászi társulat tagjai
Szerkesztő: Egri Bálint
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
A mai Színészbejáróban különleges vendégeket fogadhattunk rádiónk Délibáb utcai stúdiójában. Az egykori Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház - mai, hivatalos nevén a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának két tagja: Fornosi D. Júlia és Ferenci Attila fogadta el meghívásunkat. Róluk, valamint a beregszászi társulatot érintő aktuális kérdésekről Nagy György András kérdezi őket.
Élő közösség, élő kegyhely Bodajkon
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
A templom nem csak kövekből, hanem a hit által élő, eleven szívekből és lelkekből épül fel, amit a hívek közössége alkot és őriz. - hangsúlyozta Bodajkon Spányi Antal püspök a Mindszenty József bíboros tiszteletére meghirdetett emlékév kezdetén. Ebben az esztendőben is nagyszámú zarándokra számítanak Bodajkon, akik gyógyulásért, imáik meghallgatását kérve, hálából az elnyert kegyelmekért vagy egyszerűen a Szűzanya iránti tiszteletből érkeznek az ezeréves kegyhelyre. Bodajki zarándokhely a múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatok után ismét nagyszabású évet hirdetett meg. Mindszenty József hercegprímás ugyanis 1948 szeptemberében járt a kegyhelyen. Annak kívánnak emléket állítani, hogy a bíboros a bodajki Mária-napon több tízezer hívő jelenlétében mondta el híres beszédét. Bodajkról és az emlékév eseményeiről Spányi Antal püspököt és Mórocz Tamás bodajki plébánost kérdeztem.
mesés irodalom
A táncos víz, az énekes kő és a beszédes madár
olasz mese
Felolvassa: Götz Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
Az Énekes Iskola gyökerei. Séta Bubnó Tamás karnaggyal.
Szerkesztő: Mezei Károly
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás
Ma Óbudára megyünk a Liszt-díjas és Érdemes művész Bubnó Tamással, a Szent Efrém Férfikar alapítójával és vezetőjével. Azt kértük tőle, mutassa meg nekünk a Dobszay László alapította Énekes Iskola első székhelyét, ahol ő maga is tanárként dolgozott. Érdekesnek tűnik, de természetes, hogy voltaképpen a mai Szent Efrém Férfikar is ebből az iskolából építkezik, hiszen ma már 4 tagja is az Énekes Iskolába járt.
Indul tehát a séta Bubnó Tamás karnagy úr vezetésével, tartsanak velünk.
Fornosi D. Júlia és Ferenci Attila - a beregszászi társulat tagjai
Szerkesztő: Egri Bálint
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
A mai Színészbejáróban különleges vendégeket fogadhattunk rádiónk Délibáb utcai stúdiójában. Az egykori Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház - mai, hivatalos nevén a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának két tagja: Fornosi D. Júlia és Ferenci Attila fogadta el meghívásunkat. Róluk, valamint a beregszászi társulatot érintő aktuális kérdésekről Nagy György András kérdezi őket.
Megesik, hogy egy-egy zenetörténeti alakot az utókor nem abból a szemszögből tart számon, amelyet az érintett elképzelt magának. Az 1781 és 1858 között élt Anton Diabellit például az a variációsorozat tette halhatatlanná, amelyet Beethoven írt egy keringő- avagy ländlertémájára. Diabellinek már az élete sem úgy alakult, ahogyan tervezte. Szerzetespapnak készült, azonban az osztrák szerzetesrendek feloszlatásakor más hivatás után kellett néznie. Kapóra jött, hogy novíciusi évei alatt Michael Haydn mellett vett zeneleckéket. Muzsikusi karrierjének tehát semmi sem szabhatott gátat: 1803-ban Bécsbe költözött, ahol a legelsők sorába emelkedett zongora- illetve gitártanárként. Az utóbbi hangszer ekkoriban nyert polgárjogot a klasszikus zene és a zeneszalonok világában. Nem csoda, hogy Diabelli gitárra írott szerzeményei az elsők közül valók azon művek sorában, amelyek a bécsi klasszika billentyűsmuzsikájának szerkesztési elveit juttatják szóhoz a pengetős hangszeren. Anton Diabelli A-dúr Gitárszonátáját Claudio Giuliani játssza.
