Műsorújság

Spányi Antal székesfehérvári püspök adventi gondolataiban arról szól: ha a történelem súlyos viharaiban mindvégig megmaradt a várakozás és vágyakozás Krisztusra, akkor ma sem kell megriadnunk a hírek hallatán. Maga Jézus bátorít: „Amikor háborúról és háborús hírekről hallotok, ne rémüldözzetek” (Mt 13,7). Meg kell őriznünk a gyermeki várakozást még a legvészterhesebb időszakokban is. Éppen ezt a gonoszságot, kétségbeesést, reménytelenséget jött gyógyítani az ártatlan Istengyermek.

Szerkesztő: Tóth János András Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Glázer Tamással beszélgetünk a témáról a közelmúltban megjelent könyve kapcsán.

Minden advent arra szólít minket, hogy azt az Istent keressük, aki ma is él, cselekszik és ma is üdvözít. Ugyanúgy szeret bennünket, mint kétezer évvel ezelőtt, amikor elküldte Fiát. Spányi Antal megyés püspököt advent szeretet üzenetéről, Berta Kata kérdezte.

Az advent jobb esetben a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás, az egymásra találás, a megnyugvás időszaka, várjuk a fényt, az eljövetelt, a szeretetet, melyből adunk és kapunk is – fogalmazott a megnyitón Takács Péter, a békéscsabai Lencsési Közösségi Ház intézményvezetője. A közösségi ház 15 programból álló adventi rendezvénysorozatának nyitó eseménye Angyali szó címmel G. Pataki Mária Padlásterápia nevű Festőklubjának kiállítása, amelyet az érdeklődők december 18-ig tekinthetnek meg.

HH. Vagyis hátrányos helyzetű. Ez a két h betű 300 ezer gyermek életét határozza meg. Az első hely, ahol ezeket a problémákat kezelik az óvoda. Az óvónők szembesülnek azzal, hogy nem szobatiszta egy gyermek, hogy nem ismeri a folyóvizet, hogy nem telik kiscipőre, télikabátra. Ez a műsor róluk szól. Két asszony, két szakember, két világ. Ami összeköti őket az, az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom.

Vendégem: Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék) és DR. Topál József kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport fotó: http://agykutatasnapjai.koki.hu/

Vendégem: Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék) és DR. Topál József kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport

A gyermekrajzok szemszögéből tekint végig az egyetemes művészettörténet fontos állomásain Kovács Gombos Gábor festőművész, egyetemi docens új könyve, mely a Soproni Egyetem számára készült, azonban bárki szívesen forgathatja, aki érdeklődik a képzőművészet iránt. Kovács Gombos Gábort elsősorban kivételes képi világú monokróm alkotásairól ismerhetjük, melyek úgy fordulnak a szakralitás felé, hogy közben a szemmel érzékelhető valóság mellett egy másik, belső világra is ráirányítják a figyelmet: különleges fénysávokkal, világos átszűrődésekkel. Kovács Gombos Gábort Tóth Zsófia arról is kérdezi, hogyan készült el a gyermekrajzok tematikáját alkalmazó kötet. Budapesten elsőként a Pesti Magyar Színház műsorán látható az Ezeregyéjszaka című musical. Az előadás Juronics Tamás rendezésében és az ő koreorgáfiájával mutatja be Seherezádé rabnő meséit, melyekkel Sahriár királyt igyekszik felvidítani. A darabot Bognár Anna személyes gondolataival ajánljuk hallgatóink figyelmébe. A Nemzeti Tehetségsegítő Program civil ernyőszervezete a MATEHETSZ, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, amelynek ügyvezető igazgatóját, Bajor Pétert Kövesdy Zsuzsa kérdezte az év végi eseményekről, programokról. A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a huszadik század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat. A vidék életét a kollektivizálás változtatta meg a leglátványosabban, de legalább ennyire fontos volt a téeszekben dolgozók folyamatos elvándorlást generáló hátrányos megkülönböztetése a társadalombiztosításban, és a falvaknak morzsákat is alig juttató településpolitika. A kötet szerkesztői hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözzék. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

Szűz Mária jelképei, a hozzá fűződő magyar hagyományok, az ötvenes évek intellektuális városi kirándulásai - egyebek mellett erről is beszélgettünk Sinkó Veronika képzőművésszel.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre. Margittai Gáborral, az intézet igazgatójával beszélgetünk.

A kaposvári hangyatanodába látogatunk, ahol nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek a tanulásban, de ennél sokkal többet adnak: közösséget, barátságot, jó szót, hitet. A tanulás mellett bőven jut idő másra is: játékra, kirándulásra, ünnepekre... És még a családoknak is segítenek. A tanoda alapítójával, Bogdán Imre pedagógus-romológus tanárral, a Napkerék Egyesület Országos Szervezet elnökével, valamint Bertalanné Bogdán Réka tanodavezetővel beszélgetünk, és természetesen megszólalnak a gyerekek is.