Műsorújság

„Próbálom agyagba formálni álmaimat, átadni az utókornak valamit, ami egy kicsit én vagyok, egy kicsit mindenki: a tiszta forrást…” írja honlapján Császár Tünde, aki már úgy két évtizede korongozik. Olyan lelkesültséggel mutatja be – őt idézem- „a sár szeretetét”, hogy az ember kedvet kap kipróbálni magát, kézügyességét. Egyébként valóban van lehetőség közelebbről is megismerni ezt a mesevilágot, amit a keramikus 4 saját gyermeke is formált. A budakalászi műhelybe a nyár egyik saras napján látogattam el. Szóval Agyagtanya, ahol egy alkotó a természetben is megmutatkozó isteni teremtőerőt próbálja játékos alakzatokba formálni. Azt mondják nincs belőlük két egyforma. Mintázatuk azonban jellegzetes: rozetta, növényi indák, csipkére emlékeztető rajzolatok. Az örmény kőkeresztek ott vannak az Unesco szellemi örökség listáján is, első virágkoruk a 9. század környékén volt, amikor az arab kalifátus meggyengülése lehetővé tette nemzeti fejlődés fellendülését. Templomok és hacskarok címmel nyílt fotókiállítás a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A történeti háttérről Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus egyetem tanszékvezető docense, a kiállítás létrejöttének körülményeiről pedig Balogh Réka, a főszervező beszélt Zsoldos Szilviának. Kaukázus vidékére elkalauzoló fényképbemutató szeptember 15-ig látogatható. Adva van egy női szíveket hódító, sármos drágakőtolvaj és egy kétbalkezes, csetlő-botló nyomozó. Ismerős a történet? Nos ezt fogalmazta újra Román Sándor koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Már a darab címe- magyarul „Mókás képzelgés”- visszaad valamit abból, ami a táncos-rendező, társulatalapító sajátja. Vagyis megújult hagyományőrzés népszerű formában. A táncshow tehát szeptember 17-én tekinthető meg a fővárosi RaM-art színházban.

A magyar természetvédelem címermadara, tulajdonképpen a modern magyar madárvédelem "megalapítója". Orbán Zoltán, az MME szóvivője meséli el, hogyan történt.

- Források, tavak, vizes tanösvények, turisztikai fejlesztések és civil kezdeményezések Orfűn. - Felmászunk a Péter-hegyese oromra, itt található hazánk legmagasabban kialakított bivak szálláshelye. - Hogyan nézett ki a Kiskörei vízlépcső és duzzasztómű víz alatti része? Festmények, melyek az építkezés mozzanatait idézik. Ezekről a témákról lesz szó mai Messzelátónkban.

A magyar természetvédelem címermadara, tulajdonképpen a modern magyar madárvédelem "megalapítója". Orbán Zoltán, az MME szóvivője meséli el, hogyan történt.

2.) Bruno Ferrero: Kihívás Máriának Felolvassa: Pápai Erika Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendezte: Varga Andrea

Folyamatos a feszültség Ukrajna és Magyarország között. A probléma nem újkeletű, már a háborút megelőzően is konfliktusok voltak a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán intézkedések miatt. Most pedig úgy tűnik, szinte bármilyen magyar megmozdulás ürügy a sértődésre és olaj a tűzre. Most legutóbb a Tucker Carlson amerikai konzervatív sztárújságírónak adott interjúja miatt bírálja a kijevi külügy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Mi volt a kifogás az említett interjúval, hogyan értékelhető a nemrégiben lezajlott elnöki szintű magyar-ukrán találkozó, milyen veszélyei vannak Magyarországra nézve a feszültségnek, mikor és hogyan javulhatna a viszony a két ország között? Íjgyártó Istvánt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, korábbi moszkvai és kijevi nagykövetet kérdezzük.

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde

Nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányában az elmúlt 10 év adatait összegezte professzor Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kriminálpszichológiai Tanszék vezetője, mely szerint Ijesztően profin működik a nemzetközi drogkereskedelem,

A 37. Mesterségek Ünnepe, a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei seregszemléje, augusztus 18 és 20 között a Budai Várban került megrendezésre. A kézműves mesterek műhelyeiben a hagyományos népi mesterségekkel: többek között szövéssel, kékfestéssel, ütőfakészítéssel, hímzéssel és gyapjú-feldolgozással ismerkedhettek meg a látogatók. Gálné Nagy Ildikó szőnyegszövő népi iparművész hagyományos parasztszövőszékeken, kézi szövési technikával, rongy, pamut és gyapjú alapanyagokból készíti szebbnél szebb szőnyegeit, díszpárnáit, tarisznyáit. Férjével, Gál Tibor népzenésszel Algyőről érkeztek a Mesterségek Ünnepére. Ildikó algyői műhelye nyitott csoportok és egyéni látogatók előtt is, akik ízelítőt kaphatnak a szövés hagyományaiból, és a szövőszékeken kipróbálhatják a kézügyességüket. Úgy véli: „Aki fonalat és vetélőt vesz a kezébe, csak mélységes alázattal teheti, hisz őseink nyomdokán jár. Ám akit megérint az alkotás varázsa, nem tud többet lemondani róla. Hisz a keze munkájából és néhány gombolyagból textil születik. Szőnyeg, amely béleli otthonunkat, ruha, amely körülölel mindennapjainkban, szőttes, mely végigkíséri az életünket.”

Erdős Kamillt nézték kémnek, hitték cigány grófnak, ő maga azt mondta magáról: a szőke cigány. A franciául, angolul, németül is jól beszélő fiatal etnográfus az 1950-es években rendhagyó módon él, és dolgozott. Nyaranta álruhát, cigány gúnyát öltött, így látogatta a cigány közösségeket. Befogadták, hiszen beszélte sokféle nyelvüket, ismerte bonyolult szokásaikat. A Néprajzi Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum közös időszaki kiállítása az ő kutatásai és személyes hangvételű fotói alapján mutatja be a 20. század közepén élő magyarországi cigányság mindennapjait. A tárlat kurátorával, Schleicher Verával sétálunk a képek között.

2.) Bruno Ferrero: Kihívás Máriának Felolvassa: Pápai Erika Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendezte: Varga Andrea

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde

Erdős Kamillt nézték kémnek, hitték cigány grófnak, ő maga azt mondta magáról: a szőke cigány. A franciául, angolul, németül is jól beszélő fiatal etnográfus az 1950-es években rendhagyó módon él, és dolgozott. Nyaranta álruhát, cigány gúnyát öltött, így látogatta a cigány közösségeket. Befogadták, hiszen beszélte sokféle nyelvüket, ismerte bonyolult szokásaikat. A Néprajzi Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum közös időszaki kiállítása az ő kutatásai és személyes hangvételű fotói alapján mutatja be a 20. század közepén élő magyarországi cigányság mindennapjait. A tárlat kurátorával, Schleicher Verával sétálunk a képek között.