Műsorújság

Immunrendszer erősítő, helyreállítja a test öngyógyító folyamatait, energiát ad, fiatalít. Ilyen tulajdonságai vannak annak a tornának, amelynek van olyan fajtája, amelyet ágyban fekvő betegen segítő végezhet. A sikertörténetek gyors állapotjavulásokról szólnak, a rendszeres tornázóknál. A stúdióban Szamosi Katalin a 3-1-2 Meridián torna elkötelezett oktatója. Ez a mozgásforma nem csak idős korban végezhető gyógytorna, hiszen óvodai csoportoknak is oktatják azt a 18 perces gyakorlatsort, ami kínai orvoslási tudás és tapasztalat alapján született. „Sohasem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást, testedzést. A sport mindenkié. A rendszeres gyaloglás, sportolás, edzés eredménye többek között az edzettség, a jó kondíció, a kreativitás, az önismeret, az alkalmazkodóképesség és az egészség is.” Ezeket a gondolatokat már Monspart Saroltától idézem. A mozgás és az étkezés minden korban meghatározza életminőségünket. Monszpart Zsolt a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány kuratóriumi elnöke szintén azért van itt a stúdióban, hogy ösztönözzön mindenkit a mozogásra. A hírek után sikertörténetekről és a különböző egészségi állapothoz illeszkedő lehetőségekről beszélgetünk Szamosi Katalinnal és Monszpart Zsolttal.

„Mind csehek vagyunk, de jobb, ha ez a mi titkunk marad.” – ez Svejk egyik híres mondása. A derék katonát - egy elemzés szerint - népe inkább történelmi személynek, mintsem irodalmi alaknak tartja, olyan családtagnak, aki a família szégyene: megtagadják, de mégis büszkék rá. Hašek hőse most a Térszínházban elevenedik meg élőzene, dalbetétek, valamin némafilmstílusú vetítés keretében. Az előadásról Liptay Katalin beszélgetett Bucz Magor zeneszerzővel, a teátrum művészeti vezetőjével. A történelmi bolyongás megtekintésére és egyben közép-európaiságunk felülvizsgálatára legközelebb március 9-én, szombaton 16 órától lesz mód a Térszínházban. Ki volt az a gyönyörű színésznő, aki sajtóbirodalmat örökölt? Ki látta vendégül luxuspalotájában a világ egyik leghíresebb divatdiktátorát? Ki fogyaszthatta el reggelijét a Mátyás-templomban? – Ezekre a kérdésekre is választ ad a Budai Várséták újabb fejezete. Az ismeretbővítő túrát bejárta kollégánk, Zsoldos Szilvia is. Kalauza Kiss Henrietta volt, aki a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője.A „Csipke és csokoládé”-program szabad időpontjairól a budaivarsetak.hu oldalon lehet tájékozódni. Az Oscarnál biztosan kevésbé ismeri a közönség Annie-t, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség díját, miközben talán a legrangosabb szakmai elismerés. A Los Angeles-ben tartott februári gálán két magyar alkotás is versenyben volt. Bár most egyikük sem nyert, pusztán az indulás lehetősége is nagy jelentőségű, hiszen a független kategóriának mindössze öt jelöltje lehet. Az egyik hazai alkotás, a Műanyag égbolt különleges technikával készült. A producert, Fülöp Józsefet Ráthonyi Ráhel Sára hívta fel, még kint-tartózkodása idején. Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor művét egyébként korábban Európai filmdíjra is jelölték. Aki kíváncsi a Műanyag égboltra, az a világhón megtalálja. Kép: Jelenetek a Térszínház Svejkjéből

Leggyakoribb ragadozó madarunk. Sokszor láthatjuk, ahogy utak, autópályák mentén kerítéskarón kiülve, vagy mezők felett körözve lesi zsákmányát. Amint neve is mutatja, esősorban rágcsálókat eszik. Dr. Csörgő Tibor biológus, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnöke mesél róla. Fotó: onf.fr

Látszólag egyutcás település. Már a fő út is dimbes-dombos területen halad, s az innen kiágazó utcák többsége a hegyoldalba vezet felfelé. A község számos látványosságot rejt. Források, erdei tanösvények, helytörténeti gyűjtemény, több mint 50, hegyoldalba vájt borospince, borászati kiállítás és kőzettár is van. S ha nyáron érkezünk, helyi hagyományra épülő fesztivál és nyár esti komolyzenei rendezvények részesei is lehetünk. Messzelátónkban Szurdokpüspöki értékeivel ismerkedünk.

Leggyakoribb ragadozó madarunk. Sokszor láthatjuk, ahogy utak, autópályák mentén kerítéskarón kiülve, vagy mezők felett körözve lesi zsákmányát. Amint neve is mutatja, esősorban rágcsálókat eszik. Dr. Csörgő Tibor biológus, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnöke mesél róla. Fotó: onf.fr

1. Franciaország az első ország a világon, amely beleírta az alkotmányába a nők abortuszhoz való jogát. A döntéshozók többsége és az uralkodó média a nők jogaiért vívott küzdelem történelmi győzelmeként értékelte a március 4-én megszavazott módosítást. A francia püspöki konferencia közleményt adott ki, amelyben mélységes szomorúságát fejezi ki, és figyelmeztet, hogy az abortuszt nem lehet csupán a nők joga felől nézni. Miért kell beleírni az alaptörvénybe is a francia jogrendben eddig is széleskörűen meglévő jogot? Lesz-e még lehetőség ezután is felszólalni az élet védelmében, és az orvosok megtagadhatják-e a beavatkozás elvégzését -- vagy itt a szólás- és lelkiismereti szabadság vége? Fejérdy Gergely Franciaország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük. (kép: Fondation Jérôme Lejeune) 2. A tavaly indult cseh V4-elnökség első miniszterelnöki találkozóját február 27-én tartották Prágában. A miniszterelnökök az energetikai együttműködést, a migrációs helyzetet, az EU-t érintő stratégiai kérdéseket, és a Nemzetközi Visegrádi Alap pénzügyi hátterét vitatták meg. A cseh miniszterelnök szerint, bár vannak olyan kérdések, amelyekben a V4-országok most nem értenek teljesen egyet, ez nem akadályozhatja meg őket abban, hogy párbeszédet folytassanak egymással. Szakértőnk Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.

A Frankofón Filmnapok, mint minden évben, 2024-ben is remek alkalom arra, hogy márciusban, amikor hagyományosan a frankofóniát ünnepeljük, bemutassák Magyarországon a frankofón országok friss filmtermésének legjavát. Az előkészületekben a Francia Intézet mellett nemcsak Franciaország, hanem Belgium, Kanada, Görögország, Románia, Svájc és Tunézia nagykövetsége is részt vett, hogy bőséges válogatással örvendeztethesse meg a magyar közönséget, valamint a helyi frankofón közösséget, olyan filmalkotásokkal, amelyek többsége már a legrangosabb nemzetközi fesztiválokon is sikerrel megmérettetett. Vendégünk Uzsák Zoltán, a Francia Intézet sajtóreferense. Fotó: Francia Intézet

A könyvről az egyik szerzővel, Dr. Kajdi Józseffel, az Antall- és a Boross-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével beszélgetünk.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia alapításának 975. évfordulóját ünneplő jubileumi év lezárását követően 2024-ben Missziós Évet hirdetett. Az ünnepi események, megemlékezések keretében kiemelt figyelemmel fordulnak a magyar szentek és boldogok felé, liturgikus, kulturális és közösségi események lebonyolításával emlékeznek életszentségükre, személyükre. A Missziós Év mottója: "Részünk legyen a szentek fényességében" (Kol 1,12) Dr. Osztie Zoltánnal, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosával a Missziós Év tavaszi eseményeiről, így a március 20-22-én tartandó, Szent Kinga születésének 800. évfordulója és Szent Hedvig születésének 650., halálának 625. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő lengyel-magyar közös megemlékezésekről beszélgetünk. (fotók: https://www.belvarosiplebania.hu)

Ismét madarakról szól a Mester-fogás. Két hete, az előző részben az Orczy-kertbe, kora-tavaszi madármegfigyelő sétára invitált minket Dr. Fuisz Tibor biológus, főmuzeológus. Ezúttal pedig, mint gyűjtemény vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum csodálatosan szép és gazdag madárgyűjteményében kalauzol bennünket.

Ismét madarakról szól a Mester-fogás. Két hete, az előző részben az Orczy-kertbe, kora-tavaszi madármegfigyelő sétára invitált minket Dr. Fuisz Tibor biológus, főmuzeológus. Ezúttal pedig, mint gyűjtemény vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum csodálatosan szép és gazdag madárgyűjteményében kalauzol bennünket.