turisztikai magazin
Cserkei piknik turisztikai fejlesztés - a Baghy-Szinyei Merse túraútvonal
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
Kerékpározás, feltöltő fürdőzés, település és gyógyvíz történet, majd egy kellemes borozgatás, ízletes falatokkal kiegészítve.
Záró szakaszába érkezett a „Cserkei piknik” elnevezésű tematikus turisztikai útvonal állomásainak fejlesztése. A négy, egymástól független, de összeköthető helyszín, kiváló kiegészítője lesz a település eddig már jól ismert és közkedvelt vonzerőjének a gyógyvizes szolgáltatásoknak.
Messzelátónkban Cserkeszőlő értékeivel, kikapcsolódást és gyógyulást segítő kínálatával ismerkedünk.
Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
A szegedi dóm téren Zombori István történésszel beszélgetünk
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Holnap kezdődik az Ökumenikus Imahét kezdődik
Szerkesztő: Hámori Kinga
Országos nyitó istentisztelettel holnap este 7 órakor kezdődik az ökumenikus imahét Budapesten, a Szent István-bazilikában. Kránitz Mihály atyával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzorával az Ut Unum Sint ökumenikus kutatócsoport vezetőjével Hámori Kinga beszélget az imahét jelentőségéről.
mesés irodalom
1.) Lázár Ervin: Mesék a Négyszögletű Kerek Erdő történeteiből
Mesélő: Nagypál Gábor
Mikkamakka: Sodró Eliza
Szövegkönyv: Lázár Ervin
Dramaturg: Harangozó Eszter
Zeneszerző: Kákonyi Árpád
Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Rendező: Kaszás Gergő (20/13.)
További szereplők:
Vacskamati: Pokorny Lia
Bruckner Szigfrid: Gálffi László
Ló Szerafin: Znamenák István
Aromo: Patkós Márton
Szörnyeteg Lajos: Mészáros Máté
Nagy Zoárd: Tóth József
Dömdödöm: Kaszás Gergő
Maminti: Pallagi Melitta
________________________________
2.) Mándy Iván: Találkozás
Felolvasta: Szemerédy Bernadett
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Varga Ramóna
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
Vízkereszt, a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete – A szerep és az igazság, a rejtettség és a feltárulás problémái a reneszánszban és a modern korban
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” zárónapja, egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Az ünnep először Keleten jelent meg a III. század végén, Nyugaton egy évszázaddal később terjedt el. Liturgiája Jézus megjelenésének, megnyilvánulásának momentumaira emlékezik: a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek hódolatára a gyermek Jézus előtt, Jézus megkereszteltetésére és csodatételére a kánai menyegzőn.
„A karnevál hagyománya átváltoztatja a vízkereszt jelentését. Jézus első csodatételekor az emberek örömében osztozik. A kánai menyegző története a mámor és a magunkba feledkezés problémáját is felveti, és egészen más megvilágításba helyezi a vízkereszttel kezdődő farsangi ünnepkört. Az ünnep alkalmas arra, hogy a modern élet és a modern személyiség dilemmáit is szemléltesse" – mondta rádiónknak Bánki Éva író–irodalomtörténész.
Vízkereszt ünnepéről, a „karácsonyi tizenketted" zárónapjáról, a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdetéről, a szerep és az igazság, a rejtettség és a feltárulás problémáiról a reneszánszban és a modern korban Bánki Éva író–irodalomtörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docensével beszélgettünk.
A Felső-Tisza vidéki szórvány magyar közösségek ukránokkal, románokkal és ruszinokkal élnek együtt békességben, a háború kirobbanása óta nem csak a magyarok száma, hanem minden nemzetiség fogyóban van, nagy az elvándorlás, mondja Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza vidéki elnöke.
Számítástechnikai fejlesztésekkel segíti a kárpátaljai magyar oktatási hálózatot a magyar kormány. Ukrajnában békeidőben sem jutott elég pénz az iskolák fejlesztésére, a háború alatt ez a kérdés tovább romlott.
Fontos, hogy a kárpátaljai fiatalok hátrányos helyzetük ellenére se maradjanak le más diáktársaiktól, illetve, hogy kiszakítsák őket a nehéz hétköznapokból, hangsúlyozza a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Váradi Natália kiemelte: ezért a háború ideje alatt is folyamatosan szerveznek tematikus hétvégéket, tanulmányi felkészítő versenyeket az iskolás gyerekeknek.
A Nagyberegi Református Líceum minden nehézség ellenére a jövőt tervezi. Már most elkezdték felvételi kampányukat, várják az új diákok jelentkezését, 5.-től 10. osztályig.
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. Kezdetben a kenyértészta dagasztóteknőből kikapart maradékából, vagy a tészta lecsípett darabjából készült. A lángost eleinte kemencében sütötték, majd zsírban, amit később az olaj váltott fel. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel és fokhagymával megkenve esszük, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk. A kenyértészta szerte a világban sokféle helyi specialitásnak alapja. Ezeknek az ételeknek turisztikai jelentőségük mellett országimázs formáló erejük is van. Mindennek jó példája a lángos, ami a kiváló hazai tejföllel kiegészülve igazi magyar specialitásnak számít.
anyanyelvápolók műsora
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Alapító szerkesztő: Deme László
A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.
gasztronómiai magazinműsor
A csokoládégyártás hazai története: Szerencs
Szerkesztő: Kiss Rita
2023-ban Szerencs városa egész éven át tartó ünnepségsorozatot rendezett a csokoládégyártás 100 éves fennállásának megünneplésére. Ennek záróakkordjaként egy gazdagon illusztrált
könyv is megjelent a gyár történetéről. Megannyi fotó, tervrajz, csomagolóanyag-grafika mellett levéltári beszámolók, édesipari szakemberek és munkások portréi színesítik a szerző, Majoros Judit kutatómunkáját.
Szűcs Nellivel, a Nemzeti Színház művészével beszélgetünk
Szerkesztő: Ungváry Judit
A színpadi irodalom egy újabb jelentős szerepét játssza Szűcs Nelli a Nemzeti Színházban, ezúttal Bertolt Brecht Kurázsi mamáját, egy egészen különleges előadásban. Szűcs Nelli bravúrosan játszik ebben a nehéz előadásban, az elmúlt évek kimagasló alakításai – mint például a Médeia – után ismét bizonyítja, hogy napjaink egyik legjelentősebb színésznője, aki ráadásul mindenféle stílusban, miden színházi kifejezésmódban megtalálja önmagát. A Művészbejáróban Szűcs Nellivel hallhatnak beszélgetést, szólunk majd a beregszászi kezdetekről, a színházcsinálás fontosságáról a jelenlegi háborús helyzetben Kárpátalján, és megismerhetik a színházról, a színészetről alkotott gondolatait is.
Mai magazinunkban amellett, hogy egy jótékonysági horgász emlékversenyről is beszámolunk Önöknek, szót ejtünk arról is, hogy 526. évvel ezelőtt az országban elsőként Somogy vármegye kapott címer- és pecséthasználati jogot. Adásunkat pedig a doni áttörés áldozatai előtti főhajtással kezdjük.
mesés irodalom
1.) Lázár Ervin: Mesék a Négyszögletű Kerek Erdő történeteiből
Mesélő: Nagypál Gábor
Mikkamakka: Sodró Eliza
Szövegkönyv: Lázár Ervin
Dramaturg: Harangozó Eszter
Zeneszerző: Kákonyi Árpád
Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Rendező: Kaszás Gergő (20/13.)
További szereplők:
Vacskamati: Pokorny Lia
Bruckner Szigfrid: Gálffi László
Ló Szerafin: Znamenák István
Aromo: Patkós Márton
Szörnyeteg Lajos: Mészáros Máté
Nagy Zoárd: Tóth József
Dömdödöm: Kaszás Gergő
Maminti: Pallagi Melitta
________________________________
2.) Mándy Iván: Találkozás
Felolvasta: Szemerédy Bernadett
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Varga Ramóna
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
közéleti elemző műsor
Előtérben a háttér.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Minden év január harmadik hetében tartják világszerte a keresztény egyházak közös imahetét. Veres András megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét hallják.
Az idén is találkozhatnak a fiatalok az Ökumenikus Imahéten, az Ökumenikus Ifjúsági Iroda szervezésében. Czopf Ágnes főszervezővel beszélgetünk.
A Katolikus Karitász híreiről Écsy Gábor országos elnök számol be.
Az Ifjúságkutató Intézet első ízben adta ki a 2023-as évről szóló, az ifjúságügy legfontosabb trendjeit és eseményeit összegző jelentését. A sajtótájékoztató előtt beszélgettünk Székely Levente igazgatóval.
A tajvani választásról és a németországi, illetve a romániai gazdatüntetésről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.
A lengyel belpolitikai helyzetről Dobrowiecki Pétert, a Magyar-német Intézet kutatásvezetőjét kérdezzük.
A magyar hadsereg Don kanyari tragédiájára emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel.
Mai magazinunkban amellett, hogy egy jótékonysági horgász emlékversenyről is beszámolunk Önöknek, szót ejtünk arról is, hogy 526. évvel ezelőtt az országban elsőként Somogy vármegye kapott címer- és pecséthasználati jogot. Adásunkat pedig a doni áttörés áldozatai előtti főhajtással kezdjük.