Műsorújság

Mai adásunkban arra kérdésre keressük a választ, mit jelent a Biblia szerint pihenést találnunk, és felfedezünk néhány gyakorlati módot arra, hogyan kapcsolódjunk ki a hétköznapokban is. Hiszen Isten is megérti, hogy szükségünk van pihenésre, hogy elménk és testünk felfrissítéséhez időre van szükségünk. Fehérvári lelkipásztorok beszélnek arról, a Bibliában Isten arra hív bennünket, hogy szakítsunk időt a feltöltődéshez, mind fizikailag, mind érzelmileg, és azt akarja, hogy szánjunk időt magunkra.

Ludmann Mihály művészettörténésszel és Martsa Piroska animációs mozdulattervezővel, restaurátorral beszélgetünk a Budapesten a VIII. kerületben a József utca 37. sz alatt. található titkos kertben. Aki személyesen is meg szeretné tekinteni a kőfaragó műhelyből lett műtermet és művészkertet, a www.martsamuterem.hu oldalon található elérhetőségeken tudja felvenni a kapcsolatot Piroskával aki szeretettel várja az érdeklődőket.

Azoknak, akik el szeretnék sajátítani a kommunikáció, az újságírás és az internetes sajtó alapjait, a jezsuita igényesség és szellemiség jegyében. Szőnyi Szilárdot, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Kommunikációs Irodájának vezetőjét kérdezzük.

Reich Szabina régésznő mutatja be Székesfehérvár belvárosának középkori emlékeit, az Egyházmegyei Látogatóközpontot és a Szent István király Székesegyházat és a közelmúlt feltárásaiból származó szakrális leleteket. A régésznőt Berta Kata kérdezte.

Vasárnap óta ismét megcsodálhatják az érdeklődők Gyula legrégebbi lakóházát, a megújult Máriás-házat, amelyben tájház, kulturális központ és közösségi ház működik. A ház 2010-ben került önkormányzati tulajdonba, ekkor kezdődött a harmadik születése, melynek szomszédságában áll a Szent József katolikus templom és Munkácsy-emlékház is. A Schiffert utcai, újjávarázsolt Máriás házat betelepített német őseink valamikor 1750 és 1775 között építették késő barokk stílusban. Napra pontosan 222 évvel ezelőtt, 1801 július 9-én lángra lobbant egész Német Gyula, és mint ahogy néhány óra leforgása alatt Magyar Gyula is, teljes egészében leégett. A második születésnapja az volt, hogy csodával határos módon ez a ház megmaradt, és túlélte a katasztrófát. A hagyomány úgy tartja, hogy az ott lakók hálájuk jeléül egy szeplőtelen fogantatás szobrot állíttattak a ház homlokzatán található szoborfülkébe. Azóta Szűz Mária védi a házat és Németvárost. A felújításhoz sokan hozzájárultak, így a Miniszterelnökség, az helyi önkormányzat és a német Hermann Niermann Stiftung is. Gyula városa nagyon fontosnak tartja, hogy város épített emlékei megmaradjanak, és az alkotó polgári szellemiség, gyulaiság tovább éljen. A Gyulai Német Nemzetiségi Önkormányzat mindent megtesz azért, hogy éltesse elődei hagyományát, a városi önkormányzat és a kormány pedig támogatja ezeket a törekvéseket. A tájház, kulturális központ és közösségi ház funkciókat is ellátó épületről Mittag Mónikával, Gyula város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnökével a riporter, Fábián István beszélgetett.

Miért vált a barokk kert mintapéldányává a versaillesi palota kertje? Ki írta az első útikönyvet XIV. Lajos kedvenc sétaútjairól Folytatjuk kerttörténeti sorozatunkat, melyben Fekete Albert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára vezet minket a barokk, azaz a francia kertekben. A folytatásban aktuális növényvédelmi helyzetről és a védekezés útjairól Zsigó György növényorvost, a Magyar Növényorvosi Kamara budapesti alelnöke.

Azoknak, akik el szeretnék sajátítani a kommunikáció, az újságírás és az internetes sajtó alapjait, a jezsuita igényesség és szellemiség jegyében. Szőnyi Szilárdot, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Kommunikációs Irodájának vezetőjét kérdezzük.

Sikerül-e a politikai szereplők által eddig karanténban tartott pártnak kilépnie az elszigeteltségből? A felmérések szerint jelenleg a másodikok a népszerűségi listán, megelőzve a kormányzó szociáldemokratákat. És már polgármesterük is van az egykori NDK területén. Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet igazgatója.

A Budavári Palotanegyed nyugati oldalának leghangulatosabb és páratlan panorámával rendelkező részén nyílt meg a felújított Karakas pasa tornya, amelyben egy új információs pont, ajándékbolt, kávézó és mosdó várja a vendégeket. Az újjászületett Csikós udvart északról lezáró épület közvetlenül a Török kerthez kapcsolódik. A hivatalos megnyitóról Fazekas Gyöngyvér érkezik riportjával. A Schola Monodica hiteles forrásokból és kéziratok elemzéséből összeállított jegyzetekből szeretné megismertetni az érdeklődőkkel az órómai és a gregorián énekek zenei kincsét. Mindezt úgy, hogy a latin nyelvű alkalmazások mellett megtanulhassuk a népnyelvű alkalmazások lehetőségeit is. A zenei kurzuson az énekes formulák megismerése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a Guido-szolfézsra a források olvasására, és természetesen az elhangzó szövegekre. A tanfolyam egyik vezetőjével, Kelemen Áronnal Szerdahelyi Csongor beszélget.

Mit jelentett volna a magyar kül- és belpolitikára nézve egy vazallusi viszony a középkori magyar történelem során? Változott-e volna a tatárjárás okozta pusztítás, kevesebb lett volna a trónért folyó testvérháború, esetleg német -római választófejedelem is lehetett volna a magyar uralkodó? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Kanyó Ferenc történésszel.

320 éve, 1703-ban bontott zászlót a kuruc felkelés. A Rákóczi szabadságharc jelentőségéről , Rákóczi szerepéről Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

A romló franciaországi közbiztonság, az egyre szűkülő szólásszabadság, szakmájának: a filmes és médiavilágnak a liberális-baloldali túlsúlyú, keresztény konzervatívokkal szemben tanúsított kirekesztő közege, no meg egy eredetikeg két hónapos magyarországi tartózkodás pozitív tapasztalata -- megannyi ok, ami a fiatalembert elgondolkodtatta, és arra késztette: végleg Magyarországra költözzön. Azóta szabadabbnak érzi magát. Vajon miért?