Műsorújság

Riporter:: Pozsgai Nóra Ha Márton-nap, akkor természetesen liba. Mája – nyaka – combja - melle, főzve – sütve – konfitálva - marinálva, itthon és a franciáknál. A libasültről, ludaskásáról a Gundel étterem korábbi séfjét, Litauszky Zsoltot kérdezzük , a libamájról pedig a francia nagykövetségen is szolgált Jérome Szkutát kérdezzük. S hogy ne maradjunk édesség nélkül, Arany Jánostól kapjuk meg a desszert receptjét.

A Szent Imre Kör kolozsvári és szegedi működésének történetébe illeszti a Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezetének történetét Vajda Tamás történész, levéltár-igazgató tanulmányában, amely a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség által létrehozott Trianon és a magyar felsőoktatás Kutatócsoport hatodik kötetében lát majd napvilágot 2024 tavaszán. A hadviselt, keresztény egyetemi és főiskolai hallgatók zsoldjából összegyűjtött, kezdetben 370 ezer, majd alig egy hónap múlva már 500 ezer korona törzstőkéből alapított szervezet 1920. május 15-e és 1945 között működött. Egy Szegeden 1924-ben megjelent hirdetés szerint „A »Centrum« fogyasztási szövetkezet a keresztény egyetemi hallgatók hatalmas táborának nehezen nélkülözhető filléreiből alapíttatott azon célból, hogy a szegényebb ifjúság anyagi támasza, a keresztény gazdasági élet megerősödésének elősegítője legyen, és olcsó, megbízható áruval lássa el az ifjúságot és az ifjúságot támogató magyar társadalmat.” Az 1920-ban alapított Centrum keresztény diákszövetkezet működéséről Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgettünk.

Kevesen tudják, hogy Krausz Ferenc a háború kezdete óta segít Kárpátalján. A Nobel-díjas fizikus a Bátyúi Kistérség egy magyar és egy ukrán tannyelvű iskolájában fejlesztő foglalkozásokat finanszíroz az általa Németországban létrehozott alapítványa támogatásával. A tudós nemrég felkereste az intézményeket és nem érkezett üres kézzel Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szervezett konferenciát a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács a Bereg-vidéki Tiszacsomán, ahol az elmúlt években nagyszabású honfoglaláskori látogatóközpontot alakítottak ki. A háború elhozta azt a fajta együttműködést Kárpátalja és Magyarország között, ami a Kijev és Budapest közötti bonyolult viszonyrendszer ellenére is eredményesnek mondható, jelentette ki hivatalos kárpátaljai látogatása során Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Novemberben elstartolt a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának képzése a Mathias Corvinus Collégium szervezésében.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Az MKPK Családügyi Bizottságának támogatásával, a Székesfehérvári Egyházmegye szervezésében „Élni TELJESEN Jó” címmel országos életvédelmi napot rendeznek Székesfehérváron 2023. november 18-án, szombaton. A nap témái között szerepel az idősgondozás, amelyről Barna Tímeát, az Országos Papi Otthon vezetőjét, Berta Kata kérdezte.

A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, mint külterületi lakott hely. A tanya régebbi neve a szállás, az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, melyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta az alapvető szerepet. A tanya – mint külterületi gazdasági egység – a XIV-XV. században vette fel a tartozéktelepülés jellegét, a mezőváros sajátosságaként. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudális korlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott. Vendégünk a stúdióban Bárth János néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató.

Kopjafa őrzi annak emlékét a településen, hogy a régi mérések szerint itt volt Magyarország legalacsonyabb pontja. Bár a műholdas technika ezt felülírta és a rekord kissé arrébb költözött, maradt még a Szegedtől délre fekvő Tiszaszigetnek nevezetessége. Egyikük egy hölgy, aki Kálci receptjei címmel blogot ír, ott van a közösségi felületeken, videókat tesz fel, és könyveket állít össze. Magával kapcsolatban azt nyilatkozta: „Céltudatosság és kitartás. Ezek olyan értékek, amiket mindenképpen szeretnék átadni a gyermekeimnek. Azt próbálom elérni, hogy ha valamit elkezdenek, azt fejezzék is be. Fontosnak tartom azt is, hogy legyenek becsületesek. Ezek mellett pedig az életünk része a hagyományőrzés.” Horváth-Boros Klárát otthonában, mi több, a konyhájában kérdezte Nagy György András. Kép: Kínálat a kalcirecept.hu-ról

Jékely Zoltán író, költő, műfordító idén lett volna 110 éves.

Vendégünk Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze, világhírű operaénekes. Veres Ádám felvételén a műsor szerkesztőivel, Peresztegi Attilával és Juhász Előddel