Műsorújság

-Kit tartanak az első magyar utazónak? -Milyen közlekedési eszközzel kerülte körbe a földet Sulkovszky Zoltán és Bartha Gyula? -Hogyan szólaltatták meg az indiánok az orrfurulyát, miért nem vehetett részt Sass Flóra, férjének -Samuel Baker kutató- lovaggá ütési szertartásán és miket rejtett ama piros hátizsák, melyet a múzeumalapító Balázs Dénes vitt magával mind a 14 expedíciójára? Hasonló kérdésekre kaphatunk érdekes válaszokat az érdi Magyar Földrajzi Múzeum, a geográfia hazai kutatóit bemutató elemei között.

zenei szerkesztő: Varga Ramona A 32. Szent István Könyvhéten vehetik kézbe az olvasók azt a kötetet, mely a közgazdaságtan egyik különleges alternatív irányzatát, az emberközpontú gazdaságot szeretné kézzel foghatóvá tenni az érdeklődők számára. A szerző Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, aki közgazdász lévén közel 20 éve foglalkozik ezzel a szemlélettel. A Summa Oeconomiae - Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról címet viselő írása egyaránt szól a szakmához és a laikusokhoz. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő kötetről Csuth Judit kérdezte Laura nővért, akivel egy hosszabb beszélgetést is hallhatnak majd június 5-én Házunk táján című műsorunkban. A Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál a közösségek és a város ünnepe, amely közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a szomszédokat, valamint felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti értékekre. A 15. alkalommal megrendezendő fesztivál idén különleges témával hívja felfedezőútra a városlakókat, ugyanis a belső udvarok, tetőkertek, zöld homlokzatok és közösségi kertek világába nyújt bepillantást – mindazokba a rejtett vagy ismert zöldfelületekbe, amelyek élhetőbbé és barátságosabbá teszik Budapestet. A május 22. és 25. között zajló programsorozatról Csala Katával, a Budapest100 egyik projektvezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett. Műsorunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben a következő napok budapesti programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf. Kép forrása: Kairosz Kiadó

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják. A közelmúltban jelent meg az Operettkirály, Lehár Ferenc életútja című könyv. Ennek a műnek az egyik szerzője kedves riportalanyunk, akit munkájáról, kutatásairól és a jeles zeneszerző iránti tiszteletéről is kérdez az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet. Ezután Mustármag című műsorunk következik, melyben Nagy Bálint jezsuita szerzetes beszél a valódi jelenlét erejéről és az imádságról. Szerkesztő: Pap Ildikó. Végül a Nap imája hangzik el. Műsorvezető: Farkas Erzsébet Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

húsvéti idő 5. hét, kedd ** Jn 14,27-31a ** Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen. Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Megmondtam nektek már most, mielőtt megtörténne, hogy amikor bekövetkezik, higgyetek. Most már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; felettem ugyan nincs hatalma, de hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy teszek, ahogy az Atya meghagyta nekem: keljetek föl, menjünk innen.

Imádkozz, állj ki és cselekedj az üldözött keresztényekért felszólítással tartott a múlt héten előadást Azbej Tristan a Hungary Helps programról a Café Francesco-ban. A Molnár utca 4. szám alatti kávézónak ma pedig Erdő Péter bíboros úr lesz a vendége, aki este 7 órai kezdettel „Jézus igen, Egyház nem? Miért van szükség intézményes Egyházra?” címmel tart fórumbeszélgetést.

Egy pápai névválasztás mindig program. XIII. Leó pápa rendkívül szimpatikus egyházi vezetőnek számít, az egyház szociális tanításai, azoknak a kezdetei kötődnek nevéhez. Már önmagában a névválasztás is rendkívül sokat mond egy olyan elismert szakember számára, mint amilyen Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Folytatjuk beszélgetésünket az egyháztörténésszel, aki Prohászka kutatóként is sok szempontból feldolgozta XIII. Leó életét és tevékenységét. A Házunk táján második részében Jármi Zoltán görögkatolikus szervező lelkész beszél a keleti egyházak jubileumi zarándoklatáról Rómában, ahol a résztvevők elsőként találkozhattak XIV. Leó pápával.

Imádkozz, állj ki és cselekedj az üldözött keresztényekért felszólítással tartott a múlt héten előadást Azbej Tristan a Hungary Helps programról a Café Francesco-ban. A Molnár utca 4. szám alatti kávézónak ma pedig Erdő Péter bíboros úr lesz a vendége, aki este 7 órai kezdettel „Jézus igen, Egyház nem? Miért van szükség intézményes Egyházra?” címmel tart fórumbeszélgetést.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Munkatársak: Farkas Erzsébet, Berecz Renáta

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Széchenyi-díjas irodalomtörténész baráti kapcsolatot ápolt a Mesterrel. Prokop Péter 1956-ban hagyta el az országot és 42 esztendei római emigrációból tért haza 1999-ben. Fiatalkorában akkori egyházi elöljárói nem tudták elképzelni, hogy lehet valaki egyszerre pap és képzőművész. Ő azonban csak ezt tudta elképzelni. Termékeny alkotó volt, festményeit bőkezűen ontotta és ajándékozta, írásai csaknem húsz kötetben láttak nyomdafestéket, jobbára még Olaszországban. Prokopp Mária művészettörténész megírt róla egy kismonográfiát, ami a művész halála évében jelent meg. Írásművészete is megérdemelné az alaposabb kutatást. Egy bölcs, filozofikus elme önvizsgálata, önelemzése, amiből kiviláglik a történelem és a társadalom hatása az egyénre. Esszéiből, naplójegyzeteiből, aforizmáiból mi is, ma is sokat tanulhatunk.

Bármelyiknek az elvesztése pótolhatatlan veszteség. Lehet-e rangsort fölállítani köztük? Száz ember közül a legtöbben talán a látást mondanák a legfontosabbnak. Nem véletlen, hogy annyi közmondás kapcsolatos a szemmel. Vagy ki ne ismerné a hályogkovács történetét? A szem gyógyítása az orvoslás számára nagyon régi óhaj. Az eredmények pedig igen sokat ígérőek. A lézer bevezetése a gyógyászatba új távlatokat nyitott. A szürkehályog kezelése mára rutin beavatkozássá vált. De megoldandó kérdés maradt bőven. Hol tart a zöldhályog vagy a makuladegeneráció gyógyítása? Vendégem Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A történelmi időkben a kastélyok egyben egy gazdaság központját is jelentették. A kastélyt tulajdonló család jelentős földterületekkel rendelkezett. A birtok tartotta el a kastélyt, de a kapcsolat fordítva is fennállt. Az idők elmúltával ez a kapcsolat megváltozott, de a kastély ott maradt... Magyarországon a létező szocializmus időszakában a kommunista ideológia szerint nem a kastélyok megmentése volt a legfontosabb szempont. Sőt. Tisza Kálmán és Tisza István meghatározó politikusai voltak a dualizmus időszakának. A ő családjuk birtokolta egykor a kastélyt, melynek állapota a 21. század elejére igen leromlott. Geszt a történelmi Magyarországnak majdnem a közepén található, Budapesttől közúton 250 kilométerre. Trianon után a határ alig 5 km. A kastély helyreállítása közel egy éve fejeződött be. A nagyközönség számára is látogatható. Érdemes megnézni. Három építész a vendégem, akik azt is elmondják, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózni, hogy az épület elnyerje mai állapotát: Katona András, Zakariás András és Zakariás Tamás. Utóbbi kettő apa és fia.

Mai magazinunk második felében egy tudományos diákköri konferenciáról tudósítunk Önöknek, elsőként pedig arról számolunk be, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház kamaraszínpada nemrégiben felvette Hunyadkürti György nevét.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Bármelyiknek az elvesztése pótolhatatlan veszteség. Lehet-e rangsort fölállítani köztük? Száz ember közül a legtöbben talán a látást mondanák a legfontosabbnak. Nem véletlen, hogy annyi közmondás kapcsolatos a szemmel. Vagy ki ne ismerné a hályogkovács történetét? A szem gyógyítása az orvoslás számára nagyon régi óhaj. Az eredmények pedig igen sokat ígérőek. A lézer bevezetése a gyógyászatba új távlatokat nyitott. A szürkehályog kezelése mára rutin beavatkozássá vált. De megoldandó kérdés maradt bőven. Hol tart a zöldhályog vagy a makuladegeneráció gyógyítása? Vendégem Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A történelmi időkben a kastélyok egyben egy gazdaság központját is jelentették. A kastélyt tulajdonló család jelentős földterületekkel rendelkezett. A birtok tartotta el a kastélyt, de a kapcsolat fordítva is fennállt. Az idők elmúltával ez a kapcsolat megváltozott, de a kastély ott maradt... Magyarországon a létező szocializmus időszakában a kommunista ideológia szerint nem a kastélyok megmentése volt a legfontosabb szempont. Sőt. Tisza Kálmán és Tisza István meghatározó politikusai voltak a dualizmus időszakának. A ő családjuk birtokolta egykor a kastélyt, melynek állapota a 21. század elejére igen leromlott. Geszt a történelmi Magyarországnak majdnem a közepén található, Budapesttől közúton 250 kilométerre. Trianon után a határ alig 5 km. A kastély helyreállítása közel egy éve fejeződött be. A nagyközönség számára is látogatható. Érdemes megnézni. Három építész a vendégem, akik azt is elmondják, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózni, hogy az épület elnyerje mai állapotát: Katona András, Zakariás András és Zakariás Tamás. Utóbbi kettő apa és fia.

Mai magazinunk második felében egy tudományos diákköri konferenciáról tudósítunk Önöknek, elsőként pedig arról számolunk be, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház kamaraszínpada nemrégiben felvette Hunyadkürti György nevét.