Műsorújság

A franciaországi demonstrációk, zavargások kiváltó oka az észak-afrikai származású, 17 éves Nahel M. halála, akit június 27-én lőtt le egy rendőr a Párizshoz közeli Nanterre-ben, amikor a fiatal megpróbált elmenekülni egy közúti ellenőrzés elől. A tinédzser a rendőrök felszólítása ellenére sem akart megállni autójával, ekkor lőttek rá. A lövést leadó rendőr ellen szándékos emberölés miatt vádat emeltek. A rendőr tettéért bocsánatot kért az áldozat családjától. Azonban már a június 29-ei Nanterre-i békés felvonulás is estére összecsapásokba fordult. Június utolsó hetében péntekről szombatra virradó éjjel tetőfokára hágott az erőszak, a fosztogatás és rongálás. A francia elnök a zavargások miatt elhalasztotta németországi látogatását. Az első komoly, országos demonstrációra 2005-ben került sor Franciaországban. Dr. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója úgy véli: ekkor vált a szélesebb nyilvánosság számára végképp egyértelművé, hogy a bevándorló társadalmak hagyományos struktúrái diszfunkcionálissá váltak, az identitásválsággal küzdő fiatalok pedig sem a szüleik, sem a vallási elöljárók autoritását nem ismerik el. Jacques Chirac akkori francia elnök rendkívüli állapotot hirdetett. Az akkor belügyminiszter Nicolas Sarkozy „söpredéknek” nevezte a zavargókat, és „zéró toleranciát” hirdetett, amit egy évvel később, 2006. október 1-jén az Yvelines-i Les Mureaux-ban kitörő zavargások során élesben alkalmaztak. Ezután a rend helyreállt a külvárosokban. A közelmúltbeli erőszakos zavargások azonban rávilágítanak arra, hogy mára a francia állam gyakorlatilag lemondott a bevándorlóhátterű fiatalokról. A franciaországi párhuzamos társadalmakról, a fiatalok korlátozott munkaerőpiaci lehetőségeiről, a külvárosok hibrid kultúrájáról dr. Sayfo Omárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával a szerkesztő, Udvarhelyi Erzsébet beszélgetett.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben méltatja a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulóját. Az ütközetet Tiszaújlak határában vívták 1703. július 19.-én. Az idén a több mint 500 napja tartó háború miatt csupán csendes megemlékezések zajlottak. A tiszaújlaki csata a Rákóczi-szabadságharc első kuruc győzelemmel végződött összecsapása, melyben Rákóczi seregének sikerült a Tisza bal partjára átkelnie. Ez volt a fejedelem tiszántúli hadjáratának első csatája. Történészt kérdeztünk. Kárpátaljai sportvezetőkkel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőivel tárgyalt az együttműködés és a támogatás lehetőségeiről Gyurta Dániel, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszteri főtanácsadója, valamint Gór-Nagy Miklós miniszteri tanácsadó Az Ökumenikus Segélyszervezet évek óta jelen van Ukrajnában, illetve Kárpátalján. A háború február 24-i kirobbanása után azonnal megerősítették munkájukat. Lehel László elnök-igazgató kiemelte: a háború elől menekülő több 10 000 családon csak összefogással lehet segíteni.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Az Istent kereső emberről, az embert kereső Istenről és az imádságról szól a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Föld és ég között című kiállítása. A tárlatról Tóth Tamás fehérvári esperes-plébánossal és Tornyai Gábor plébánossal Berta Kata beszélgetett.

Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna-Krisztina tiszteletére tartotta az első Anna-bált 1825. július 26-án, Balatonfüreden. A kisasszony a hagyomány szerint akkor ismerkedett meg leendő férjével, a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő honvédtábornokkal. Azóta az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb eseményei közé tartozik, művészek, politikusok, közéleti személyiségek nyári találkozóhelye. A reformkorban szívesen látott vendég volt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. 1962 óta Huszka Jenő Anna-bál keringője a nyitótánc, a szépségverseny győztese és udvarhölgyei Herendi vázát vehetnek át, a bálkirálynő ezen felül megkapja Eris aranyalmáját is.

A világhírű magyar hegedűművészre emlékezünk kettős évfordulója alkalmából - múzeális lemezeivel.

Zsarátnok- a szó, amit régiesnek és irodalminak minősítenek a lexikonok, olyan parazsat jelent, ami a felületén már elhamvadt, kihunyt - és csak belül izzik. Mondhatni megőrzi a tüzet. Vannak, akik ilyen őrzőként tekintenek a paprikára. Ezt a szemléletet csak erősíti, hogy a csípőset a magyaros ízvilághoz tartozónak érezzük, s annak tudatában vagyunk így ezzel, hogy a világ néhány táján bizony ránkvernek ebben. Viszont azok a híres fajták - például a chilik - nem helyhez kötöttek, tehát itthon is sokan próbálkoznak a termesztéssel. Ha van elég fény, páratartalom, meg türelem, akkor pedig a siker sem marad el. Innen már csak egy lépés, hogy az ember nem pusztán magának készít házi szárítmányokat, hanem gondosan kimunkált szószokkal próbája másokkal is megosztani az élményt. Ami megint nem kizárólag a lángokádást jelenti, hiszen ehhez a fűszerhez annyi minden társulhat: gyümölcsök, gyömbér, csokoládé, rum, menta. Vendégem egy Tiszaföldváron élő őstermelő – a kérdés egyik szakértője: Pató Zsolt

Milyen gazdagok vagyunk hírességekben! Ács Jánost világszerte jobban ismerik, mint idehaza, hiszen külföldön épített karriert és a legrangosabb opera- és koncertpódiumokon vezényelte a leghíresebb énekeseket. Büszkék lehetünk rá! (fotó: Veres Ádám)