Műsorújság

A nyugati országhatár közelében található Körmenden gyakran csak átsuhan az utazó. Pedig érdemes megállni, néhány órát a hangulatos kisvárosban tölteni, felfedezni az épített, kulturális és természeti értékeit. Bejárni pl. a Batthyány kastély robusztus épületét, sétát tenni a várkertben, mely őrzi többek között hazánk talán legnagyobb és legöregebb platánfáját. De itt található a Batthyány Örökség Központ és hazánk cipőtörténeti gyűjteménye is. Evezhetünk a Rába folyón, gazdag a város esemény és zenei rendezvény kínálata, s kóstolhatjuk a nemesi család tagjai által ihletett cukrászsüteményeket. A várost átszeli a 8-as főút és itt keresztezi egymást a Szent Márton út és a Magyar Szentek és boldogok zarándok útja is.

A Szent Imre Kör kolozsvári és szegedi működésének történetébe illeszti a Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezetének történetét Vajda Tamás történész, levéltár-igazgató tanulmányában, amely a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség által létrehozott Trianon és a magyar felsőoktatás Kutatócsoport hatodik kötetében lát majd napvilágot 2024 tavaszán. A hadviselt, keresztény egyetemi és főiskolai hallgatók zsoldjából összegyűjtött, kezdetben 370 ezer, majd alig egy hónap múlva már 500 ezer korona törzstőkéből alapított szervezet 1920. május 15-e és 1945 között működött. Egy Szegeden 1924-ben megjelent hirdetés szerint „A »Centrum« fogyasztási szövetkezet a keresztény egyetemi hallgatók hatalmas táborának nehezen nélkülözhető filléreiből alapíttatott azon célból, hogy a szegényebb ifjúság anyagi támasza, a keresztény gazdasági élet megerősödésének elősegítője legyen, és olcsó, megbízható áruval lássa el az ifjúságot és az ifjúságot támogató magyar társadalmat.” Az 1920-ban alapított Centrum keresztény diákszövetkezet működéséről Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgettünk.

Kevesen tudják, hogy Krausz Ferenc a háború kezdete óta segít Kárpátalján. A Nobel-díjas fizikus a Bátyúi Kistérség egy magyar és egy ukrán tannyelvű iskolájában fejlesztő foglalkozásokat finanszíroz az általa Németországban létrehozott alapítványa támogatásával. A tudós nemrég felkereste az intézményeket és nem érkezett üres kézzel Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szervezett konferenciát a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács a Bereg-vidéki Tiszacsomán, ahol az elmúlt években nagyszabású honfoglaláskori látogatóközpontot alakítottak ki. A háború elhozta azt a fajta együttműködést Kárpátalja és Magyarország között, ami a Kijev és Budapest közötti bonyolult viszonyrendszer ellenére is eredményesnek mondható, jelentette ki hivatalos kárpátaljai látogatása során Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Novemberben elstartolt a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának képzése a Mathias Corvinus Collégium szervezésében.

A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, mint külterületi lakott hely. A tanya régebbi neve a szállás, az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, melyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta az alapvető szerepet. A tanya – mint külterületi gazdasági egység – a XIV-XV. században vette fel a tartozéktelepülés jellegét, a mezőváros sajátosságaként. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudális korlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott. Vendégünk a stúdióban Bárth János néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Riporter:: Pozsgai Nóra Ha Márton-nap, akkor természetesen liba. Mája – nyaka – combja - melle, főzve – sütve – konfitálva - marinálva, itthon és a franciáknál. A libasültről, ludaskásáról a Gundel étterem korábbi séfjét, Litauszky Zsoltot kérdezzük , a libamájról pedig a francia nagykövetségen is szolgált Jérome Szkutát kérdezzük. S hogy ne maradjunk édesség nélkül, Arany Jánostól kapjuk meg a desszert receptjét.

Mai magazinunkban egy csónakos horgászversenyről, egy Dél-balatoni bringaútról, egy különleges Szász Endre tárlatról és egy közfoglalkoztatási seregszemléről tudósítunk Önöknek.

A Katolikus Karitász híreiről Écsi Gábor országos igazgató és Szabados Edina sajtóreferens számol be. Lehet szavazni az idei Önként Jöttem díj jelöltjeire. Szavazatával hozzásegítheti a szervezeteket a Családbarát Magyarország Központ által életre hívott Önként Jöttem díj elnyeréséhez. Bemutatjuk a Fellegajtó Nyitogatók Alapítványt, a Balatonszemesi Adománybankot, a Jászsági Fiatalok Önkéntes Csapat Egyesületet, és a Tündérpakk Alapítványt. Nemzetközi konferenciát rendez az ELTE Eötvös Kollégiuma. A több napos programról Horváth László igazgató számol be. A közösség, a társadalom megbecsülésének jeleként ünneplik világszerte november 12-én a Szociális Munka Napját. Baracsi Katalin család-és internetjogásszal beszélgetünk. A Modell és Valóság sorozat következő előadásáról Lesti Árpád, az Antall József Baráti Társaság titkára számol be. Különleges bemutatót tartott az Udvari Kamaraszínház. Csurka István MEGMARADNI című művét állították színpadra. Andrási Attilával, a színház vezetőjével beszélgetünk.

Mai magazinunkban egy csónakos horgászversenyről, egy Dél-balatoni bringaútról, egy különleges Szász Endre tárlatról és egy közfoglalkoztatási seregszemléről tudósítunk Önöknek.