Műsorújság

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs, Vas vármegye történetének kiváló szakértője kapta az Év Vasi Embere 2022 díjat. A kitüntetett történész-muzeológus a Vasvári Múzeum vezetője és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, felépítője, jelenlegi igazgatója. Kutatási témái: a domonkos rend Magyarországon, továbbá Vas megye középkori története. Az elmúlt években sikerült ismét ráirányítani a figyelmet megyénk egyik kiemelkedő műemlékére, a vasvári domonkos kolostorra, és az ott elhelyezett intézményekben (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvári Múzeum) folyó tudományos munkára. 2017 óta sikeresen zajlik az általa szervezett „Városnéző séták” sorozata, amelyhez kapcsolódóan nem csak egy kiadvány készült, hanem új kiállítással és raktárral bővült a múzeum helytörténeti gyűjteménye. Tervei között szerepel a vasvári domonkos kolostor rehabilitációjának folytatása és a szombathelyi Szent Márton-templom melletti egykori domonkos kolostor megújítása is. Minderről maga beszél a Pannon Mozaikban.

Balassagyarmat, Szeged, Róma, Székelyföld. Mai műsorunk helyszínei, még ha csak gondolatban is. Felújították a balassagyarmati fegyház és börtön tizenkilencedik században épült kápolnáját, amelyet a kommunizmus évei alatt raktárként használtak. Gránitz Miklós fotográfus, újságíró most könyvet állított össze a kápolna újjászületéséről, ami egyáltalán nem csak építés, hanem nagyon hangsúlyosan léleképítés is egyben. Szegedről egy katolikus alapokon működő cigány szakkollégiumról kaptunk hírt. Róma zarándokok millióinak úticélja. Róma ürügyén beszélgetünk majd arról is, hogy zarándokolni sokfelé, sokféleképpen lehet. Gyalog, vonaton, autón, repülőn. A sokszor fáradságosan megtett út kizökkent a hétköznapokból, kizárja a külvilágot, hogy kinyithassuk a szívünket Krisztus felé. Székelyföldről indult az a fiatal énekes, László Attila, akit a műsor végén hallhatnak. Az ő élete jó példa arra, hogy sokszor miképpen kap utólag értelmet egy-egy sorsforduló, erősítve, elmélyítve ezzel a már korábban is meglévő istenhitet. Tanulságos, szép történeteket hallhatnak ezúttal is a műsorban. Kép: A balassagyarmati börtönkápolna Forrás: nogradikum.hu

"Nincs Európának még egy olyan nemzete, melynek története annyira szoros összefüggésben lenne a lóval és a lovas katonával, mint a magyaré. A huszár a magyar történelem, ugyanakkor az egyetemes hadtörténet, hadművészet képviselője is." - írja Szentgyörgyvölgyi Péter "A magyar huszár a magyar irodalomban" című könyvének előszavában. Ezt igazolják a sümegi Radetzky Huszár Akadémia két huszártisztjének, Ézsiás Vencelnek és Pap Györgynek szavai.is....

A partiumi ifjúsági orgonabemutató sorozatról kérdeztük a szervezőt, Hermann Szabolcsot, aki zeneszerzőként is tevékenykedik: a február elején bemutatott Gizella-miséjéről is beszél az adás során.

Szerdahelyi Csongor riportja.

A több mint 120 éve védett vakond lett az év emlőse. A koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlősről Dr. Váczi Olivér, vezető természetvédelmi szakértőt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkatársát kérdezzük. A kép forrása: https://termeszetvedelem.hu/

Zombori István egyháztörténésszel Tráser László riportja.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs, Vas vármegye történetének kiváló szakértője kapta az Év Vasi Embere 2022 díjat. A kitüntetett történész-muzeológus a Vasvári Múzeum vezetője és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, felépítője, jelenlegi igazgatója. Kutatási témái: a domonkos rend Magyarországon, továbbá Vas megye középkori története. Az elmúlt években sikerült ismét ráirányítani a figyelmet megyénk egyik kiemelkedő műemlékére, a vasvári domonkos kolostorra, és az ott elhelyezett intézményekben (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvári Múzeum) folyó tudományos munkára. 2017 óta sikeresen zajlik az általa szervezett „Városnéző séták” sorozata, amelyhez kapcsolódóan nem csak egy kiadvány készült, hanem új kiállítással és raktárral bővült a múzeum helytörténeti gyűjteménye. Tervei között szerepel a vasvári domonkos kolostor rehabilitációjának folytatása és a szombathelyi Szent Márton-templom melletti egykori domonkos kolostor megújítása is. Minderről maga beszél a Pannon Mozaikban.

Johann Sebastian Bach: Das Wohltemperierte Klavier - részlet Előadja: Dobozy Borbála - csembaló. Johann Sebastian Bach: D-dúr hegedűverseny 3 hegedűre és vonósokra, BWV 1064 Előadja Rolla János, Kostyál Kálmán, Tfirst Zoltán és a Liszt Ferenc Kamarazenekar -------------------------------------------------------------------------------------------- Johann Sebastian Bach: Das Wohltemperierte Klavier II. C-dúr preludium és fúga BWV 870, c-moll preludium és fúga BWV 871, Cisz-dúr preludium és fúga BWV 872, cisz-moll preludium és fúga BWV 873, D-dúr preludium és fúga BWV 874, d-moll preludium és fúga BWV 875, Esz-dúr preludium és fúga BWV 876. Előadja: Dobozy Borbála - csembaló. Johann Sebastian Bach: D-dúr hegedűverseny 3 hegedűre és vonósokra, BWV 1064 Előadja Rolla János, Kostyál Kálmán, Tfirst Zoltán és a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Limpár Imre klinikai szakpszichológusal beszélgetünk A lélek igazságai című könyve kapcsán az önismeret valós útjairól. 2. rész Képen: Limpár Imre (Fotó: Veres Ádám)

Egyik oldalon ott vannak a diákok, akik szeretnének fölvérteződni mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. Másik oldalon ott vannak a tanárok, akik szeretnék fölvértezni a diákokat mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. A két oldal voltaképpen egy. És persze ott az oktatási rendszer, a maga sajátos felépítésével, hierarchiájával, infrastruktúrájával, tanterveivel, sajátos tehetetlenségével. (Ez alkalommal ne beszéljünk a szakoktatásról.) Ha - tegyük fel, ámbár ez komoly bizonyítást igényelne - nem jó a közoktatás, akkor hol a hiba? Rosszak a diákok, mert nem akarnak tanulni, csak nyomogatják a mobiljukat, és azt szeretnék, hogy munka nélkül szálljon fejükbe a tudás? Rosszak a tanárok, mert nincsenek azon képességek birtokában, melyek képessé teszik őket arra, hogy a diákokat tudással vértezzék fel? És ha kétszer annyi pénzt kapnak, akkor ezen képességek birtokában lesznek? (És egy kis kitérő - az elmúlt időszak iskolai pedofil botránya kapcsán: egy iskola igazgatója, meg a többi pedagógus nem vesz észre semmit? Nem tűnik fel senkinek, hogy egy pedagógiai asszisztens nem megfelelő módon viszonyul a diákokhoz? De minden mást észrevesznek?) Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

Egyik oldalon ott vannak a diákok, akik szeretnének fölvérteződni mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. Másik oldalon ott vannak a tanárok, akik szeretnék fölvértezni a diákokat mindazon tudással, ami a mai világban szükséges. A két oldal voltaképpen egy. És persze ott az oktatási rendszer, a maga sajátos felépítésével, hierarchiájával, infrastruktúrájával, tanterveivel, sajátos tehetetlenségével. (Ez alkalommal ne beszéljünk a szakoktatásról.) Ha - tegyük fel, ámbár ez komoly bizonyítást igényelne - nem jó a közoktatás, akkor hol a hiba? Rosszak a diákok, mert nem akarnak tanulni, csak nyomogatják a mobiljukat, és azt szeretnék, hogy munka nélkül szálljon fejükbe a tudás? Rosszak a tanárok, mert nincsenek azon képességek birtokában, melyek képessé teszik őket arra, hogy a diákokat tudással vértezzék fel? És ha kétszer annyi pénzt kapnak, akkor ezen képességek birtokában lesznek? (És egy kis kitérő - az elmúlt időszak iskolai pedofil botránya kapcsán: egy iskola igazgatója, meg a többi pedagógus nem vesz észre semmit? Nem tűnik fel senkinek, hogy egy pedagógiai asszisztens nem megfelelő módon viszonyul a diákokhoz? De minden mást észrevesznek?) Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

Vendégeink: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Igazgató: Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője

A Zenei Kincsestár történetének közel 19 esztendeje során arra törekedtünk, hogy mind a méltán népszerű klasszikus zeneműveket elérhetővé tegyük az Önök számára, mind pedig új fölfedezésekkel gazdagítsuk zenei élményeiket. Ma egy jól ismert, mégis viszonylag ritkán játszott komponista, az 1881 és 1955 között élt George Enescu életművébe nyerünk betekintést. A világhírű hegedűvirtuóz, zongorista, karmester és komponista, akit a román Bartóknak is szokás nevezni, zeneszerzői életművének méltatlanul kis töredékével van jelen a komolyzenei pódiumokon. Pedig a szintén legendás csellista, Pablo Casals egyenesen azt állította, hogy az ugyancsak csodagyermekként indult Enescuhoz fogható zenei tehetség Mozart óta nem született a Földre. Úgy hírlett, betéve tudja Bach, Mozart, Beethoven és Brahms életművének java részét. Hangszeres szólistaként befutott világkarrierje közepette sem feledkezett meg szülőhazája zenei örökségéről, mi több: a román folklórhoz fordult ihlető zenei motívumokért. Különösen igaz ez 3., a-moll hegedű-zongoraszonátájára, amelynek címében ott is szerepel a román népi témákra való hivatkozás. Ha pedig hozzátesszük, hogy ez a paraszthegedűsök és cimbalmosok játéka előtt tisztelgő szerzemény egy mindössze 18 esztendős komponista alkotása, aligha tarthatjuk túlzónak Pablo Casals iménti minősítését. Az a-moll szonátát Axel Strauss és Ilya Poletaev kiváló fölvételéről halljuk.