Műsorújság

Hogyan védekezhetünk a növényeken vagy a földben áttelelő károkozó rovarok és gombák ellen? A Házunk táján kerti rovatát Zsigó György növényorvossal kezdjük. Miért kell szabályozni a gyümölcsfák termésének mennyiségét? Horvát Csillát a Kerti Kalendárium szerkesztőjét erről kérdezem. Végül egy gombafarmon megismerkedünk a hazánkban termeszthető egzotikus gombafajtákkal, termesztési módjukkal és a kihívásokkal. Mutsy Árpád a Gombatermesztők Országos Szövetsége elnöke vezetésével lépünk be a gombaházakba.

Túl a sztereotípiákon - ezúttal megpróbálunk közelebb kerülni Móra Ferenc alakjához.

A Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve, olyan genetikai markerek azonosítását végezte, amely lehetőséget teremt a koronavírus-fertőzés kórlefolyásának még pontosabb feltérképezéséhez.

Immunrendszer erősítő, helyreállítja a test öngyógyító folyamatait, energiát ad, fiatalít. Ilyen tulajdonságai vannak annak a tornának, amelynek van olyan fajtája, amelyet ágyban fekvő betegen segítő végezhet. A sikertörténetek gyors állapotjavulásokról szólnak, a rendszeres tornázóknál. A stúdióban Szamosi Katalin a 3-1-2 Meridián torna elkötelezett oktatója. Ez a mozgásforma nem csak idős korban végezhető gyógytorna, hiszen óvodai csoportoknak is oktatják azt a 18 perces gyakorlatsort, ami kínai orvoslási tudás és tapasztalat alapján született. „Sohasem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást, testedzést. A sport mindenkié. A rendszeres gyaloglás, sportolás, edzés eredménye többek között az edzettség, a jó kondíció, a kreativitás, az önismeret, az alkalmazkodóképesség és az egészség is.” Ezeket a gondolatokat már Monspart Saroltától idézem. A mozgás és az étkezés minden korban meghatározza életminőségünket. Monszpart Zsolt a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány kuratóriumi elnöke szintén azért van itt a stúdióban, hogy ösztönözzön mindenkit a mozogásra. A hírek után sikertörténetekről és a különböző egészségi állapothoz illeszkedő lehetőségekről beszélgetünk Szamosi Katalinnal és Monszpart Zsolttal.

A Pécsi Tudományegyetem a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve, olyan genetikai markerek azonosítását végezte, amely lehetőséget teremt a koronavírus-fertőzés kórlefolyásának még pontosabb feltérképezéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank támogatásával és szakmai együttműködésével készülő, hetente jelentkező műsorunkban a mindennapjainkat érintő pénzügyi kérdésekről beszélgetünk az MNB vezető munkatársaival, szakértőivel.

Szikora Józsefnek, rádiónk főszerkesztőjének A dolgok ismerete című kötetét pár nappal ezelőtt mutatták be Győrben, a Szent László Látogatóközpontban. Veres András megyéspüspökkel, Horváth József történésszel, a győri megyei könyvtár nyugalmazott igazgatójával és a könyv szerzőjével beszélgetünk.

Csak az Európai Unióban évente több milliárd tonna szemét termelődik, aminek tizede a háztartásokban keletkezik. Az Európai Unió 2030-ig szeretné megduplázni az újra feldolgozott hulladék mennyiségét. Ennek részeként tagországait, -- tehát Magyarországot is -- arra kötelezte, hogy 2023. december 31-től indítsa be a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését, idén január 1-jétől pedig a kötelező betétdíjas termékek visszaváltási rendszerét. Miért késik mégis a bevezetése? Hogyan működik majd? Milyen eredmények várhatók tőle? Milyen terheket ró mindez a cégekre és a lakosságra?

„Mind csehek vagyunk, de jobb, ha ez a mi titkunk marad.” – ez Svejk egyik híres mondása. A derék katonát - egy elemzés szerint - népe inkább történelmi személynek, mintsem irodalmi alaknak tartja, olyan családtagnak, aki a família szégyene: megtagadják, de mégis büszkék rá. Hašek hőse most a Térszínházban elevenedik meg élőzene, dalbetétek, valamin némafilmstílusú vetítés keretében. Az előadásról Liptay Katalin beszélgetett Bucz Magor zeneszerzővel, a teátrum művészeti vezetőjével. A történelmi bolyongás megtekintésére és egyben közép-európaiságunk felülvizsgálatára legközelebb március 9-én, szombaton 16 órától lesz mód a Térszínházban. Ki volt az a gyönyörű színésznő, aki sajtóbirodalmat örökölt? Ki látta vendégül luxuspalotájában a világ egyik leghíresebb divatdiktátorát? Ki fogyaszthatta el reggelijét a Mátyás-templomban? – Ezekre a kérdésekre is választ ad a Budai Várséták újabb fejezete. Az ismeretbővítő túrát bejárta kollégánk, Zsoldos Szilvia is. Kalauza Kiss Henrietta volt, aki a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője.A „Csipke és csokoládé”-program szabad időpontjairól a budaivarsetak.hu oldalon lehet tájékozódni. Az Oscarnál biztosan kevésbé ismeri a közönség Annie-t, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség díját, miközben talán a legrangosabb szakmai elismerés. A Los Angeles-ben tartott februári gálán két magyar alkotás is versenyben volt. Bár most egyikük sem nyert, pusztán az indulás lehetősége is nagy jelentőségű, hiszen a független kategóriának mindössze öt jelöltje lehet. Az egyik hazai alkotás, a Műanyag égbolt különleges technikával készült. A producert, Fülöp Józsefet Ráthonyi Ráhel Sára hívta fel, még kint-tartózkodása idején. Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor művét egyébként korábban Európai filmdíjra is jelölték. Aki kíváncsi a Műanyag égboltra, az a világhón megtalálja. Kép: Jelenetek a Térszínház Svejkjéből

1. Franciaország az első ország a világon, amely beleírta az alkotmányába a nők abortuszhoz való jogát. A döntéshozók többsége és az uralkodó média a nők jogaiért vívott küzdelem történelmi győzelmeként értékelte a március 4-én megszavazott módosítást. A francia püspöki konferencia közleményt adott ki, amelyben mélységes szomorúságát fejezi ki, és figyelmeztet, hogy az abortuszt nem lehet csupán a nők joga felől nézni. Miért kell beleírni az alaptörvénybe is a francia jogrendben eddig is széleskörűen meglévő jogot? Lesz-e még lehetőség ezután is felszólalni az élet védelmében, és az orvosok megtagadhatják-e a beavatkozás elvégzését -- vagy itt a szólás- és lelkiismereti szabadság vége? Fejérdy Gergely Franciaország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük. (kép: Fondation Jérôme Lejeune) 2. A tavaly indult cseh V4-elnökség első miniszterelnöki találkozóját február 27-én tartották Prágában. A miniszterelnökök az energetikai együttműködést, a migrációs helyzetet, az EU-t érintő stratégiai kérdéseket, és a Nemzetközi Visegrádi Alap pénzügyi hátterét vitatták meg. A cseh miniszterelnök szerint, bár vannak olyan kérdések, amelyekben a V4-országok most nem értenek teljesen egyet, ez nem akadályozhatja meg őket abban, hogy párbeszédet folytassanak egymással. Szakértőnk Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.