Műsorújság

A Fejezetek a kispesti gép és traktorgyár gyártmányainak történetéből 1900-1973 című kiadvány 2023 tavaszán látott napvilágot a Hofherr-Dutra Emléktársaság gondozásában. Átfogó képet ad a kispesti traktorgyár életéből, traktorjairól, külön fejezeteket szentelve a traktorgyártás technikai előzményeinek. A szerző Dr. Stieber József okleveles gépészmérnök, nyugalmazott minisztériumi főtanácsos, pályáját a gyárban kezdte lakatosként. A könyvet lapozgatva a képek és dokumentumok kirajzolják a kispesti helytörténetet és a magyar mezőgazdaság történetét is alakító gyár sorsát: A mezőgazdasági gépgyárat 1900-ban alapította a Hofherr-család. Az akkor még tízezer lakosú Kispest nagyközségnek óriási lökést adott a gyáralapítás: jelentős iparosítás kezdődött, a Hofherr-gyár mintájára új cégek, üzemek jöttek létre. A Hofherr-család számos közcélú felajánlást tett, például utakat építtetett, egészségügyi ellátást hozott létre, bevezetette a tanoncképzést. A 2. világháború után, az 1948-as államosítást követően kezdődött meg az a Dutra traktorok gyártása az 1951-ben Vörös Csillag Traktorgyárrá keresztelt üzemben. 1973-ban született döntés arról, hogy az állami vállalatot a Rába Magyar Vagon és Gépgyárhoz csatolják. Az utolsó Dutra-traktorok gyártását 1975-ben fejezték be. A név egyébként a Dumper és a Traktor szavak összevonásából keletkezett. A gép sikeres volt és csak a korabeli tervgazdálkodás vetett véget a gyártásának: a 70-es évek közepén a KGST nem engedélyezte Magyarországon a traktorgyártást. A kispesti traktorgyárat bezárták. Stieber József gazdagítja részletekkel ezt a rövid történetet.

A Szegedi Dóm Látogatóközpont a napokban nyílt Mindszenty címmel időszaki kiállítás. A tárlat három részből áll: Részint a – Rotondó – A Magyar Emlékek Temploma alcímmel Németh László Imre atya gyűjteménye tekinthető meg a Mindszenty József bíboros címtemplomának számító Santo Stefano Rotondó ábrázolásaiból; másrészt Mindszenty Életkapuk alcímmel a bíboros életét bemutató életkapukat állították ki; továbbá a bíborosra emlékező festmények és installációk kaptak benne helyett. Ez utóbbiak Sonkodi Rita festőművész munkái. Tráser László az alkotásokról és a kiállítás összetételéről Sonkodi Ritát kérdezte. Az ókori latin betűk nyomába eredünk: milyen felületre írtak a rómaiak, kik tudtak írni és milyen betűkkel, valamint kiderül az is, ki találta fel az első latin betűs, gyorsírásos rendszert. Buzogány Dezső kalligráfussal az írásbeliség Nyugati civilizációban kialakult történetéről beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Miért tart izgalmasnak egy sci-fi könyvet egy történész? Milyen kérdéseket boncolgathat művében a bölcsész - krimiszerző író könyve, de egyáltalán: miért szeretünk hatalmas fantáziával megalkotott világokban játszódó tudományos- fantasztikus történeteket olvasni? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Baráth Katalin , Afázia című könyve apropóján Kanyó Ferenc történésszel.

A szerzővel bővebben a most szombaton 9 óra 4 perckor kezdődő Őrtüzekben beszélgetünk.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk a következő félórában két politikai elemzőnkkel, Lesti Árpáddal és Huber Szebasztiánnal.

Csepeli Bence a Concerto Budapest szimfonikus zenekar állandó tagja, ütős/timpanista. A zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium befejezését követően a Conservatorium von Amsterdam-ban folytatta tanulmányait, ahol a mesterképzést követően, néhány hete tette le Mestervizsgáját. Zenei tanulmányairól, Mestereiről, a Budapest és Amszterdam közötti életéről, hazai és nemzetközi fellépéseiről, a barátságról és a zene varázsáról beszélgetünk. (fotók: https://concertobudapst.hu)

Miért ne tehetné meg egy író, hogy művével mást is akart, mint szöveget generálni, hogy nem csak alanyban, állítmányban vagy szépségben, újszerűségben, önkifejezésben gondolkodik? És miért ne tehetné meg egy közéletiségben, politikában, nemzetstratégiában gondolkodó ember, hogy irodalmi formában akarja szolgálni céljait? Teszi fel a kérdéseket Szabó Dezsőről szóló 2020-ban megjelent könyvében Gróh Gáspár. A szerző korábban maga is vállalt közéleti szerepet (például a köztársasági elnöki hivatalban), ismerik közíróként, szerkesztőként, kritikusként, de jelenleg talán az irodalomtörténet áll a legközelebb hozzá. Mostani kötet terjedelmű tanulmányában (amely a Magyar Művészeti Akadémia Művészetszemléleti Tagozatának megbízásából készült) nem volt célja, hogy mérlegre tegye az Elsodort falu megalkotójának munkásságát, csak egy kalandba vágott bele, hogy megpróbálja követni egy nem-író író és az irodalom kapcsolatát. Kép: Könyvek Szabó Dezsőtől és a róla szóló kötet

Guld Ádám médiakutatóval, kommunikációs szakemberrel, a Pécsi Tudományegyetem docensével beszélgetünk.