Műsorújság

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő, rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Készült a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Magyar Katolikus Rádióban 2021-ben.

Folytatjuk az emlékezést Győrvári Edithre, a Markusovszky-kórház egykori diétás főnővérére, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász egyik megszervezőjére, aki egész életében az elesettek, a rászorulók megsegítésén fáradozott.

Hogyan válhat a múzeum innovatív tanulási térré? A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium pilot projektjeként megvalósuló egyedülálló kezdeményezésről Kolosai Nedda pszichológussal, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar docensével beszélgetünk.

A Házasság Hete eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg hazánkban február 12 és 19 között a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, hogy a házasság, a család jelentőségére hívják fel a figyelmet. Keller Edittel és férjével, Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, az egymás és gyermekeik, unokáik iránti szeretetről, felelősségről, a családi hagyományokról, a keresztény hitre és erkölcsre nevelés fontosságáról beszélgettünk. (fotó: Veres Ádám)

Hazaérkezett Törökországból a Karitász mentőcsapata. A segítségnyújtásról Écsy Gábor országos igazgató számol be. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a 2024-es püspöki szinódus kontinentális szakaszának európai gyűlésén vett részt a cseh fővárosban. Vele beszélgetünk. Közleményt juttatott el a napokban a Magyar Orvosi Kamara elnöksége tagtársainak. Ezzel kapcsolatban Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára fejti ki véleményét. Bemutatkozott a Családbarát Magyarország Központ által működtetett Gyermekút Módszertani Központ. Erről kérdezzük Szuromi-Kovács Ágnest, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetőjét. A farsangi rendezvény már igazi hagyomány az Transzplantációs Alapítványnál. Szalamanov Zsuzsával, a "Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért"elnökével beszélgetünk. Az „Ignác, Hova Sietsz?” című jezsuita vetélkedőr vállalkozó szellemű csapatok jelentkezését várja az Ignáci Pedagógiai Műhely. Vezetője, Nagy Ilona mondja el a részleteket. Közeledik a Szép magyar beszéd verseny Kárpát- medencei döntője. De addig is folynak az anyanyelvi vetélkedők, többek között Szegeden és a környező településeken élő tanulók számára. Erről és a szép magyar beszéd tanításáról Nagy János nyelvész professzorral Tráser László beszélget. A Házasság hetéhez kapcsolódik a Bízd Rá Magad Szolgálat február 19-ei rendezvénye. Erről Soósné Erdő Klára elnök számol be.

Február 19-én zárt a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállítása. A művész jelentőségéről, pályájáról, személyiségéről Bán Blanka művészettörténészt, a Szépművészeti Múzeum munkatársát Bognár Anna kérdezte. Egészen különleges formában mutatja be Antal Csaba tervezői életművét a Műcsarnok február elején nyílt kiállítása. A díszlet- és jelmeztervező a hazai színházak mellett a nemzetközi színházi életben is jól ismert, dolgozott a Comédie Française-től, a milánói Piccolo Teatrón át, a berlini Staatsoperig sokfelé. Antal Csabát a Műcsarnokbeli bemutatóról kérdeztük. A Kultúrmustrában a Helyőrség internetes oldaláról ajánlunk olvasnivalót.

Mai összeállításunkban szó lesz majd: - a teniszkönyök mibenlétéről, komplex kezelési és gyógyítási folyamatáról - a bárdudvarnoki okos közvilágítás megvalósításáról, a Zselici csillagpark feladatairól - végül a Miskolc környékéhez kapcsolódó Szeleta kultúra régészeti feltárásairól, és abban Herman Ottó természettudós szerepéről.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs, Vas vármegye történetének kiváló szakértője kapta az Év Vasi Embere 2022 díjat. A kitüntetett történész-muzeológus a Vasvári Múzeum vezetője és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, felépítője, jelenlegi igazgatója. Kutatási témái: a domonkos rend Magyarországon, továbbá Vas megye középkori története. Az elmúlt években sikerült ismét ráirányítani a figyelmet megyénk egyik kiemelkedő műemlékére, a vasvári domonkos kolostorra, és az ott elhelyezett intézményekben (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvári Múzeum) folyó tudományos munkára. 2017 óta sikeresen zajlik az általa szervezett „Városnéző séták” sorozata, amelyhez kapcsolódóan nem csak egy kiadvány készült, hanem új kiállítással és raktárral bővült a múzeum helytörténeti gyűjteménye. Tervei között szerepel a vasvári domonkos kolostor rehabilitációjának folytatása és a szombathelyi Szent Márton-templom melletti egykori domonkos kolostor megújítása is. Minderről maga beszél a Pannon Mozaikban.

Látomásos művészetének köszönhetően a 20. század elejének alkotói szinte saját kortársuknak érezték a 16. századi festőművészt El Grecot. A Szépművészeti Múzeum tárlatának művein keresztül beszélgetünk a Krétáról származó festő életéről, művészetéről. A kiálltás február 19-ig látható.

Balassagyarmat, Szeged, Róma, Székelyföld. Mai műsorunk helyszínei, még ha csak gondolatban is. Felújították a balassagyarmati fegyház és börtön tizenkilencedik században épült kápolnáját, amelyet a kommunizmus évei alatt raktárként használtak. Gránitz Miklós fotográfus, újságíró most könyvet állított össze a kápolna újjászületéséről, ami egyáltalán nem csak építés, hanem nagyon hangsúlyosan léleképítés is egyben. Szegedről egy katolikus alapokon működő cigány szakkollégiumról kaptunk hírt. Róma zarándokok millióinak úticélja. Róma ürügyén beszélgetünk majd arról is, hogy zarándokolni sokfelé, sokféleképpen lehet. Gyalog, vonaton, autón, repülőn. A sokszor fáradságosan megtett út kizökkent a hétköznapokból, kizárja a külvilágot, hogy kinyithassuk a szívünket Krisztus felé. Székelyföldről indult az a fiatal énekes, László Attila, akit a műsor végén hallhatnak. Az ő élete jó példa arra, hogy sokszor miképpen kap utólag értelmet egy-egy sorsforduló, erősítve, elmélyítve ezzel a már korábban is meglévő istenhitet. Tanulságos, szép történeteket hallhatnak ezúttal is a műsorban. Kép: A balassagyarmati börtönkápolna Forrás: nogradikum.hu

Mai összeállításunkban szó lesz majd: - a teniszkönyök mibenlétéről, komplex kezelési és gyógyítási folyamatáról - a bárdudvarnoki okos közvilágítás megvalósításáról, a Zselici csillagpark feladatairól - végül a Miskolc környékéhez kapcsolódó Szeleta kultúra régészeti feltárásairól, és abban Herman Ottó természettudós szerepéről.

Ez a cím anakronizmusnak tűnik, hiszen senki sem tudott éppen a múlt idők iránt érzett nosztalgiából olyan hatásosan írni, mint Krúdy Gyula. De hogy a lázadó életszakaszukat élő utódaink is felfedezzék és megszeressék - ahhoz példák kellenek. Ezúttal kettő is lesz: amit az írók karácsonyáról írt, azt utóbb Illyés Gyula is megírhatta volna egy szocigráfiában; egy füst alatt pedig áttekinti a hazai irodalom kezdeteit- segítve abban is, hogy egyes szerzőket ne csak a kötelező adathalmaz elemeként lássunk meg. A második idézet lehetne akár az avantgarde és a pszichológiai irányzatok megelőlegezése is: egy hasbeszélő ugyanis voltaképp ugyanaz az ember (csak éppen a párbeszéd megkívánta másik szerepben) mint aki eredetileg megszólalt...

Február 19-én zárt a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállítása. A művész jelentőségéről, pályájáról, személyiségéről Bán Blanka művészettörténészt, a Szépművészeti Múzeum munkatársát Bognár Anna kérdezte. Egészen különleges formában mutatja be Antal Csaba tervezői életművét a Műcsarnok február elején nyílt kiállítása. A díszlet- és jelmeztervező a hazai színházak mellett a nemzetközi színházi életben is jól ismert, dolgozott a Comédie Française-től, a milánói Piccolo Teatrón át, a berlini Staatsoperig sokfelé. Antal Csabát a Műcsarnokbeli bemutatóról kérdeztük. A Kultúrmustrában a Helyőrség internetes oldaláról ajánlunk olvasnivalót.

Limpár Imre klinikai szakpszichológusal beszélgetünk A lélek igazságai című könyve kapcsán az önismeret valós útjairól. 2. rész Képen: Limpár Imre (Fotó: Veres Ádám)

Balassagyarmat, Szeged, Róma, Székelyföld. Mai műsorunk helyszínei, még ha csak gondolatban is. Felújították a balassagyarmati fegyház és börtön tizenkilencedik században épült kápolnáját, amelyet a kommunizmus évei alatt raktárként használtak. Gránitz Miklós fotográfus, újságíró most könyvet állított össze a kápolna újjászületéséről, ami egyáltalán nem csak építés, hanem nagyon hangsúlyosan léleképítés is egyben. Szegedről egy katolikus alapokon működő cigány szakkollégiumról kaptunk hírt. Róma zarándokok millióinak úticélja. Róma ürügyén beszélgetünk majd arról is, hogy zarándokolni sokfelé, sokféleképpen lehet. Gyalog, vonaton, autón, repülőn. A sokszor fáradságosan megtett út kizökkent a hétköznapokból, kizárja a külvilágot, hogy kinyithassuk a szívünket Krisztus felé. Székelyföldről indult az a fiatal énekes, László Attila, akit a műsor végén hallhatnak. Az ő élete jó példa arra, hogy sokszor miképpen kap utólag értelmet egy-egy sorsforduló, erősítve, elmélyítve ezzel a már korábban is meglévő istenhitet. Tanulságos, szép történeteket hallhatnak ezúttal is a műsorban. Kép: A balassagyarmati börtönkápolna Forrás: nogradikum.hu

„A dalok éve.” Kedves Hallgatóink! Ha rendszeresen velünk tartottak a Zenei Kincsestár történetének 18 és fél éve alatt, bizonyára máris tudják, hogy ma este az 1840-es esztendőbe rándulunk, és hogy hamarosan Schumann-szerzemények hangoznak föl. Az is széles körben ismert tény, hogy a nagy német romantikust a jelzett esztendőben egy mindent elsöprő szerelem ihlette rekordmennyiségű, szám szerint 138 dal megírására. A vonzalom tárgya a tálentumos zongoraművész-jelölt, Clara Wieck volt, a szerelem mindent elsöprő erejére pedig mi sem jellemzőbb, hogy a két fiatal kölcsönös vonzalmát a Wieck-atya rendíthetetlen tiltakozása ellenére is házasság követte. Clara – immár Clara Schumann – számos további Schumann-szerzemény ihletője és első zongoristája volt. Kevesebb szó esik azonban saját szerzeményeiről, amelyek minden tekintetben állják az összehasonlítást férje kompozícióival. Arról pedig, hogy Clara a dalirodalom terén is maradandót alkotott, szinte alig hallani. Ma a csodálatos német koloratúszoprán, Diana Damrau mutatja be nekünk a Schumann-házaspár dalait Helmut Deutsch közreműködésével. Elsőként Clara dalai közül hallunk ötöt. Nem egy olyan versekre íródott, amelyeket férje is megzenésített, mint a Heine-versre komponált Lótuszvirág vagy Lorerey. Clara Schumann dalai után következik hét dal az általa ihletett egyik 1840-es Schumann-ciklus, a Mirtuszok sorozatából, köztük olyan népszerű darabokkal, mint a Diófa, a Liszt által is földolgozott Ajánlás és az imént, Clara megzenésítésében már hallott Lótuszvirág.