Műsorújság

HH. Vagyis hátrányos helyzetű. Ez a két h betű 300 ezer gyermek életét határozza meg. Az első hely, ahol ezeket a problémákat kezelik az óvoda. Az óvónők szembesülnek azzal, hogy nem szobatiszta egy gyermek, hogy nem ismeri a folyóvizet, hogy nem telik kiscipőre, télikabátra. Ez a műsor róluk szól. Két asszony, két szakember, két világ. Ami összeköti őket az, az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom.

A gyermekrajzok szemszögéből tekint végig az egyetemes művészettörténet fontos állomásain Kovács Gombos Gábor festőművész, egyetemi docens új könyve, mely a Soproni Egyetem számára készült, azonban bárki szívesen forgathatja, aki érdeklődik a képzőművészet iránt. Kovács Gombos Gábort elsősorban kivételes képi világú monokróm alkotásairól ismerhetjük, melyek úgy fordulnak a szakralitás felé, hogy közben a szemmel érzékelhető valóság mellett egy másik, belső világra is ráirányítják a figyelmet: különleges fénysávokkal, világos átszűrődésekkel. Kovács Gombos Gábort Tóth Zsófia arról is kérdezi, hogyan készült el a gyermekrajzok tematikáját alkalmazó kötet. Budapesten elsőként a Pesti Magyar Színház műsorán látható az Ezeregyéjszaka című musical. Az előadás Juronics Tamás rendezésében és az ő koreorgáfiájával mutatja be Seherezádé rabnő meséit, melyekkel Sahriár királyt igyekszik felvidítani. A darabot Bognár Anna személyes gondolataival ajánljuk hallgatóink figyelmébe. A Nemzeti Tehetségsegítő Program civil ernyőszervezete a MATEHETSZ, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, amelynek ügyvezető igazgatóját, Bajor Pétert Kövesdy Zsuzsa kérdezte az év végi eseményekről, programokról. A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a huszadik század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat. A vidék életét a kollektivizálás változtatta meg a leglátványosabban, de legalább ennyire fontos volt a téeszekben dolgozók folyamatos elvándorlást generáló hátrányos megkülönböztetése a társadalombiztosításban, és a falvaknak morzsákat is alig juttató településpolitika. A kötet szerkesztői hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözzék. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

Szűz Mária jelképei, a hozzá fűződő magyar hagyományok, az ötvenes évek intellektuális városi kirándulásai - egyebek mellett erről is beszélgettünk Sinkó Veronika képzőművésszel.

Milyen összefüggés van a körülöttünk gyorsan cserélődő tárgyak és emberi viszonyaink között? Miért van értelme megjavítani a dolgokat, sőt miért lehet értékesebb egy megjavított tárgy, kapcsolat, mint az eredeti? A többi között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna Repair című kötete.

Az első menstruációról, a női ciklusról vagy a szexről beszélni a saját lányunkkal sem könnyű. A legjobban szeretnénk csinálni. Bizalmat és életre szóló, szoros kapcsolatot kialakítani és önbizalmat adni. Ha nekünk nincs ötletünk, hogy hogyan, abban segít „A négy évszak hercegnője” program. A Ciklus-show pedig kiegészíti az otthonról hozott ismereteket és a kislányoknak saját kortársaikkal együtt élménnyé válik a női ciklus megismerése. Stúdiónk vendége M. dr. Dulácska Csilla, Magyarország első Anya-lánya honlapja megalkotója.

Milyen összefüggés van a körülöttünk gyorsan cserélődő tárgyak és emberi viszonyaink között? Miért van értelme megjavítani a dolgokat, sőt miért lehet értékesebb egy megjavított tárgy, kapcsolat, mint az eredeti? A többi között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna Repair című kötete.

A Magyar Nemzeti Bank támogatásával és szakmai együttműködésével készülő, hetente jelentkező műsorunkban a mindennapjainkat érintő pénzügyi kérdésekről beszélgetünk az MNB vezető munkatársaival, szakértőivel.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre. Margittai Gáborral, az intézet igazgatójával beszélgetünk.

A kaposvári hangyatanodába látogatunk, ahol nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek a tanulásban, de ennél sokkal többet adnak: közösséget, barátságot, jó szót, hitet. A tanulás mellett bőven jut idő másra is: játékra, kirándulásra, ünnepekre... És még a családoknak is segítenek. A tanoda alapítójával, Bogdán Imre pedagógus-romológus tanárral, a Napkerék Egyesület Országos Szervezet elnökével, valamint Bertalanné Bogdán Réka tanodavezetővel beszélgetünk, és természetesen megszólalnak a gyerekek is.

Az ókorban még szvébeknek hívták őket, aztán egy Allemanniának is nevezett hercegség kapta róluk a nevét, ami az államalakulat széthullása után is fennmaradt. Amikor a terület lakosságának egy része Magyarországra érkezett a török hódoltság után, már a sváb elnevezés járta, amit aztán sokan minden németajkúra használtak. Hoztam utat című könyvében Wéber Krisztina eredetileg csak szülőfalujának neves képzőművészéről akart írni. Ám a szerző, aki maga is az Ulm környékéről betelepültek leszármazottja, végül nagyobb történelmi összefüggésbe helyzete Gallé Tibor és családja történetét: Mohácstól egészen a II. világháború utáni kitelepítésig. Zsoldos Szilvia interjúja. Operaismertetés népdalokkal egy gimnáziumi osztályban, egy Fellini-film musical változata, koncert a madéfalvi veszedelemre emlékezve. Első hallásra nem sok összefüggés van az előbb hallott programok között. A kapocs ugyanis egy személy: Benedekffy Katalin énekesnő, aki számos műfajban otthonosan mozog, de nem idegen tőle a könyvírás sem. („Egy csipetnyi Erdély” című kötetet már a második kiadásnál tart.) Vele beszélgetett Nagy György András. A Zuglói Bosnyák téri Páduai Szent Antal plébánia Budapest egyik legnagyobb létszámú katolikus közössége. Az 1946-ra felépült templom kamarakórusa viszont nem is olyan régi, mint azt gondolnánk. Az énekkar vezetőivel, Tamás Edittel és Tamás Hajnalkával Ambrus Kincső beszélgetett.

Akvarell című ajánlónkban szerdán mutattuk be A vidék szovjetizálása című kötetet. Moost részletesebben is beszélgetünk vendégeinkkel egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatról, ami meghatározó volt a huszadik század magyar parasztság társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat. A vidék életét a kollektivizálás változtatta meg a leglátványosabban, de legalább ennyire fontos volt a téeszekben dolgozók folyamatos elvándorlást generáló hátrányos megkülönböztetése a társadalombiztosításban, és a falvaknak morzsákat is alig juttató településpolitika. A kötet szerkesztői hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözzék. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.