Műsorújság

Augusztusról nemcsak a véget érő nyár jut eszünkbe, hanem nekünk magyaroknak természetesen Szent István király és az államalapítás ünnepe. Első királyunk városa Székesfehérvár, idén is páratlan összművészeti és méltó szakrális eseménysorozattal vár minden korosztályt, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. Hogyan emlékezik Fehérvár, mint egykori királyi szakrális központ Szent Istvánra, aki a magyar állam fejlődése szempontjából mérföldkő volt, olyan államférfi, akik nemzete számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelölt ki; akik európai léptékkel mérte a magyarság távlatait. Mai adásunkban Demeter Zsófia történésszel azokról az augusztusi ünnepekről beszélgetünk, amelyek első királyunk személyéhez köthetők, és szó esik a város későbbi kiemelkedő személyiségéről, Prohászka Ottokár püspökről.

Szerkesztő: Tóth Zsófia

Szülővárosa: Pécs kulturális-irodalmi életében több mint fél századon át hangsúlyosan jelen volt Csorba Győző költő, műfordító, könyvtáros, lapszerkesztő. A Sorsunktól a Dunántúlon át a Jelenkorig a város minden művészeti folyóiratának meghatározó munkatársaként tevékenykedett, közben terjedelmes és színvonalas költői és műfordítói életművet hozott létre. A filozofikus, elmélkedő hajlamú lírikus a valóságban, a hétköznapi életben is mélyen gyökerezett. Aki róla mesél, nem csupán pályatársa, de jó barátságban is lehetett vele. "Szeretni való ember volt" - vallja atyai barátjáról Albert Zsuzsa. Csorba Győző természetközeli, egyszerű, emberséges versei a mai olvasó szívéhez is utat találhatnak.

Miért kell gyűrűzni a madarakat? Milyen tudományos kérdésekre kaphatunk választ a madárgyűrűzéskor felvett adatokból? Válaszok - a teljesség igénye nélkül -- Dr Csörgő Tibortól, az Ócsai Madárvárta vezetőjétől.

Civil kezdeményezésre, nemzeti összefogással épült fel 1993-ban, a Don-kanyar Emlékkápolna a pákozdi Mészeg-hegyen, amelynek állapota leromlott. Magyarország Kormánya 2021-ben 50 millió Ft támogatást nyújtott, a kápolna környezetének rendezéséhez. A kápolna teljes felújítása céljából a Székesfehérvári Egyházmegye a elkülönített számlát nyitott a CIB 10702105-19821780-51300009 számlaszámon, amelyre hálával fogadja minden Adományozó támogatását. Spányi Antal püspököt és Görög Istvánt, a Katonai Emlékpark korábbi ügyvezetőjét Berta Kata kérdezte.

A Fejezetek a kispesti gép és traktorgyár gyártmányainak történetéből 1900-1973 című kiadvány 2023 tavaszán látott napvilágot a Hofherr-Dutra Emléktársaság gondozásában. Átfogó képet ad a kispesti traktorgyár életéből, traktorjairól, külön fejezeteket szentelve a traktorgyártás technikai előzményeinek. A szerző Dr. Stieber József okleveles gépészmérnök, nyugalmazott minisztériumi főtanácsos, pályáját a gyárban kezdte lakatosként. A könyvet lapozgatva a képek és dokumentumok kirajzolják a kispesti helytörténetet és a magyar mezőgazdaság történetét is alakító gyár sorsát: A mezőgazdasági gépgyárat 1900-ban alapította a Hofherr-család. Az akkor még tízezer lakosú Kispest nagyközségnek óriási lökést adott a gyáralapítás: jelentős iparosítás kezdődött, a Hofherr-gyár mintájára új cégek, üzemek jöttek létre. A Hofherr-család számos közcélú felajánlást tett, például utakat építtetett, egészségügyi ellátást hozott létre, bevezetette a tanoncképzést. A 2. világháború után, az 1948-as államosítást követően kezdődött meg az a Dutra traktorok gyártása az 1951-ben Vörös Csillag Traktorgyárrá keresztelt üzemben. 1973-ban született döntés arról, hogy az állami vállalatot a Rába Magyar Vagon és Gépgyárhoz csatolják. Az utolsó Dutra-traktorok gyártását 1975-ben fejezték be. A név egyébként a Dumper és a Traktor szavak összevonásából keletkezett. A gép sikeres volt és csak a korabeli tervgazdálkodás vetett véget a gyártásának: a 70-es évek közepén a KGST nem engedélyezte Magyarországon a traktorgyártást. A kispesti traktorgyárat bezárták. Stieber József gazdagítja részletekkel ezt a rövid történetet.

Miért kell gyűrűzni a madarakat? Milyen tudományos kérdésekre kaphatunk választ a madárgyűrűzéskor felvett adatokból? Válaszok - a teljesség igénye nélkül -- Dr Csörgő Tibortól, az Ócsai Madárvárta vezetőjétől.

Egy több mint tíz éves környezetvédelmi program, igazi eredményekkel. A Tisza a magyarországi belépésekor az egyik legszennyezettebb folyó. Ukrajnából és Romániából a kommunális hulladék mellett az egyik legnagyobb szennyező a számolatlanul a folyóba érkező pet palack. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására indult a PET Kupa, ahol a vízitúra élményeit kötik össze a környezet védelmével. fotó: petkupa.hu

Az egyik oldalon a migránsok a másik oldalon a migránsok. Meg az embercsempészek és az embercsempészek, akik 2015. óta az évszázad üzleteit bonyolítják. Nem csoda, hogy gépfegyvereket is bevetnek az érdekeik védelmében. A környező falvak lassan élhetetlenné válnak. De hol van a szerb államhatalom? Vendégem Tárik Meszár a Migrációkutató Intézet kutatója. fotó: migraciokutato.hu

A Szegedi Dóm Látogatóközpont a napokban nyílt Mindszenty címmel időszaki kiállítás. A tárlat három részből áll: Részint a – Rotondó – A Magyar Emlékek Temploma alcímmel Németh László Imre atya gyűjteménye tekinthető meg a Mindszenty József bíboros címtemplomának számító Santo Stefano Rotondó ábrázolásaiból; másrészt Mindszenty Életkapuk alcímmel a bíboros életét bemutató életkapukat állították ki; továbbá a bíborosra emlékező festmények és installációk kaptak benne helyett. Ez utóbbiak Sonkodi Rita festőművész munkái. Tráser László az alkotásokról és a kiállítás összetételéről Sonkodi Ritát kérdezte. Az ókori latin betűk nyomába eredünk: milyen felületre írtak a rómaiak, kik tudtak írni és milyen betűkkel, valamint kiderül az is, ki találta fel az első latin betűs, gyorsírásos rendszert. Buzogány Dezső kalligráfussal az írásbeliség Nyugati civilizációban kialakult történetéről beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Miért tart izgalmasnak egy sci-fi könyvet egy történész? Milyen kérdéseket boncolgathat művében a bölcsész - krimiszerző író könyve, de egyáltalán: miért szeretünk hatalmas fantáziával megalkotott világokban játszódó tudományos- fantasztikus történeteket olvasni? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Baráth Katalin , Afázia című könyve apropóján Kanyó Ferenc történésszel.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk a következő félórában két politikai elemzőnkkel, Lesti Árpáddal és Huber Szebasztiánnal.

Csepeli Bence a Concerto Budapest szimfonikus zenekar állandó tagja, ütős/timpanista. A zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium befejezését követően a Conservatorium von Amsterdam-ban folytatta tanulmányait, ahol a mesterképzést követően, néhány hete tette le Mestervizsgáját. Zenei tanulmányairól, Mestereiről, a Budapest és Amszterdam közötti életéről, hazai és nemzetközi fellépéseiről, a barátságról és a zene varázsáról beszélgetünk. (fotók: https://concertobudapst.hu)