Műsorújság

Aligha létezik zenei műfaj, amely jobban illene egy Zenepavilon műsorára, mint az operavariáció. Hisz a frisseiben bemutatott operák melódiái – akárcsak a mai slágerek – futótűzként terjedtek, hangrögzítés nem lévén azonban nem volt más módja az újbóli meghallgatásuknak, mint a különféle, kisebb apparátusra készített átiratok terjesztése. Ma azonban nem csupán afféle opera-potpourrit hallunk, a legnépszerűbb áriák láncolatát. De hisz a szerző a variációk műfajának egyik legnagyobb mestere, Beethoven. Számára a népszerű melódiák inkább csak ürügyül szolgálnak arra, hogy a végletekig vigye az alaptémák továbbfejlesztését a legkülönfélébb modorban. Különösen igaz ez a két saját hangszerére, cselló és zongora kettősére szerzett variációk esetén. Beethoven persze igyekszik minőségi alapanyagot választani. Ezúttal két részletet Mozart Varázsfuvolájából. Beethoven sohasem tagadta, hogy bámulattal adózott Mozart formaművészetének. A c-moll zongoraverseny hallatán egy ízben azt mondta: sosem érünk a nyomába. Ám nem is ez volt a célja! Beethoven egészen új utakat jelölt ki a zene fejlődésének, mint Mozart – a fültanúk szerint már zongorajátékában is megmutatkozott az alapvető eltérés kettejük zenei karaktere között. Hogy személyesen találkoztak-e valaha, mindmáig viták tárgya, az ellenben tény, hogy amikor – a Mozart halálát követő évben – Beethoven Bécsbe telepedett, pártfogója, Waldstein gróf e jókívánsággal bocsátotta útjára: „Haydn kezéből nyerjen beavatást Mozart szellemébe.” Nos, Mozart beavatási operájának két Beethoven-variációja mindennél ékesebben bizonyítja, miként vált a nagy példakép zenéje a nagy követő saját muzsikájává. 1956-ben készült, legendás fölvételünk művészei: Ludwig Hoelscher, Elly Ney. Először Papageno belépőjének variációit játsszák. Következzék Pamina és Papageno kettőse A varázsfuvola második felvonásából – úgy, amint Beethoven keze alatt átment hét metamorfózison.

A Nemzeti Kastély program keretében néhány éve teljes felújításon esett át a bajnai Sándor-Metternich kastély. A hófehér falú, barokk alapokon álló klasszicista főnemesi épület valamikor a legendás Ördöglovas, Sándor Móric gróf és családja otthona volt. Ma, az épületegyüttest körül ölelő parkban tanösvények, játszó tér és sétautak segítik a kikapcsolódást. A díszes belső termekben pedig kirajzolódik a hajmeresztő lovasmutatványairól elhíresült gróf Sándor Móric és divatdiktátor lánya Paulina hercegné legendákban, anekdotákban sem szűkölködő, mozgalmas élete. -Miért áll egy traktor a szalonban, miért van lepattogva az emeletre vezető díszlépcső minden fokának élrésze? Hogyan lehet felszerszámozni egy lovat, és milyen hangszeren játszott szívesen a ház ura? Lenyűgöző termek, élménypontok gyakorlatban is kipróbálható tevékenységek. Összeállításunkban Bajnára látogatunk.

Népdallá vált Petőfi versek – ezzel a címmel jelent meg rendhagyó lemez, melyben Tímár Sára és zenekara a 200 éve született költőóriás népdallá vált verseit szerkesztette egybe online kiadvány formájában. Petőfi Sándor népszerűségét jelzi, hogy verseinek szövegét az egész Kárpát-medencében énekelték, így a mostani lemezen is elhangzanak népdalok a felvidéki Zobor-vidékről, Gömörből, de az erdélyi Mezőségről és Küküllő-mentéről egyaránt. Hogy milyen formában és műfajokban maradt fenn Petőfi költészete a magyar népzenében, többek között erről is kérdezte Szentimrei Kristóf Tímár Sárát. Debrői Andrea különleges ékszereket álmodik meg, ráadásul egy igazán különleges anyagba. Bár a betont évszázadok óta ismerjük, mostanáig keveseknek jutott eszébe, hogy ebből alkossanak szebbnél szebb kiegészítőket, amire biztosan felkapják a fejüket az emberek. A Rebell Beton Design alkotóját, Debrői Andreát Fazekas Gyöngyvér kérdezte a szokatlan anyagból megálmodott ékszereiről. A Magyar Nemzeti Múzeum gyönyörű előcsarnoka időnként iparművészeket is vendégül lát. Kovács Zsóka selyemfestőművész-portékáit Kövesdy Zsuzsa csodálta meg.

Az 1915. évi véres kárpáti húsvéti csata után húsvétvasárnap az oroszok fegyverszünetet kötöttek, hogy a katonák eltemethessék a halottakat. Tömegsírokat ástak az arcvonalak között, és mind a két fél eltemette halottait. 1916 tavaszán az egész keresztény világ egy időpontban ünnepelte Jézus feltámadását. Sajátos helyzet adódott az orosz hadszíntéren harcoló csapatok lövészárkaiban. A Nagy Háború fronthúsvétjairól, húsvéti fegyverszünetekről dr. Stencinger Norbert hadtörténésszel beszélgettünk.

Kárpátaljára látogatott Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. Összehangolt támogatást nyújt Kárpátalján a kisvárdai székhelyű Tisza Európai Területi Társulás és Várda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. A Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Központja megszervezte második pedagóguskonferenciáját. Öt helyszínen vetítik Kárpátalja szerte a Déryné ifjasszony c. színházi előadás filmváltozatát a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében.

A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, amelynek erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték. A törkölypálinka nemzeti kincs, nemzeti italunknak számít és törvény is rendelkezik róla (2008. évi LXXIII. tv). A törkölypálinkák gazdag ízviláguknak és magas élvezeti értéküknek köszönhetően igazi kuriózumnak számítanak. Ezért a törkölypálinka szó névhasználata az Európai Unióban eredetvédelmet élvez, hazánk számára van fenntartva. Vendégünk a stúdióban Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke és Beliczay Zsolt, a zamárdi Zimek Pálinka Manufaktúra tulajdonosa, a Pálinka Nemzeti tanács delegáltja.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Békemisét komponált Dobszay-Meskó Ilona karmester, zeneszerző Dr. Veres András megyéspüspök nyitotta meg a Győri Püspökvárban Borza Teréz Húsvét előtt című állandó kiállítását. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója a Színházi Olimpiáról beszél. Hirkó Bálint festőművész Győr aranyban című kiállításán jártunk. Képen: Dobszay-Meskó Ilona (Fotó: Veres Ádám)

Mai magazinunkban Lázár Ervin halhatatlan műveiről, a költészet napjáról és arról lesz szó, hogy a napokban megújította évtizedek óta fennálló stratégiai együttműködését a Magyar Agrár -és Élettudományi Egyetem, illetve a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház.

.Húsvét üzenete a mindennapokra. Veres András győri megyéspüspök tolmácsolja gondolatait. A Katolikus Karitász adománygyűjtő akciójáról Écsi Gábor országos igazgató számol be. Barbara Lison, a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke látogatást tett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Fodor Péterrel, a könyvtár főigazgatójával beszélgetünk. .A tavalyi magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt. Az elmúlt egy évet értékelik: Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők. 175 éve alakult meg a Batthyányi kormány. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk. 30 éves fennállását ünnepli a Mózeskosár Egyesület az Örökbefogadó Családokért . Székely Zsuzsanna a szervezet vezetője számol be többe között az ünnepi rendezvényről. Az Antall József Baráti Társaság rendezvénye: Modell és Valóság. Április 11-e a Magyar Költészet Napja. Egy verssel emlékezünk József Attila munkásságára.

Mai magazinunkban Lázár Ervin halhatatlan műveiről, a költészet napjáról és arról lesz szó, hogy a napokban megújította évtizedek óta fennálló stratégiai együttműködését a Magyar Agrár -és Élettudományi Egyetem, illetve a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház.