Műsorújság

Az erdőkkel körülvett, királyi adományként kapott egykori nemesi telkek alkotta település ezer esztendeje őrzi nevében a múltat: Szentkirályszabadja… A kőből épült, nádfedeles, szabadkéményes kisnemesi, református kúria, ma már parasztházként adott helyet Veszprém vármegye egyik értékes helytörténeti kiállításának. A faiparosok: a bognárok, asztalosok falujában a „nemes céhek” tárgyi emlékei mellett mindig megidézzük Radnóti Miklós emlékét is, aki e faluban írta utolsó, megrázó versét, a 4. Razglednicát, 1944. október 31-én. Madách 200 címmel irodalmi vetélkedő indul szeptemberben kárpát-medencei középiskolások számára. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Rákóczi Szövetség által közösen szervezett háromfordulós Madách 200 vetélkedőre háromfős, Kárpát-medencei diákcsapatok jelentkezhetnek egy online tesztsor kitöltésével. A feladatsor beküldésének határideje október 1-je. A feladatokról és Madách életművéről beszélgetünk G. Tóth Franciskával, a Magyar Nemzeti Múzeum Babits emlékházának irodalomtörténészével. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Madách-kamarakiállítással is készül az ősz folyamán, de magas színvonalon valósult meg az MNM Palóc Múzeumban a Madách 200 - Nógrádból a halhatatlanságba című, januártól látható tárlat Balassagyarmaton. Az ottani tárlat kurátorával Rácz Ritával beszélgetünk.

Diplomáciai háttéralkuk sorozata vezetett IV. Ferdinánddal kötött házasságához, de Mária Karolina Mária Terézia lánya volt és anyjához hasonlóan művelt, intelligens és talpraesett uralkodónőként tudott érvényesülni a férfiak által dominált 18. században. Szicília és Nápoly királyságának élén töltött éveiről Paár Ádám történész politológussal beszélgettünk. A Mária Karolináról szóló műsort egy hét múlva folytatjuk.

"A magyar-lengyel barátságért minden nap tenni kell!" – vallja Osztie Zoltán plébános, aki e mottó jegyében hirdette meg az altemplomi előadások c. sorozatot, melynek során hónapról-hónapra lengyel-magyar közös szentekről, jeles történelmi személyekről emlékeznek meg. A következő két egymás utáni kedden este 6 órakor Boldog Stefan Wyszynski bíborosról lesz megemlékezés az altemplomban. Erről és még több szeptemberi eseményről Osztie Zoltántól a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony templom plébánosától és Aranyossy Mihálytól a templom turisztikai vezetőjétől érdeklődünk.

Az egészségügy helyzetéről, a kihívásokról beszélgetünk Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, eü-i szakemberrel.

Franciaország, 1793. A forradalmi jakobinus terror kormányzata meghozza "a Vendée-i nép kiirtásáról" szóló dekrétumot, amelynek értelmében „pokoli menetoszlopokat” küld a papjait és vallásos hagyományait védelmező nyugat-franciaországi falvak népére. A parancs: a katonák senkit nem kímélhetnek - nőt, öreget, gyereket, csecsemőt: mindenkit ki kell irtani a föld színéről. A borzalmas népirtásnak mintegy kétszázezer áldozata volt. Megihlette a későbbi korok zsarnokait is, például Lenint, ám Franciaországban ma sem nagyon illik beszélni róla. Botos Máté történész, a Pázmány Péter Tudományegyetem Politológia Tanszékének tanszékvezető tanára, az MCC Press kiadó igazgatója a vendégünk.

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde

„Próbálom agyagba formálni álmaimat, átadni az utókornak valamit, ami egy kicsit én vagyok, egy kicsit mindenki: a tiszta forrást…” írja honlapján Császár Tünde, aki már úgy két évtizede korongozik. Olyan lelkesültséggel mutatja be – őt idézem- „a sár szeretetét”, hogy az ember kedvet kap kipróbálni magát, kézügyességét. Egyébként valóban van lehetőség közelebbről is megismerni ezt a mesevilágot, amit a keramikus 4 saját gyermeke is formált. A budakalászi műhelybe a nyár egyik saras napján látogattam el. Szóval Agyagtanya, ahol egy alkotó a természetben is megmutatkozó isteni teremtőerőt próbálja játékos alakzatokba formálni. Azt mondják nincs belőlük két egyforma. Mintázatuk azonban jellegzetes: rozetta, növényi indák, csipkére emlékeztető rajzolatok. Az örmény kőkeresztek ott vannak az Unesco szellemi örökség listáján is, első virágkoruk a 9. század környékén volt, amikor az arab kalifátus meggyengülése lehetővé tette nemzeti fejlődés fellendülését. Templomok és hacskarok címmel nyílt fotókiállítás a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A történeti háttérről Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus egyetem tanszékvezető docense, a kiállítás létrejöttének körülményeiről pedig Balogh Réka, a főszervező beszélt Zsoldos Szilviának. Kaukázus vidékére elkalauzoló fényképbemutató szeptember 15-ig látogatható. Adva van egy női szíveket hódító, sármos drágakőtolvaj és egy kétbalkezes, csetlő-botló nyomozó. Ismerős a történet? Nos ezt fogalmazta újra Román Sándor koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Már a darab címe- magyarul „Mókás képzelgés”- visszaad valamit abból, ami a táncos-rendező, társulatalapító sajátja. Vagyis megújult hagyományőrzés népszerű formában. A táncshow tehát szeptember 17-én tekinthető meg a fővárosi RaM-art színházban.

Folyamatos a feszültség Ukrajna és Magyarország között. A probléma nem újkeletű, már a háborút megelőzően is konfliktusok voltak a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán intézkedések miatt. Most pedig úgy tűnik, szinte bármilyen magyar megmozdulás ürügy a sértődésre és olaj a tűzre. Most legutóbb a Tucker Carlson amerikai konzervatív sztárújságírónak adott interjúja miatt bírálja a kijevi külügy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Mi volt a kifogás az említett interjúval, hogyan értékelhető a nemrégiben lezajlott elnöki szintű magyar-ukrán találkozó, milyen veszélyei vannak Magyarországra nézve a feszültségnek, mikor és hogyan javulhatna a viszony a két ország között? Íjgyártó Istvánt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, korábbi moszkvai és kijevi nagykövetet kérdezzük.

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde