Műsorújság

Megejtő, leheletkönnyű, aranyfényben ragyogó gyorstételek virtuóz, mégis könnyed szólóval és lágyan hömpölygő zenekari kísérettel – köztük pedig egy sóvárgó lassútétel… A képek nyelvén megfogalmazva: szikrázó fénytörések és szivárványos vízpára. Kedves Hallgatóink! A zenekedvelők mindebből már sejthetik: Zenepavilonunkat ma Velencében állítjuk föl. Méghozzá a barokk legtündöklőbb szakaszában, az 1700-as évek derekán. A tenger királynőjének káprázatos látványához méltó zeneéletet három fölülmúlhatatlan muzsikus neve fémjelzi: Albinoni, Caldara, Vivaldi. Mindhárman megszámlálhatatlanul ontják a remekműveket, amelyek nem csupán a korszak zenei divatjának meghatározó mintaképei, de telisteli vannak zenei leleménnyel. Miközben, mint az tudvalévő, a XVIII. század muzsikája teljességgel alkalmi, praktikus jellegű. A komponisták ekkor még nem nagyívű szerzői elképzelések nyomán, hanem a napi felhasználói igények függvényében választanak műfajt és előadói apparátust. Az 1671 és 1750 vagy 1751 között élt Tomaso Giovanni Albinoni, aki elsősorban hegedűversenyeiről ismeretes, most épp oboaszólóra komponál, minden bizonnyal egy tálentumos oboista számára. Különös, hogy Albinoni neve mindmáig egy olyan Adagio révén ismert a leginkább, amelyet valójában nem ő, hanem bizonyos Remo Giazotto komponált a huszadik században, állítása szerint egy Albinoni-töredék nyomán. Amint az is jelképes, hogy Albinoni egykor roppant népszerű, mintegy ötven operája mára elmerült a feledés tengerében – ahogyan az, Velencéről lévén szó, nem is meglepő. Míg fölfedezik őket a barokk opera specialistái, hallgassunk meg kettőt Albinoni oboakoncertjeiből Anthony Camden és a Londoni Virtuózok zamatos felvételéről, John Georgiadis vezényletével. Elsőként a 11., B-dúr versenyművet. Következzék a 8., g-moll koncert Albinoni opus 9-es sorozatából.

Tavaly adták át a békéscsabai Munkácsy negyed új feladatokkal, látványelemekkel és fogadópontokkal kiegészített helyszínét a Munkácsy Emlékházat. A valamikori Steiner-Omaszta kúria helységeiben a festőóriás gyermekkori emlékeit idézik fel, a cukrászdában pedig hajdan volt kedvenc süteményeit megkóstolhatják a látogatók. A klasszicista épület parkjában kerékpáros pihenő és szerviz pont segíti a városban két keréken kirándulókat. Az emlékházat Laszkó Tímea az intézmény igazgatója, az édesség kínálatot Balogh László a Munkácsy Cukrászda és a Csabai Kolbászda vezetője mutatja be. Műsorunk második felében a vármegyeszékhely és a térség kerékpáros úthálózatáról, az erre irányuló fejlesztésekről, eredményekről és az idei 3 város kerékpáros fesztiválról kérdezem Opauszki Zoltánt Békéscsaba önkormányzatának környezetvédelmi és turisztikai tanácsnokát.

A történelem tudománya abban a formában, ahogy ma ismerjük, a felvilágosodás idején – a francia forradalom előtt, a 18. század végén – kezdett tudományos diszciplínává válni. Azonban hamarosan megváltozott a szerepe és a jelentősége, amit az is jelez, hogy a 19. század közepén kezdődő stíluskorszakokat átfogó gyűjtőnévvel historizmusnak hívjuk. A tudománnyá alakulás első lépcsőfoka az volt, hogy a történetmesélés művészi hagyományától, majd az üdvtörténettől is elvált a történelem. A historizmus megkülönböztető sajátossága tehát, hogy tudatosan kutatja a történelmet, és a formák eredetét kutatva tovább használja és fejleszti azokat. Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi- és Magyar Örökség-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti díjával kitüntetett művészettörténésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk. Prokopp Mária művészettörténész nemcsak a középkor, a reneszánsz kivételes ismerője, hanem a hazai egyházművészet támogatója is. A mai műsorban a historizáló építészetről, festészetről és díszítőfestészetről, művészetelméleti kérdésekről kérdeztük.

A „Pozsonyi kifli” mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru, márványszerű, fényes felülettel. felülete barna – sötétbarna, metszetben a néhány milliméteres burkolaton kívül csak a töltelék van, amely mákos töltelék esetében sötét, illetve csaknem fekete, diós töltelék esetében barna színű. Felülete szilárd, kettétörés esetén porhanyós és omlós. Illata és íze finom, a felhasznált töltelékre jellemző (tehát jellemzően diós vagy mákos); íze kellemesen édes, a felhasznált adalékok illatával dúsított. A termék nem nagyipari módon, hanem kézi munkával készül. Tömege: általában 40–60 gramm. Vendégünk a stúdióban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Auguszt Olga cukrászmester és Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.

Ferenc pápa magyarországi látogatásának tiszteletére született a Magyar fohász 2023 című dal, Pálinkás Gergely és Toldi Tamás szerzeménye. A dalt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára mutatta be néhány nappal a Szentatya érkezése előtt. Énekes előadója Keresztes Ildikó, Varga Miklós és Vastag Csaba, a hangfelvételen és a videóklipen muzsikusként közreműködik Szirtes Edina Mókus és Hencziger Mika. Rétvári Bencét Szikora József kérdezte a Magyar fohász 2023-ról.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Szerkesztette: Sárospataki Zsuzsanna

Ferenc pápa látogatásáról két politikai elemző, Huber Szebasztián és Lesti Árpád mond véleményt. Pápák Magyarországon címmel, a Rubicon Intézet a Főőrség és Lovardával közösen nemrég egy rendezvényt szervezett. Kovács Örs, a Rubicon Intézet tudományos munkatársával beszélgetünk. Az Emberi Méltóság Tanácsa munkájáról Lomnici Zoltán elnök számol be. Fogyatékosságról szóló ingyenes kurzust tart a Bibó István Szabadegyetem. Az egyik szervező Kozma Ágnes, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet munkatársa és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló A fogyatékos emberek kirekesztésének változó és új mechanizmusai című kutatás vezetője. Várja az általános- és középiskolások jelentkezését az MCC. Constantinovits ( Konstantinovics) Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgatója mondja el a részleteket. A Transzplantációs Alapítvány 20-dik „MI IS NYARALUNK” tábora veszélyben van! Ezért adománygyűjtő csapatok futnak értük az NN Ultrabalaton futóversenyen. Az alapítvány részéről Vincze Balázsné szervezi az eseményt. Vele beszélgetünk. Az Emmanuel Macronról alkotott kép egy csapásra megváltozott a nyugati országok körében, után a francia államfő április elején kínai látogatásán arról beszélt, hogy Európának egy harmadik pólus kialakításán kellene dolgoznia, és saját érdekeit kellene szem előtt tartania, az amerikai politika pánikszerű követése helyett. A kijelentést követően az európai vezetők szembehelyezkedtek Macronnal, és gyorsan megmagyarázták Washingtonnak, hogy ez nem a közös uniós álláspont, hanem a francia elnök véleménye. Macron mielőbb tárgyalóasztalhoz ültetné Oroszországot és Ukrajnát. A francia államfő Pekinggel együtt dolgozna ki egy tervet a béketárgyalásokhoz. A tavaszi fesztiválról Dúl Géza atya számol be.