Urunk kínszenvedésére emlékezve Anyaszentegyházunk évszázadok óta Jeremiás próféta siralmait imádkozza Nagycsütörtök estétől Húsvét vigíliájáig, azaz a Megváló Getsemáné-kerti virrasztásától a Föltámadásig ívelő szent időszakban. A szenthagyomány akként tekint a Szent Város pusztulását megjövendölő prófétai fohászokra, mint amelyek Krisztus test szerinti valójának elpusztításában teljesedtek ki és amelyek a halál völgyéből kiáltanak a megváltás reményéért. Az évszázadok során számtalan egyházi zeneszerző vette munka alá a jeremiási szövegeket. A reneszánsz kóruspolifónia korában különösen megejtő változatok keletkeztek, hisz a többszólamú ének egyszerre alkalmas a szöveg meditatív átelmélkedésére és a próféta által megjövendölt szenvedés, elvettetés lelki dimenzióinak, e pokoljárásnak teátrális érzékeltetésére. A Palestrina-iskola olyan óriásai, mint Tomás Luis de Victoria vagy Carlo Gesualdo megejtően illusztratív kórusművekké formálták a Siralmakat. Mai komponistánk, az 1505 körül született és 1585-ben elhalálozott Thomas Tallis, aki az államvallássá előlépett angol reformáció korszakában tartotta életben a katolikus liturgia és a római többszólamú kóruséneklés szellemiségét, ugyancsak az érzelmi hatáskeltés mestereként dolgozta föl a szövegeket. Azt már csak a korabeli Anglia egyháztörténetének alapos ismerői tudják, hogy a zeneszerző a lerombolt Jeruzsálem képében a sok szenvedést kiállt angol katolicizmus siralmait is meg kívánta fogalmazni. Friss, egy esztendeje megjelent fölvétellel várja Önöket a nagypénteki Zenepavilon. A The Gesualdo Six énekegyüttes élén Owain Park.
