Műsorújság

„Nemzedékében a hazai szociografikus hagyomány egyik életben tartója” – ez a mondat is szerepel a hivatalos indoklásban, vagyis hogy miért a Sárospatakon született, jelenleg Debrecenben élő szerző, Juhász Tibor kapta idén a Sziveri János -díjat. A fiatalon elhunyt vajdasági alkotóról elnevezett elismerés persze elsősorban a líra vezető szerepét valló utódnak szól, illetve - ahogyan a hivatalos szöveg fogalmaz – a magabiztos szerkesztőnek, aki, mint kihangsúlyozzák 1992-ben látta meg a napvilágot. A beszélgetésben a földrajzi távolságot telefon hidalta át. Kép: A Sziveri-díj átadása (Gerle Margit, Fenyvesi Ottó, Juhász Tibor) fotó: Mariia Kashtanova

Különleges Jézus Krisztus Szupersztár-előadás részesei lehettek, akik Nagypénteken bejutottak a Madách Színház nézőterére. Sasvári Sándor, az örök Jézus ezen az ünnepi előadáson intett búcsút legendás szerepének, amelyben egy egész ország ismerte meg, és amellyel mindmáig azonosítják. 37 év után!

Aki egyszer is hallotta a hangját, nem felejti! Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója mesél erről a nem ritka, mégis kevésé ismert parti madarunkról.

A Nemzeti Kastély program keretében néhány éve teljes felújításon esett át a bajnai Sándor-Metternich kastély. A hófehér falú, barokk alapokon álló klasszicista főnemesi épület valamikor a legendás Ördöglovas, Sándor Móric gróf és családja otthona volt. Ma, az épületegyüttest körül ölelő parkban tanösvények, játszó tér és sétautak segítik a kikapcsolódást. A díszes belső termekben pedig kirajzolódik a hajmeresztő lovasmutatványairól elhíresült gróf Sándor Móric és divatdiktátor lánya Paulina hercegné legendákban, anekdotákban sem szűkölködő, mozgalmas élete. -Miért áll egy traktor a szalonban, miért van lepattogva az emeletre vezető díszlépcső minden fokának élrésze? Hogyan lehet felszerszámozni egy lovat, és milyen hangszeren játszott szívesen a ház ura? Lenyűgöző termek, élménypontok gyakorlatban is kipróbálható tevékenységek. Összeállításunkban Bajnára látogatunk.

Aki egyszer is hallotta a hangját, nem felejti! Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója mesél erről a nem ritka, mégis kevésé ismert parti madarunkról.

2.) Fésűs Éva: Fogfájós nyuszi Felolvassa: Fehér Tibor Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

1. Az Egyesült Államok történelmében példátlan, hogy egy volt elnököt bíróság elé állítanak bűncselekmény vádjával. Miért és mivel vádolták meg Donald Trumpot? Lesz-e folytatása az ügynek? Kinek jön jól a hercehurca most, az elnökválasztás előválasztási szakasza előtt? Persze az ellenfélnlek -- de nem úgy, ahogy gondolnánk! Szakértőnk Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet tudományos munkatársa. 2. 1, 38 milliárd megkeresztelt katolikus, mintegy 410 ezer pap világszerte. Február 28-án a szentszéki kiadóhivatal megjelentette legfrissebb, a 2021-es év feldolgozott adatait tartalmazó Vatikáni Statisztikai Évkönyvét, amely átfogó képet ad az Egyház számokban megmutatkozó jelenéről. Ebből ismertetünk néhány érdekes adatot, amelyekből akár fontos következtetéseket is levonhatunk a jövőre nézve.

Aligha létezik zenei műfaj, amely jobban illene egy Zenepavilon műsorára, mint az operavariáció. Hisz a frisseiben bemutatott operák melódiái – akárcsak a mai slágerek – futótűzként terjedtek, hangrögzítés nem lévén azonban nem volt más módja az újbóli meghallgatásuknak, mint a különféle, kisebb apparátusra készített átiratok terjesztése. Ma azonban nem csupán afféle opera-potpourrit hallunk, a legnépszerűbb áriák láncolatát. De hisz a szerző a variációk műfajának egyik legnagyobb mestere, Beethoven. Számára a népszerű melódiák inkább csak ürügyül szolgálnak arra, hogy a végletekig vigye az alaptémák továbbfejlesztését a legkülönfélébb modorban. Különösen igaz ez a két saját hangszerére, cselló és zongora kettősére szerzett variációk esetén. Beethoven persze igyekszik minőségi alapanyagot választani. Ezúttal két részletet Mozart Varázsfuvolájából. Beethoven sohasem tagadta, hogy bámulattal adózott Mozart formaművészetének. A c-moll zongoraverseny hallatán egy ízben azt mondta: sosem érünk a nyomába. Ám nem is ez volt a célja! Beethoven egészen új utakat jelölt ki a zene fejlődésének, mint Mozart – a fültanúk szerint már zongorajátékában is megmutatkozott az alapvető eltérés kettejük zenei karaktere között. Hogy személyesen találkoztak-e valaha, mindmáig viták tárgya, az ellenben tény, hogy amikor – a Mozart halálát követő évben – Beethoven Bécsbe telepedett, pártfogója, Waldstein gróf e jókívánsággal bocsátotta útjára: „Haydn kezéből nyerjen beavatást Mozart szellemébe.” Nos, Mozart beavatási operájának két Beethoven-variációja mindennél ékesebben bizonyítja, miként vált a nagy példakép zenéje a nagy követő saját muzsikájává. 1956-ben készült, legendás fölvételünk művészei: Ludwig Hoelscher, Elly Ney. Először Papageno belépőjének variációit játsszák. Következzék Pamina és Papageno kettőse A varázsfuvola második felvonásából – úgy, amint Beethoven keze alatt átment hét metamorfózison.

Népdallá vált Petőfi versek – ezzel a címmel jelent meg rendhagyó lemez, melyben Tímár Sára és zenekara a 200 éve született költőóriás népdallá vált verseit szerkesztette egybe online kiadvány formájában. Petőfi Sándor népszerűségét jelzi, hogy verseinek szövegét az egész Kárpát-medencében énekelték, így a mostani lemezen is elhangzanak népdalok a felvidéki Zobor-vidékről, Gömörből, de az erdélyi Mezőségről és Küküllő-mentéről egyaránt. Hogy milyen formában és műfajokban maradt fenn Petőfi költészete a magyar népzenében, többek között erről is kérdezte Szentimrei Kristóf Tímár Sárát. Debrői Andrea különleges ékszereket álmodik meg, ráadásul egy igazán különleges anyagba. Bár a betont évszázadok óta ismerjük, mostanáig keveseknek jutott eszébe, hogy ebből alkossanak szebbnél szebb kiegészítőket, amire biztosan felkapják a fejüket az emberek. A Rebell Beton Design alkotóját, Debrői Andreát Fazekas Gyöngyvér kérdezte a szokatlan anyagból megálmodott ékszereiről. A Magyar Nemzeti Múzeum gyönyörű előcsarnoka időnként iparművészeket is vendégül lát. Kovács Zsóka selyemfestőművész-portékáit Kövesdy Zsuzsa csodálta meg.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola államilag elismert BA, MA és egyéb végzettségeket adó felsőoktatási intézmény, melynek fenntartója a Magyar Katolikus Egyház. A főiskola a legkorszerűbb tudományos ismeretek és nemzetközi kapcsolatokra is építő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben, ennek megfelelően más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is szeretetteljes nyitottsággal végzi munkáját. Váci központja a térségen túl Budapestről is mintegy harminc perc alatt megközelíthető, ám távolabbról érkező hallgatóinkat kényelmes kollégiumi szálláshelyek is várják. Képzéseink egy része 21. századi minőségben kialakított budapesti campusunkon folyik. – olvasható az AVKF honlapján. Dr. Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával a főiskola oktatómunkájáról, társadalmi szerepvállalásáról, a legutóbbi és az áprilisban megrendezésre kerülő konferenciák témaköreiről, nemzetközi programjaikról beszélgettünk. (fotó: www.avkf.hu)

2.) Fésűs Éva: Fogfájós nyuszi Felolvassa: Fehér Tibor Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna