gasztronómiai magazinműsor
A csokoládégyártás hazai története: Szerencs
Szerkesztő: Kiss Rita
2023-ban Szerencs városa egész éven át tartó ünnepségsorozatot rendezett a csokoládégyártás 100 éves fennállásának megünneplésére. Ennek záróakkordjaként egy gazdagon illusztrált
könyv is megjelent a gyár történetéről. Megannyi fotó, tervrajz, csomagolóanyag-grafika mellett levéltári beszámolók, édesipari szakemberek és munkások portréi színesítik a szerző, Majoros Judit kutatómunkáját.
Vízkereszt, a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete – A szerep és az igazság, a rejtettség és a feltárulás problémái a reneszánszban és a modern korban
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” zárónapja, egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Az ünnep először Keleten jelent meg a III. század végén, Nyugaton egy évszázaddal később terjedt el. Liturgiája Jézus megjelenésének, megnyilvánulásának momentumaira emlékezik: a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek hódolatára a gyermek Jézus előtt, Jézus megkereszteltetésére és csodatételére a kánai menyegzőn.
„A karnevál hagyománya átváltoztatja a vízkereszt jelentését. Jézus első csodatételekor az emberek örömében osztozik. A kánai menyegző története a mámor és a magunkba feledkezés problémáját is felveti, és egészen más megvilágításba helyezi a vízkereszttel kezdődő farsangi ünnepkört. Az ünnep alkalmas arra, hogy a modern élet és a modern személyiség dilemmáit is szemléltesse" – mondta rádiónknak Bánki Éva író–irodalomtörténész.
Vízkereszt ünnepéről, a „karácsonyi tizenketted" zárónapjáról, a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdetéről, a szerep és az igazság, a rejtettség és a feltárulás problémáiról a reneszánszban és a modern korban Bánki Éva író–irodalomtörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docensével beszélgettünk.
A Felső-Tisza vidéki szórvány magyar közösségek ukránokkal, románokkal és ruszinokkal élnek együtt békességben, a háború kirobbanása óta nem csak a magyarok száma, hanem minden nemzetiség fogyóban van, nagy az elvándorlás, mondja Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza vidéki elnöke.
Számítástechnikai fejlesztésekkel segíti a kárpátaljai magyar oktatási hálózatot a magyar kormány. Ukrajnában békeidőben sem jutott elég pénz az iskolák fejlesztésére, a háború alatt ez a kérdés tovább romlott.
Fontos, hogy a kárpátaljai fiatalok hátrányos helyzetük ellenére se maradjanak le más diáktársaiktól, illetve, hogy kiszakítsák őket a nehéz hétköznapokból, hangsúlyozza a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Váradi Natália kiemelte: ezért a háború ideje alatt is folyamatosan szerveznek tematikus hétvégéket, tanulmányi felkészítő versenyeket az iskolás gyerekeknek.
A Nagyberegi Református Líceum minden nehézség ellenére a jövőt tervezi. Már most elkezdték felvételi kampányukat, várják az új diákok jelentkezését, 5.-től 10. osztályig.
Szűcs Nellivel, a Nemzeti Színház művészével beszélgetünk
Szerkesztő: Ungváry Judit
A színpadi irodalom egy újabb jelentős szerepét játssza Szűcs Nelli a Nemzeti Színházban, ezúttal Bertolt Brecht Kurázsi mamáját, egy egészen különleges előadásban. Szűcs Nelli bravúrosan játszik ebben a nehéz előadásban, az elmúlt évek kimagasló alakításai – mint például a Médeia – után ismét bizonyítja, hogy napjaink egyik legjelentősebb színésznője, aki ráadásul mindenféle stílusban, miden színházi kifejezésmódban megtalálja önmagát. A Művészbejáróban Szűcs Nellivel hallhatnak beszélgetést, szólunk majd a beregszászi kezdetekről, a színházcsinálás fontosságáról a jelenlegi háborús helyzetben Kárpátalján, és megismerhetik a színházról, a színészetről alkotott gondolatait is.
anyanyelvápolók műsora
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Alapító szerkesztő: Deme László
A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.
Ökumenikus imádság a Don hőseiért Pákozdon
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Az urivi áttörés 81. évfordulóján, a pákozdi Don-kanyar Emlékkápolnánál ökumenikus imádsággal, beszédekkel, katonai tiszteletadással emlékeztek meg az 1942-43-as Don menti csatákban hősi halált halt, fogságot szenvedett és túlélő katonahősökről. Az ünnepségen Spányi Antal püspököt Berta Kata kérdezte.
Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
Szent Margit-mise a Margitszigeten. Berán Ferenc plébános mutatja be a helyszínt,
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
mesés irodalom
1.) Lázár Ervin: Mesék a Négyszögletű Kerek Erdő történeteiből
Mesélő: Nagypál Gábor
Mikkamakka: Sodró Eliza
Szövegkönyv: Lázár Ervin
Dramaturg: Harangozó Eszter
Zeneszerző: Kákonyi Árpád
Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Rendező: Kaszás Gergő (20/14.)
További szereplők:
Vacskamati: Pokorny Lia
Bruckner Szigfrid: Gálffi László
Ló Szerafin: Znamenák István
Aromo: Patkós Márton
Szörnyeteg Lajos: Mészáros Máté
Nagy Zoárd: Tóth József
Dömdödöm: Kaszás Gergő
Maminti: Pallagi Melitta
______________________________
2.) A medve
orosz népmese
Felolvassa: Kiss Mari
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. Kezdetben a kenyértészta dagasztóteknőből kikapart maradékából, vagy a tészta lecsípett darabjából készült. A lángost eleinte kemencében sütötték, majd zsírban, amit később az olaj váltott fel. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel és fokhagymával megkenve esszük, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk. A kenyértészta szerte a világban sokféle helyi specialitásnak alapja. Ezeknek az ételeknek turisztikai jelentőségük mellett országimázs formáló erejük is van. Mindennek jó példája a lángos, ami a kiváló hazai tejföllel kiegészülve igazi magyar specialitásnak számít.
Három ember történetéből idézünk.
Újfalusi Antal, Vékás Lajos és Jásdi István.
Szerkesztő: Sályi András
Rég elmúlt szilveszter, tovatűnt az óév búcsúztató, lassan az új év januárjának a végén járunk, már a nappalok is hosszabbak. Ki nézne ilyenkor egy kicsit visszafelé? Kicsoda? Hát én. Sályi András.
És ugyanerre bíztatom Önöket is kedves hallgatók. Jöjjenek velem – persze ez kicsit képzavar - hallgassanak bele néhány 2023-as beszélgetésbe a Kvaterka műsorából.
A választás nem véletlenszerű. És egy-egy adott műsorból is mindig csak egy – igaz nem is olyan rövid – részlet szerepel.
Biztos tudják: a rádióműsorban az egyik legizgalmasabb dolog az emberi történet. Telve szomorúsággal, halállal, és örömmel, újjászületéssel.
Három ember történetéből idézünk most.
Újfalusi Antal, Vékás Lajos és Jásdi István.
Amikor a bor határozza meg az ételeket
Szerkesztő: Nagy György András
Miskolcon született és nőtt fel. Itt lett hivatásos szakács is. Séfként máig emlékszik élete első Wellington-bélszínére. A recepteket a fejében tárolaj, azt mondja olyan az agya, mit egy könyvtár, s mindig tudja melyik polchoz kell e létrát tolni. Szerinte csak az képes megmaradni a szakmában, aki szerei is azt, amit csinál. 2020 óta ő felel a tarcali gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Kastélyszálló ételeiért. Üdvözlöm Önöket: én Nagy György András vagyok, beszélgetőpartnerem pedig Latorcai Csaba.
irodalom, zene, színház
A mikrofonnál Balázs János Kossuth-dijas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti igazgatója
A 30 éve elhunyt Cziffra György zongoraművész ritkán hallott felvételeiből
Szerkesztő: Magyar Kornél
Juhász Előd műsora
BERNSTEIN
Társszerkesztő: Peresztegi Attila
Nagy sikere van hazánkban is a Leonard Bernsteinről szóló MAESTRO filmnek. Személyes emlékeket is felelevenítek a műsorban.
A 40 éve készült fotó a Rózsavölgyi Zeneműboltban mutat a Mesterrel - dedikálás közben. ("Terítéken" többek között büszkeségemre a BERNSTEIN STORY könyv is)
Zsámbék. mi legyen az öregtempolommal? Holnapi Márton premontrei szerzetessel, építészmérnökkel beszélget a szerkesztő.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Közvetítés a Szent István Bazilikából. Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, igét hirdet Steinbach József református püspök.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) január 21. és 28. között szervezi az ökumenikus imahetet. Az országos nyitó istentisztelet január 21-én, vasárnap 19 órakor kezdődik Budapesten, a Szent István Bazilikában. Az imahét központi igéje: "Szeresd az Urat, a te Istenedet..., és felebarátodat, mint magadat.” (Lk10,27)
Mai ZENEI BARANGOLÁSUNKBAN Brahms, Ljadov, Dvorak és Csajkovszkij egy-egy művét hallják. A muzsikák mesélnek. Elvisznek az elvározsolt tóhoz, a csöndes erdőbe és még sok mesebeli szép helyszínre.
Szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Zsámbék. mi legyen az öregtempolommal? Holnapi Márton premontrei szerzetessel, építészmérnökkel beszélget a szerkesztő.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor