Műsorújság

Az alvásciklusok megismerése után rövid népzenei portréval folytatjuk műsorunkat. Túri András az Óbudai Népzenei iskola tanára népzenész családban él. Vele, feleségével és egyik fiával egy mulatságon futottam össze, melyet kisiskolásoknak rendeztek népzenével és néptánccal fűszerezve. A készülődés perceiben kértem a zenekar bemutatósára Túri Andrást.

Saját nemzetük tragédiáját szimbolizálja a lengyelek szerint egy magyar tudós ott alapított családjának szenvedéstörténete. A Korompayak útja olyan szörnyű helyszíneken át vezetett -már nem e földi világba -, mint Katyń, Auschwitz, vagy a Gestapo egyik leghírhedtebb börtöne. Mindössze egyikük élte túl az eseményeket. Az ő memoárja adja az alapját egy budapesti kiállításnak, amelyről Nagy György András kérdezi Joanna Urbanskát a Lengyel Kulturális Intézet igazgatóját. A tárlat és a beszélgetés apropója, hogy 80 évvel ezelőtt 1943 tavaszán tárták fel a katyńi tömegsírokat. Mindenkinek megvan a maga Tragédiája. Ez bizonyosodik be a 10. Színházi Olimpia kísérőprogramjaként megnyílt kiállításon. Madách művének csaknem két tucat feldolgozása látható itt videórészleteken. Bodolay Géza, aki maga is megrendezte a drámát, most a gyűjtemény kezelőjeként, a Színháztörténeti Múzeum igazgatójaként válaszolt Ungvári Juditnak. A különleges díszletben elhelyezett tárlat helyszíne a budapesti Nemzeti Színház. Talán személyes tragédiánál több, ha valaki nem érheti el a vágyott anyaságot. SZÓLONGATÁS "Mikor jössz meg már, kicsinyem?"- ez a címe annak a darabnak, amelynek írója, színpadra alkalmazója és főszereplője Szemerédi Bernadett. A vajdaságból indult alkotó művében - saját és vendégszövegek segítségével - szó van a meddőségről, a hiányról, az öröm illékonyságáról, az álmokról és a veszteségekről. Molnár Kamilla interjúja. Az ősbemutató időpontja: most vasárnap, vagyis április 23-án este 7 óra. A helyszín a Kettőspont Színház, a budapesti Ráday utcában. Kép: Korompay Emánuel levelezőlapja, amit a szovjet fogságból küldött családjának Varsóba nem sokkal kivégzése előtt

A zuglói Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum kertjébe és iskola múzeumába látogatunk. Az épületkomplexumot egy több hektáros arborétum öleli körbe. Hátsó részén található az ország első japánkertje, melyet az 1920-as évek végén Varga Márton tervezett és épített. A kert ideális gyakorlóterep az ott tanuló diákoknak, s mellette – belépőjegy ellenében – bárki számára látogatható, csodálható a dús vegetáció, s a minden évszakban más arcát mutató növénybirodalom. A sétát érdemes az iskola múzeumában kezdeni. 3 bemutatóteremben, és az emeleti folyosó egy részében láthatók az iskola történetét, a tanítás és szemléltető pedagógia eszközeit Varga Márton szakmai életútját, újításait, kutatásait bemutató tárgyak, fotók, eszközök.

Amikor az 1901 és 1999 közt élt Joaquin Rodrigo 1940-ben megírta Aranjuezi koncertjét, talán maga sem gondolta, hogy a klasszikus zeneirodalom egyik legnépszerűbb remekével ajándékozza meg a közönséget. Ahogyan mestere, Manuel de Falla, Rodrigo is a spanyol folklór rejtett tartalékait kívánta megismertetni a világgal. A spanyol folklór elmaradhatatlan kelléke, a gitár akkoriban még egyébként sem rendelkezett túl széles koncerttermi repertoárral, hisz eredendően népi hangszer, a szegényebb rétegek instrumentuma volt. És épp a népzenét átforrósító indulat, rusztikus szenvedély és feszültség nyitotta meg előtte a klasszikus zene világát! Rodrigo egzotikus hangszerelésének hála ez a gitárverseny szinte árasztja a spanyol vidék romantikáját, balladáit és baljós előérzeteit. A szólista Ernesto Bitetti, a Philharmonia Zenekar élén Antoni Ros-Marbá.

A Béres Csepp megalkotásának 50 éves évfordulójára Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók címmel írt oratórium-drámát, amelyet a SZFE másodéves zenés színművész szakos hallgatói adtak elő hatalmas sikerrel a MOM Kulturális Központban rendezett jubileumi ünnepségen. Fazekas István Gyógyítók című drámakötetének könyvbemutatóját április 13-án tartották Budapesten a K11 Művészeti és Kulturális Központban. A könyvbemutatót követően Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével és Fazekas István drámaíróval id. dr. Béres József küzdelmes munkásságáról, erkölcsi példájának aktualitásáról a róla írt dráma tükrében beszélgettünk. (fotó: www.napkut.hu)

Bartók Béla afrikai gyűjtőútjának fonográf-hengereivel bővült a Néprajzi Múzeum gyűjteménye. Bepillantunk a digitalizálási munkába is. Pálóczy Krisztina muzeológussal és Budni Ferenc hangtechnikussal beszélgetünk.

Bartók Béla afrikai gyűjtőútjának fonográf-hengereivel bővült a Néprajzi Múzeum gyűjteménye. Bepillantunk a digitalizálási munkába is. Pálóczy Krisztina muzeológussal és Budni Ferenc hangtechnikussal beszélgetünk.