Műsorújság

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Nehéz kérdések - világos válaszok. A Szombathelyi Egyházmegye Pasztorációs Irodájának kezdeményezése az előadássorozat, melynek keretében Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök az egyházi botrányokról beszélt.

„Az élet rövid, a művészet örök... az alkalom mulandó, a tapasztalat csalfa az igazság nehezen kifürkészhető-” Hippokratész mester mondatából általában csak az első ötöd részt idézik azazhogy ars longa, vita brevis… de abban a rövidre szabott időben sokan vágynak -vágyunk arra, hogy kapjunk és adjunk, maradjon fenn a nevünk- ha nem is örökké, de legalább azokban az évtizedekben, amikor dolgoztunk, alkottunk. És lőn. Kinek-kinek , amennyit adott a Teremtő ebből is, abból is. Tehetségből, kitartásból, szorgalomból, szerénységből, gerincességből, barátokból , támogató családból, mesterekből, szeretetből- és hitből, Egészségből, szerencséből és jó kedélyből. Utóbbi, mint ahogy már több beszélgetőtárs elmesélte, segít átvészelni mellőzöttséget, veszteséget, ilyen-olyan sorsdöccenőket. Chochol Károly fotóművészt ilyennek ismertem meg magam is, és Ő volt a kedvesség, a szeretetre méltóság, a tartás és a nagybetűs úriember mintaképe is, aki január 26-án hagyott el bennünket. Rá emlékezünk ma az első beszélgetéssel. A Jálics Kinga alapította műsorfolyam 228. adása egyben az elmúlt közel 4 esztendő tükre is, benne Cakó Ferenc homokanimátor-rendezővel, Huzella Péter zeneszerző-énekessel, Székely László díszlettervezővel Daróczi Csaba természetfotóssal és végül Cseh Tamással. (fotó: Önarckép deguval- Chochol Károly, Székely László Kossuth-díjas díszlettervező Rádiónk kertjében)

Meghatározó szerepe volt az első magyar műholdak - a Masat-1 és a Smog-1 - létrehozásában, és pályára juttatásában. Több kitüntetés tulajdonosa, ezek közül csak egyet említek: a Gábor Dénes életmű díjat. fotó: https://hvt.bme.hu/

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat minden évben a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, egy-egy olyan papnak vagy szerzetesnek ítélik oda, aki a kommunista diktatúra idején is hűséges maradt hitéhez, magyarságához. Néhány éve a díjat a hazai mellett egy határon túli is megkapja, ezzel is érzékeltetve a nemzeti összetartozást. Az idei a 22. alkalom, s ezúttal a határon túli díjazott a Dr. Ortutay Elemér atya hagyatékát őrző kárpátaljai görögkatolikus intézmény, az anyaországi kitüntetett pedig a 89 éves Pavlics István nyugalmazott esperes kanonok, akiről a laudáló Martos Levente Balázs kinevezett püspököt, a KPI rektorát kérdezzük. Tóth János András riportja.

Az alapítvány egyik kuratóriumi tagjával, Aradi-Beöthy Péterrel Szerdahelyi Csongor riportja.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának egyik mentorprogramjáról, illetve a Kaposvári Szakképzési Centrum és a győri Széchenyi István Egyetem partnerségi megállapodásáról Gulyás Lóránt összeállítása.

Az egyház botrányairól: Júdás árulásáról, az inkvizícióról, a boszorkányüldözésről, a keresztes hadjáratokról és napjaink szexuális visszaéléseiről beszél Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök. Előadása a Szombathelyi Egyházmegye Pasztorális Irodájának Nehéz kérdések - világos válaszok című sorozatában hangzott el.

Igazi színes "csapat" jött össze ezúttal: hallhatunk az István, a király ötletadójától érdekességeket, villanásokat a rock korszak ikonjaitól, végül egy világhírű amerikai amatőr gondolatait karmestert idézzük.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól. Egy hónappal korábban, január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ez a dátum a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója. E két emléknap korszakáról Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

A Rákóczi Szövetség idén újra meghirdeti a nagy hagyományú és nagy sikerű március 15-i Diákutaztatási Programját a Kárpát-medencei középiskolások számára, valamint várja a nagyvilágban élő 10 és 25 év közötti fiatalokat a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja keretében csíksomlyói zarándoklatra és tematikus táboraiba. Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével, a tavaszi és a nyári programokról a Rákóczi Szövetség sajtótájékoztatóját követően beszélgettünk. (fotók: https://rakocziszovetseg.org)

Ma furcsa műfajról lesz szó: a családban kezdődik, konkrét dolgokra történő visszaemlékezéssel - és úgy halad az általánosabb,akár -egy-egy korszakot is kijelölő megállapítások felé... Épp lázadó korban lévő utódaink a zendülés kezdetén arra is kíváncsiak, mi honnan jöttünk, s mi is hát valójában, az amit ők meg akarnak haladni... Kortárs szerzőnk ezt a műfajt tölti ki tanulságokkal, az ifjabbak kérdéseinek épp úgy helyt adva, mint az egykori, kortárs hagyományőrzőknek - sőt a az ezek közt hellyel-közzel fellépő nézetkülönbség is megjelenik. És ha a fiatalokat kívácsivá teszi, mi hogyan éltünk -, már megvan az a kapcsolat, amire dialógust lehet építeni... Ezért adjuk tovább... A képen Bódi Ágnes - egy kedvencével

A szakmabelieknek persze mindig is izgalmas volt a műemlékvédelem, de az utóbbi időben a nagyközönség is fokozott érdeklődéssel és várakozással figyeli romos váraink, kastélyaink újjászületését. Újjáépíteni vagy konzerválni a romokat? Fogas kérdés. MI szól az egyik és mi a másik mellett? Egyáltalán mikor kezdtünk el odafigyelni a máemlékekre? És hogyan ad ma új lendületet a műemlékvédelemnek a csúcstechnológia? Fülöpp Róbert építész, műemlékvédelmi szakember, számos emblematikus magyar vár, templom , kastély és kolostor megújításában vett részt.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól. Egy hónappal korábban, január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ez a dátum a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója. E két emléknap korszakáról Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

A Rákóczi Szövetség idén újra meghirdeti a nagy hagyományú és nagy sikerű március 15-i Diákutaztatási Programját a Kárpát-medencei középiskolások számára, valamint várja a nagyvilágban élő 10 és 25 év közötti fiatalokat a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja keretében csíksomlyói zarándoklatra és tematikus táboraiba. Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség elnökével, a tavaszi és a nyári programokról a Rákóczi Szövetség sajtótájékoztatóját követően beszélgettünk. (fotók: https://rakocziszovetseg.org)

Nagyböjt idején hagyományossá vált, hogy péntek esti régizenei összeállításunkban a liturgikus időnek megfelelő zeneművekből válogatunk a Zenei Kincsestár szűk fél órájában. Nem lesz ez másként ma sem – még ha ma búcsút is kell intenünk e hagyománynak. A mai a 711. péntek este, amikor az elmúlt bő fél évezred muzsikáiból mutatunk be Önöknek igazi különlegességeket. Egyben a mai az utolsó alkalom: márciustól – egy időre legalábbis – lakat kerül a Zenei Kincsestár ajtajára. Nem véletlen tehát, hogy búcsúzóul könnyes zeneműveket válogattunk, méghozzá a XVI. századból, a kóruspolifónia aranykorából. A flamand származású Orlando di Lasso, aki itáliai tanulmányait követően 1594-ben bekövetkezett haláláig Münchenben szolgált, a római zenei liturgiához méltó egyházi kórusművészettel emelve a bajor udvar vallási eseményeinek fényét. Halála előtt alig néhány héttel tette ki a záróvonalat Szent Péter könnyei című, húsz vallásos madrigált felsorakoztató gyűjteményének végére. A húsz kórusmű a Jézust eláruló Péter siránkozásának és bűnbánatának megfogalmazása húsz tételben – nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy bennük a vezeklő hívek fohászkodása nyerjen kifejezést bűnbocsánatért. A madrigálokban az öregedő, árulására visszagondoló apostol idézi maga elé a kereszten függő Megváltót, akinek fájdalmas tekintete holtáig elkíséri. Hallgassuk tehát töredelmes, de Isten irgalmában bizakodó szívvel e 430 esztendeje írt többszólamú fohászokat, amelyeket az Ars Nova énekegyüttes szólaltat meg Bo Holten vezényletével.