Műsorújság

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs, Vas vármegye történetének kiváló szakértője kapta az Év Vasi Embere 2022 díjat. A kitüntetett történész-muzeológus a Vasvári Múzeum vezetője és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, felépítője, jelenlegi igazgatója. Kutatási témái: a domonkos rend Magyarországon, továbbá Vas megye középkori története. Az elmúlt években sikerült ismét ráirányítani a figyelmet megyénk egyik kiemelkedő műemlékére, a vasvári domonkos kolostorra, és az ott elhelyezett intézményekben (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvári Múzeum) folyó tudományos munkára. 2017 óta sikeresen zajlik az általa szervezett „Városnéző séták” sorozata, amelyhez kapcsolódóan nem csak egy kiadvány készült, hanem új kiállítással és raktárral bővült a múzeum helytörténeti gyűjteménye. Tervei között szerepel a vasvári domonkos kolostor rehabilitációjának folytatása és a szombathelyi Szent Márton-templom melletti egykori domonkos kolostor megújítása is. Minderről maga beszél a Pannon Mozaikban.

Egyik oldalon ott vannak a diákok, akik szeretnének fölvérteződni mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. Másik oldalon ott vannak a tanárok, akik szeretnék fölvértezni a diákokat mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. A két oldal voltaképpen egy. És persze ott az oktatási rendszer, a maga sajátos felépítésével, hierarchiájával, infrastruktúrájával, tanterveivel, sajátos tehetetlenségével. (Ez alkalommal ne beszéljünk a szakoktatásról.) Ha - tegyük fel, ámbár ez komoly bizonyítást igényelne - nem jó a közoktatás, akkor hol a hiba? Rosszak a diákok, mert nem akarnak tanulni, csak nyomogatják a mobiljukat, és azt szeretnék, hogy munka nélkül szálljon fejükbe a tudás? Rosszak a tanárok, mert nincsenek azon képességek birtokában, melyek képessé teszik őket arra, hogy a diákokat tudással vértezzék fel? És ha kétszer annyi pénzt kapnak, akkor ezen képességek birtokában lesznek? (És egy kis kitérő - az elmúlt időszak iskolai pedofil botránya kapcsán: egy iskola igazgatója, meg a többi pedagógus nem vesz észre semmit? Nem tűnik fel senkinek, hogy egy pedagógiai asszisztens nem megfelelő módon viszonyul a diákokhoz? De minden mást észrevesznek?) Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

A történelem korai időszakától folyamatosan megtelepedő nomád népek és a honfoglalás utáni pásztorközösségek hagyományos földhasználata az ember és a természet harmonikus együttélésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája nem az erdők kiirtásával keletkezett, hanem a pásztorközösségek munkája révén, amely azóta is képes megőrizni a puszta biológiai sokféleségét. Ezen, a 80 ezer hektáron óriási több ezres gulyák, nyájak, ménesek legelnek, bivalyok dagonyáznak. Ezekben a hetekben van ó az ellés időszaka, amikor a látogatók megcsodálhatják a Hortobány legújabb lakóit. Vendégünk a stúdióban Medgyessy Gergely Árpád, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és vele tart egy számadó juhász kollégája is.

Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával Szerdahelyi Csongor riportja.

Nyíri Kata összeállítása.

Művészként helyet találni a világban egyfajta misszió. Egyszerre megmutatni kultúra legfenségesebb arcát és ugyanakkor a múzsákat rejtő kulisszák mögött járva a titokba is kicsit beavatni a szemlélőt. S végül mindeközben a művészet misztériumának erejét tisztelve, a varázslatot meg-nem-törve: a szépet szóra bírni. Ellenállhatatlan vonzás és tiszteletteljes várakozás metszetében készülnek az alkotások. Csomortáni Gál László, erdélyi képzőművészt egyik kiállításán kérdeztem a régi és új képeiben megjelenő alakokról, a művészet feladatáról és a képekben élő üzenet olvasásáról. Mudry Péter rendező drámai dokumentumfilmjei „A becsület útján” a „csendőrpuccs”-ot megakadályozó Koszorús Ferenc volt magyar királyi vezérkari ezredes, az I. Páncélos Hadosztály parancsnokának híres stratégiai tettéről szóló filmalkotását követte egy másik emlékezetes drámai dokumentumfilm: az „Embernek lenni kötelességem”, amely a zsidók ezreit megmentő Batizfalvy Nándorról szólt. Legújabb izgalmas alkotásáról Kövesdy Zsuzsa faggatta Mudry Pétert

A múlt század 20-as éveiben a Vas megyei Uraiújfaluból indult világhódító útjára az összecsukható esernyő. Az ipar- és kultúrtörténeti kuriózumot a gép- és műlakatos árugyárat működtető Balogh fivérek szabadalmaztatták.

Élete utolsó hónapjaiban, azaz 1936. augusztus 8-a és november 3-a között úgynevezett kórházi beszélgetőlapok segítségével kommunikált környezetével. Ő, aki a szónak igencsak mestere volt; ő, aki a magyart pusztán a szépségéért is szerette, ő, aki megannyi nyelvre is építő játékot, tréfát eszelt ki a barátaival. A költő és író hírnevét furcsa tükörben mutatja, milyen részletességgel, bulváros felhangokkal számoltak be a korabeli lapok a végórákról; egy olyanfajta kultuszt elkezdve, amit Kosztolányi Dezső másnál sem szeretett. A magyar tékában ma Parádi Andrea irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkárával beszélgetek. Képek: Kosztolányi Dezső levelezőlapja Szegi Pálnak, a Pesti Hírlap Vasárnapja szerkesztőjének, 1930-as évek (PIM Kézirattár)

A világgazdaság kilátásai a covid után és a háború adta helyzetben. Simai Mihály akadémikussal, közgazdász professzorral beszélgetünk.

Solymári Dániellel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nemzetközi kapcsolatok vezetőjével és Szalai Máté Közel-Kelet szakértővel, a velencei Ca' Foscari Egyetem kutatójával beszélgetünk.

Művészként helyet találni a világban egyfajta misszió. Egyszerre megmutatni kultúra legfenségesebb arcát és ugyanakkor a múzsákat rejtő kulisszák mögött járva a titokba is kicsit beavatni a szemlélőt. S végül mindeközben a művészet misztériumának erejét tisztelve, a varázslatot meg-nem-törve: a szépet szóra bírni. Ellenállhatatlan vonzás és tiszteletteljes várakozás metszetében készülnek az alkotások. Csomortáni Gál László, erdélyi képzőművészt egyik kiállításán kérdeztem a régi és új képeiben megjelenő alakokról, a művészet feladatáról és a képekben élő üzenet olvasásáról. Mudry Péter rendező drámai dokumentumfilmjei „A becsület útján” a „csendőrpuccs”-ot megakadályozó Koszorús Ferenc volt magyar királyi vezérkari ezredes, az I. Páncélos Hadosztály parancsnokának híres stratégiai tettéről szóló filmalkotását követte egy másik emlékezetes drámai dokumentumfilm: az „Embernek lenni kötelességem”, amely a zsidók ezreit megmentő Batizfalvy Nándorról szólt. Legújabb izgalmas alkotásáról Kövesdy Zsuzsa faggatta Mudry Pétert

Vajon a balkáni országok sorsára jutott volna a Magyar Királyság, ha a török csapatoknak sikerül a régóta vágyott álmuk: meghódítják Bécset? MI történt volna, ha Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly nem érkezik időben? Felszabadult volna valaha a török alól a Kárpát medence?

A világgazdaság kilátásai a covid után és a háború adta helyzetben. Simai Mihály akadémikussal, közgazdász professzorral beszélgetünk.

Solymári Dániellel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nemzetközi kapcsolatok vezetőjével és Szalai Máté Közel-Kelet szakértővel, a velencei Ca' Foscari Egyetem kutatójával beszélgetünk.

A nagyböjt az elcsöndesülés, a magány, a kiüresedés és a kegyelemre megnyíló elmélkedés időszaka. Erre az időszakra a liturgia csöndre inti az örvendező zeneműveket, a glóriázó és allelujázó hangokat. Ám tévedés volna azt hinnünk, hogy az elcsöndesedés, a befelé fordulás, a lélek belső tereibe irányuló figyelem ne találhatná meg zenei kifejezését. Az 1893 és 1987 között élt katalán zongoraművész-komponista, Federico Mompou épp ezt a látszólag lehetetlen törekvést tűzte ki maga elé, amikor az egyik legnagyobb katolikus misztikus költő, Keresztes Szent János műveinek hatása alatt megírta Musica Callada – Csöndzene - című, négy sorozatot felölelő ciklusát. A komponista célja az volt, hogy – híven a nagy sarutlan kármelita szent tanításához – minden mulandót és minden fölöslegeset hátrahagyva megkísérelje szóhoz juttatni a minden zene mélyén fölhangzó múlhatatlan, örök, már-már hangokon túli Zenét. Misztikusan hangzó, nyugodalmasan kongó akkordjai meditatív légkört teremtenek hosszan elhaló visszhangjaikkal. A Csöndzene részleteivel kívánunk Kedves Hallgatóinknak megtisztító zenei élményt.