Műsorújság

A 33 fontos szerepet játszik az életében. Ennyi éves volt amikor közelebbi kapcsolatba kerül a Magyar Művészeti Akadémiával, és ennyi színházi előadás nyomon követését vállalta aztán ösztöndíjas programjában. Thália szekerével ide a Katolikus rádióba is eljutott Oláh Zsolt. Vele beszélget Nagy György András. Hogy mi kell a tojásíráshoz?! Megfelelő szerszám, némi kézügyesség, valamint viasz és festék, meg még néhány apróság. A Húsvét előtti illetve a böjti hagyományokról Bognár Anna beszélgetett Varga Mátéval, a Hagyományok Háza munkatársával. A szakértő először az önmegtartóztatás formáit ismerteti a különböző kultúrákban. Párosan szép a zongora is. A Zenevarázslat versenyt eleve a négykezesekre találták ki. Természetesen sohasem véletlen, hogy kik és miért ülnek le egymás mellé a hangszerhez. A mozgalom magalapítóját, Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt Nagy György András hívta fel.

Fordította: dr. Sprenger Mária Mercedes Felolvasta: Blaskó Péter és Jónás Gabriella Készítette: Horváth János, Biksza Levente, Urbán Péter, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna

Az apró testű, villámgyors röptű madár az ember közelében él, Halmos Gergővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Igazgatójával beszélgetünk róla.

- Mesélő ablakok a templom külső falfelületein, belső térben a dolgozó szent családot és egy nem közismert Szent Mártont ábrázoló freskó is látható. A szakrális tér bejárása során azt is megtudhatjuk, kit tekintenek a régészek védőszentjüknek? Összeállításunk első felében Nagymarosra látogatunk. - Ezt követően a szegedi dóm mellett álló Dömötör toronnyal, majd a Fogadalmi templom belső terével ismerkedünk. Miket láthatunk az Élet kapuján, hogyan ábrázolják a Szögedi Madonnát és azt is megtudhatjuk, hogy az 1920-as években milyen nevet adtak szívesen leányuknak a szegedi paprikatermesztők?

Az apró testű, villámgyors röptű madár az ember közelében él, Halmos Gergővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Igazgatójával beszélgetünk róla.

Ferenc pápa, és a magyar miniszterelnök is reális veszélynek tartja, hogy a világ belecsúszhat egy harmadik világháborúba. Ugyanakkor Antony Blinken, amerikai külügyminiszter nemrég egy kongresszusi meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült államok kezd rugalmasabban viszonyulni az ukrajnai háború esetleges tárgyalásos megoldásához. Jelentheti ez a konfliktus mihamarabbi lezárását? Mennyire érdeke vagy mennyire nem érdeke az USA-nak elhúzni, fenntartani a háborút? Szakértőnk Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet tudományos munkatársa. Kép: Reuters

Urunk kínszenvedésére emlékezve Anyaszentegyházunk évszázadok óta Jeremiás próféta siralmait imádkozza Nagycsütörtök estétől Húsvét vigíliájáig, azaz a Megváló Getsemáné-kerti virrasztásától a Föltámadásig ívelő szent időszakban. A szenthagyomány akként tekint a Szent Város pusztulását megjövendölő prófétai fohászokra, mint amelyek Krisztus test szerinti valójának elpusztításában teljesedtek ki és amelyek a halál völgyéből kiáltanak a megváltás reményéért. Az évszázadok során számtalan egyházi zeneszerző vette munka alá a jeremiási szövegeket. A reneszánsz kóruspolifónia korában különösen megejtő változatok keletkeztek, hisz a többszólamú ének egyszerre alkalmas a szöveg meditatív átelmélkedésére és a próféta által megjövendölt szenvedés, elvettetés lelki dimenzióinak, e pokoljárásnak teátrális érzékeltetésére. A Palestrina-iskola olyan óriásai, mint Tomás Luis de Victoria vagy Carlo Gesualdo megejtően illusztratív kórusművekké formálták a Siralmakat. Mai komponistánk, az 1505 körül született és 1585-ben elhalálozott Thomas Tallis, aki az államvallássá előlépett angol reformáció korszakában tartotta életben a katolikus liturgia és a római többszólamú kóruséneklés szellemiségét, ugyancsak az érzelmi hatáskeltés mestereként dolgozta föl a szövegeket. Azt már csak a korabeli Anglia egyháztörténetének alapos ismerői tudják, hogy a zeneszerző a lerombolt Jeruzsálem képében a sok szenvedést kiállt angol katolicizmus siralmait is meg kívánta fogalmazni. Friss, egy esztendeje megjelent fölvétellel várja Önöket a nagypénteki Zenepavilon. A The Gesualdo Six énekegyüttes élén Owain Park.

A Némaság és a Szabadító című filmek kapcsán beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.

Öt éve, éppen Nagyhét idején szólította magához a mennyei Atya az 1916-ban született, legendás magyar zongoraművészt, Rév Líviát. Ma olyan fölvételeivel emlékezünk a csodálatos művészre, amelyeket utolsó hangversenyére készülve, a próbák idején rögzített, és amelyek korábban sehol sem voltak hallhatóak.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia ebben az évben ünnepli alapításának 975. évfordulóját. Osztie Zoltán plébánossal beszélgetünk.

Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes, keramikusművész, az MMA és az Olasz Katolikus Művészek Szövetségének tagja. Alkotásaira, énekére, egész életére hat a csángóföldi kisgyermekkor. A ma elhangzó interjúban a gyermekkorában átélt csángóföldi húsvéti népszokásokról, valamint művészi hitvallásáról beszélgettünk. (fotó: www.mma.hu)

A passió, mint zenei műfaj egy sajátos típusú oratóriumot jelent. Krisztus szenvedéstörténetét beszéli el, neve eredeti jelentése is erre utal. Az evangéliumi történetre építő műfajt már az 5. századtól kezdődően énekelték a nagyheti szertartásokon. Első mestere Heinrich Schütz volt, akinek Lukács-passiója 1653-ban íródott, Bach János- és Máté-passióját pedig a zenetörténet legkiemelkedőbb művei között tartjuk számon. Ezekhez a művekhez nyúlnak vissza nagyböjtben a nagyhéten a kórusok. De vajon mi inspirálja korunk zenészeit arra, hogy a 21. században passiót írjanak? Erről érdeklődött Hámori Kinga Kerékfy Márton zeneszerzőtől, zenetörténésztől, akinek nagypénteki passióját Virágvasárnap mutatták be a Káposztásmegyeri Szentháromság plébánián. Beszélgetésük közben egy-két dallamot is hallhatnak az ősbemutatón rögzített felvételből.

A Pannonhalmi gyógynövénykertbe látogattunk, a rossz idő bekergetett minket az Illatmúzeumba is. mindent megszagoltunk, és megtudtuk azt is: hogyan, miből készítik a bencés szerzetesek a liturgiákhoz használatos szent olajokat. Klauzunk Szabó Márton bencés szerzetes, a Gyógynövénykert és Gyógynövény-manufaktúra igazgatója.