Műsorújság

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Élete utolsó hónapjaiban, azaz 1936. augusztus 8-a és november 3-a között úgynevezett kórházi beszélgetőlapok segítségével kommunikált környezetével. Ő, aki a szónak igencsak mestere volt; ő, aki a magyart pusztán a szépségéért is szerette, ő, aki megannyi nyelvre is építő játékot, tréfát eszelt ki a barátaival. A költő és író hírnevét furcsa tükörben mutatja, milyen részletességgel, bulváros felhangokkal számoltak be a korabeli lapok a végórákról; egy olyanfajta kultuszt elkezdve, amit Kosztolányi Dezső másnál sem szeretett. A magyar tékában ma Parádi Andrea irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkárával beszélgetek. Képek: Kosztolányi Dezső levelezőlapja Szegi Pálnak, a Pesti Hírlap Vasárnapja szerkesztőjének, 1930-as évek (PIM Kézirattár)

A múlt század 20-as éveiben a Vas megyei Uraiújfaluból indult világhódító útjára az összecsukható esernyő. Az ipar- és kultúrtörténeti kuriózumot a gép- és műlakatos árugyárat működtető Balogh fivérek szabadalmaztatták.

A világgazdaság kilátásai a covid után és a háború adta helyzetben. Simai Mihály akadémikussal, közgazdász professzorral beszélgetünk.

Solymári Dániellel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nemzetközi kapcsolatok vezetőjével és Szalai Máté Közel-Kelet szakértővel, a velencei Ca' Foscari Egyetem kutatójával beszélgetünk.

A világhírű hegedünűvész-karmestertől első kézből hallunk zenekara, a Budapest Concerto elmúlt időszakáról, az új CD-kről, megannyi érdekes elképzelésről.. (Veres Ádám fotója a műsor felvételén készült.)

Horváth Bélával, a Hit pajzsa-díj alapítójával Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt összeállítása.

Kisebb vihart kavart annak idején amikor a Kossuth Lajos cikkéből alakult jelmondatot „Tengerre magyar!” a Császári és királyi Haditengerészet főparancsnoka Rudolf von Montecuccoli adta ki újra. Magyarázkodnia is kellett, hogy ő bizony a flotta fejlesztése érdekében a monarchia összes népeihez intézné ezt a felszólítást. Ekkoriban egy 40-es éveiben járó magyar – a Novara gyorscirkáló leendő parancsnoka – Ferenc József szárnysegédje volt. Még későbbi pályafutásáról sokat tudunk, ám az odáig vezető útról jóval kevesebbet. Horthy Miklós, a haditengerésztiszt címmel jelent meg nemrégiben Turbucz Dávid kötete. A történész ebben az 1882 és 1918 közötti időszakot dolgozza fel. A bölcsészettudományi kutatóközpont tudományos munkatársa korántsem hagyományos karriertörténetet írt. Ezt a drámáját kevéssel a II. világháború vége előtt fejezte be Bertold Brecht. Magában a Kaukázusi krétakörben is egy háborús vihar teremti meg az alaphelyzetet. Ám a fő kérése – mint ismert - teljesen más: a vér szerinti anyáé legyen-e a gyermek, vagy azé, aki felnevelte? Természetesen a próbatételt és a példázatot sokféleképp lehet értelmezni: mi a helyes cselekedet, miért hozunk áldozatot, veszteségeink, netán győzelmeink mikor látszólagosak, vagy épp valóságosak?! Oláh Zsolt jegyzete. Jön a Vihar! Pontosabban már itt is van, illetve ott. De a háborúban sem hallgatnak a múzsák. Nemrégiben szerkesztőségünk vendége volt a beregszászi társulat két művésze. A velük készült hosszabb beszélgetést már hallhatták a Színészebjáróban. Ám nemcsak a múltról és a jelenről ejtettünk szót, hanem a jövőről is. Egy készülő különleges bemutatóról. Shakespeare darabját sokféle feldolgozásban láthattuk már, akár a Nemzetiben is. Ez azonban most egy újfajta értelmezésnek ígérkezik. Az interjú óta természetesen már előrébb haladt a próbafolyamat, de így -ilyen módon- kevés alkalommal lehet így bepillantani a műhelymunka részleteibe. Az első kérdést az egyébként rádiósként is tevékenykedő Fornosi D. Júlia teszi fel kollégájának Ferenci Attilának

Hálaadó szentmisére hívta Spányi Antal püspök mindazokat a szakembereket, akik közreműködtek a székesfehérvári Szent István király székesegyház felújításán. A megyés püspök, mint a munkálatok megrendelője, személyesen mondott köszönetet mindenkinek, aki szellemi teljesítményével, keze munkájával hozzájárult a székesegyház történetének legjelentősebb felújításához. A Szent István király székesegyház nagyszabású rekonstrukciója nyolc évig tartott, 2014 és 2022 között. A kívül már megújított templom megépítésének 250. évfordulóján azzal a reménnyel zárták be a székesegyház főkapuját, hogy 2022-ben a már teljesen felújított épületbe térhetnek vissza. A megújult székesegyház látványában tavaly augusztus óta, már a saját szemével gyönyörködhet minden látogató.

Nehéz kérdések - világos válaszok. A Szombathelyi Egyházmegye Pasztorációs Irodájának kezdeményezése az előadássorozat, melynek keretében Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök az egyházi botrányokról beszélt.

Vajon a balkáni országok sorsára jutott volna a Magyar Királyság, ha a török csapatoknak sikerül a régóta vágyott álmuk: meghódítják Bécset? MI történt volna, ha Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly nem érkezik időben? Felszabadult volna valaha a török alól a Kárpát medence?

„Az élet rövid, a művészet örök... az alkalom mulandó, a tapasztalat csalfa az igazság nehezen kifürkészhető-” Hippokratész mester mondatából általában csak az első ötöd részt idézik azazhogy ars longa, vita brevis… de abban a rövidre szabott időben sokan vágynak -vágyunk arra, hogy kapjunk és adjunk, maradjon fenn a nevünk- ha nem is örökké, de legalább azokban az évtizedekben, amikor dolgoztunk, alkottunk. És lőn. Kinek-kinek , amennyit adott a Teremtő ebből is, abból is. Tehetségből, kitartásból, szorgalomból, szerénységből, gerincességből, barátokból , támogató családból, mesterekből, szeretetből- és hitből, Egészségből, szerencséből és jó kedélyből. Utóbbi, mint ahogy már több beszélgetőtárs elmesélte, segít átvészelni mellőzöttséget, veszteséget, ilyen-olyan sorsdöccenőket. Chochol Károly fotóművészt ilyennek ismertem meg magam is, és Ő volt a kedvesség, a szeretetre méltóság, a tartás és a nagybetűs úriember mintaképe is, aki január 26-án hagyott el bennünket. Rá emlékezünk ma az első beszélgetéssel. A Jálics Kinga alapította műsorfolyam 228. adása egyben az elmúlt közel 4 esztendő tükre is, benne Cakó Ferenc homokanimátor-rendezővel, Huzella Péter zeneszerző-énekessel, Székely László díszlettervezővel Daróczi Csaba természetfotóssal és végül Cseh Tamással. (fotó: Önarckép deguval- Chochol Károly)

Hálaadó szentmisére hívta Spányi Antal püspök mindazokat a szakembereket, akik közreműködtek a székesfehérvári Szent István király székesegyház felújításán. A megyés püspök, mint a munkálatok megrendelője, személyesen mondott köszönetet mindenkinek, aki szellemi teljesítményével, keze munkájával hozzájárult a székesegyház történetének legjelentősebb felújításához. A Szent István király székesegyház nagyszabású rekonstrukciója nyolc évig tartott, 2014 és 2022 között. A kívül már megújított templom megépítésének 250. évfordulóján azzal a reménnyel zárták be a székesegyház főkapuját, hogy 2022-ben a már teljesen felújított épületbe térhetnek vissza. A megújult székesegyház látványában tavaly augusztus óta, már a saját szemével gyönyörködhet minden látogató.

Kisebb vihart kavart annak idején amikor a Kossuth Lajos cikkéből alakult jelmondatot „Tengerre magyar!” a Császári és királyi Haditengerészet főparancsnoka Rudolf von Montecuccoli adta ki újra. Magyarázkodnia is kellett, hogy ő bizony a flotta fejlesztése érdekében a monarchia összes népeihez intézné ezt a felszólítást. Ekkoriban egy 40-es éveiben járó magyar – a Novara gyorscirkáló leendő parancsnoka – Ferenc József szárnysegédje volt. Még későbbi pályafutásáról sokat tudunk, ám az odáig vezető útról jóval kevesebbet. Horthy Miklós, a haditengerésztiszt címmel jelent meg nemrégiben Turbucz Dávid kötete. A történész ebben az 1882 és 1918 közötti időszakot dolgozza fel. A bölcsészettudományi kutatóközpont tudományos munkatársa korántsem hagyományos karriertörténetet írt. Ezt a drámáját kevéssel a II. világháború vége előtt fejezte be Bertold Brecht. Magában a Kaukázusi krétakörben is egy háborús vihar teremti meg az alaphelyzetet. Ám a fő kérése – mint ismert - teljesen más: a vér szerinti anyáé legyen-e a gyermek, vagy azé, aki felnevelte? Természetesen a próbatételt és a példázatot sokféleképp lehet értelmezni: mi a helyes cselekedet, miért hozunk áldozatot, veszteségeink, netán győzelmeink mikor látszólagosak, vagy épp valóságosak?! Oláh Zsolt jegyzete. Jön a Vihar! Pontosabban már itt is van, illetve ott. De a háborúban sem hallgatnak a múzsák. Nemrégiben szerkesztőségünk vendége volt a beregszászi társulat két művésze. A velük készült hosszabb beszélgetést már hallhatták a Színészebjáróban. Ám nemcsak a múltról és a jelenről ejtettünk szót, hanem a jövőről is. Egy készülő különleges bemutatóról. Shakespeare darabját sokféle feldolgozásban láthattuk már, akár a Nemzetiben is. Ez azonban most egy újfajta értelmezésnek ígérkezik. Az interjú óta természetesen már előrébb haladt a próbafolyamat, de így -ilyen módon- kevés alkalommal lehet így bepillantani a műhelymunka részleteibe. Az első kérdést az egyébként rádiósként is tevékenykedő Fornosi D. Júlia teszi fel kollégájának Ferenci Attilának

„Az élet rövid, a művészet örök... az alkalom mulandó, a tapasztalat csalfa az igazság nehezen kifürkészhető-” Hippokratész mester mondatából általában csak az első ötöd részt idézik azazhogy ars longa, vita brevis… de abban a rövidre szabott időben sokan vágynak -vágyunk arra, hogy kapjunk és adjunk, maradjon fenn a nevünk- ha nem is örökké, de legalább azokban az évtizedekben, amikor dolgoztunk, alkottunk. És lőn. Kinek-kinek , amennyit adott a Teremtő ebből is, abból is. Tehetségből, kitartásból, szorgalomból, szerénységből, gerincességből, barátokból , támogató családból, mesterekből, szeretetből- és hitből, Egészségből, szerencséből és jó kedélyből. Utóbbi, mint ahogy már több beszélgetőtárs elmesélte, segít átvészelni mellőzöttséget, veszteséget, ilyen-olyan sorsdöccenőket. Chochol Károly fotóművészt ilyennek ismertem meg magam is, és Ő volt a kedvesség, a szeretetre méltóság, a tartás és a nagybetűs úriember mintaképe is, aki január 26-án hagyott el bennünket. Rá emlékezünk ma az első beszélgetéssel. A Jálics Kinga alapította műsorfolyam 228. adása egyben az elmúlt közel 4 esztendő tükre is, benne Cakó Ferenc homokanimátor-rendezővel, Huzella Péter zeneszerző-énekessel, Székely László díszlettervezővel Daróczi Csaba természetfotóssal és végül Cseh Tamással. (fotó: Önarckép deguval- Chochol Károly, Székely László Kossuth-díjas díszlettervező Rádiónk kertjében)

A "Ludas Matyi" című elbeszélő költeménnyel Fazekas Mihály örökre beírta nevét az irodalom halhatatlanjai közé. A történet 1950-ben Szabó Ferencet vidám hangulatú muzsika írására ösztönözte, amikor felkérték a filmadaptáció kísérőzenéjének megírására. A műből készült „Ludas Matyi" szvitet a Magyar Állami Hangversenyzenekar tolmácsolja Németh Gyula vezényletével.