Műsorújság

Egy pápai névválasztás mindig program. XIII. Leó pápa rendkívül szimpatikus egyházi vezetőnek számít, az egyház szociális tanításai, azoknak a kezdetei kötődnek nevéhez. Már önmagában a névválasztás is rendkívül sokat mond egy olyan elismert szakember számára, mint amilyen Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Folytatjuk beszélgetésünket az egyháztörténésszel, aki Prohászka kutatóként is sok szempontból feldolgozta XIII. Leó életét és tevékenységét. A Házunk táján második részében Jármi Zoltán görögkatolikus szervező lelkész beszél a keleti egyházak jubileumi zarándoklatáról Rómában, ahol a résztvevők elsőként találkozhattak XIV. Leó pápával.

A Széchenyi-díjas irodalomtörténész baráti kapcsolatot ápolt a Mesterrel. Prokop Péter 1956-ban hagyta el az országot és 42 esztendei római emigrációból tért haza 1999-ben. Fiatalkorában akkori egyházi elöljárói nem tudták elképzelni, hogy lehet valaki egyszerre pap és képzőművész. Ő azonban csak ezt tudta elképzelni. Termékeny alkotó volt, festményeit bőkezűen ontotta és ajándékozta, írásai csaknem húsz kötetben láttak nyomdafestéket, jobbára még Olaszországban. Prokopp Mária művészettörténész megírt róla egy kismonográfiát, ami a művész halála évében jelent meg. Írásművészete is megérdemelné az alaposabb kutatást. Egy bölcs, filozofikus elme önvizsgálata, önelemzése, amiből kiviláglik a történelem és a társadalom hatása az egyénre. Esszéiből, naplójegyzeteiből, aforizmáiból mi is, ma is sokat tanulhatunk.

Munkatársak: Farkas Erzsébet, Berecz Renáta

húsvéti idő 5. hét, szerda ** Jn 15,1-8 ** Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek.

Május 22. Szent Rita ünnepe. Ehhez kapcsolódóan búcsúi szentmiséket és rózsa-áldást tartanak a Budapesti Szent Rita templomban. Az ünnepi fő misét idén Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, rádiónk vezérigazgatója celebrálja. A lehetetlen ügyek szentjéről és a búcsúról Kulcsár Sándor plébánost kérdezi Pozsgai Nóra.

Hősök vasárnapján, 2025. május 25-én, a pákozdi Don-kanyar Emlékkápolnánál Spányi Antal püspök mutat be szentmisét 15 órakor, a háborúkban elesett magyar katonákért. A Pákozdi Katonai Emlékpark vezetősége katonai tiszteletadást szervez azokért, akik hazai vagy idegen földön haltak meg, életüket adva a magyar nemzetért. A honvédség és az egyház a közös eseménnyel szeretné kifejezni a hős katonák iránti megbecsülését. A Don-kanyar Emlékkápolnánál Spányi Antal püspök mondja el gondolatait a hősökért mondott engesztelő imádságról.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 6.alkalommal támogatja paprika-, paradicsom-, uborka- és tökpalántákkal a Katolikus Karitászon keresztül a rászoruló családokat. Gondozási útmutatóval is hozzájárulnak, ahhoz, hogy sikeres legyen a termesztés. A Katolikus Karitász Zöldellő kertek programjáról, a palánták sorsáról és az elmúlt évek tapasztalatairól beszél Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campus- főigazgatója, Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója valamint Dr. Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.

Május 22. Szent Rita ünnepe. Ehhez kapcsolódóan búcsúi szentmiséket és rózsa-áldást tartanak a Budapesti Szent Rita templomban. Az ünnepi fő misét idén Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, rádiónk vezérigazgatója celebrálja. A 15. századi olasz családanyáról majd szerzetesről, a reménytelen ügyek népszerű védőszentjéről és a búcsúról Kulcsár Sándor plébánost kérdezzük.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Munkatársak: Papp Péter, Túri Sarolta, Bartók Beáta

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

"Mindenért meg kellett küzdenem és ez körülbelül 8-10 esztendős késéssel járt. De úgy érzem, amennyit késtem, annyi előnyt is szereztem" – vallotta Tamás Menyhért, a Hadikfalván született, hosszú vándorlás után hazatalált költő. Hosszan sorolhatnánk vers- és prózaköteteit: Szövetségben a fákkal, Küszöbök, Vigyázó madár, Mérleges idő, hogy csak néhányat említsünk... Kiérdemelt és megkapott minden létező, fontos irodalmi díjat a József Attila-díjtól kezdve, az Arany János-díjon, a Balassi emlékkardon, a Magyarország Babérkoszorúja-díjon keresztül a Kossuth-díjig, a Magyar Örökség Díjig, tavaly pedig a Nemzet Művészévé választották. Tegnap búcsúztunk el tőle örökre, de velünk marad, mert drámai sorsú, hazátlanná üldözött népcsoportja fájdalmát senki ilyen szépséggel nem tudta érzékeltetni. Kövesdy Zsuzsa riportjával őrá emlékezünk. A Sir Gawain és a Zöld lovag című lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy könyvtártüzet is túlélve. Ráadásul két izgalmas verselő iskola ötvöződik benne, a kontinensé és a szigetországé. Ennek lefordítására vállalkozott Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus. A könyvbemutatót követően Fazekas Gyöngyvér faggatta őt a szöveg titkairól.

Óvodapedagógusnak készült, mert eleinte nem gondolta, hogy színész lehet belőle. Hosszas keresgélés után mégis rátalált az útjára Polyák Anita, a kárpátaljai nagyborzsovai születésű színművészhallgató, aki most végez a Kaposvári Egyetemen. Játszik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban is. Az első nagyobb szerepe a beregszászi társulattal a Tóték Ágikája volt, amit Orosz Melindától vett át az immár 20 éve játszott előadásban. A Nemzeti Színházban is látható Háztűznézőben Agafja Tyihonovnát formálta meg, az alakításért megkapta a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Teplánszky Kata-díjat a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. A Nemzeti Színházban több más szerepe mellett a King Lear Show-ban Cordeliát alakítja. A fiatal színésznővel szerepeiről, indíttatásárótl, terveiről is beszélgetünk

A közélet elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Ünnepre készül a Tokaji Borvidék. 2025. május 24-25-én a monoki Sarlós Boldogasszony plébánia és a Szent Orbán 1771 Egyesület szervezésében ismét megrendezésre kerül a Tokaji Szent Orbán Zarándoklat. A szőlő, a bor, a szőlészek, borászok, kádárok védőszentjének Monokon őrzött csontereklyéje bejárja Tokaj-Hegyalját, és a zarándokok együtt kérik Szent Orbán áldását a borvidéken élő emberekre, munkájukra, földjeikre. Több, mint 250 éve, 1771 óta a Tokaj-hegyaljai Monok településen őrzik a III. században élt Szent Orbán vértanú földi maradványait. Ekkor adományozta az ereklyét XIV. Kelemen pápa Andrássy István grófnak, Monok főurának, hogy legyen égi patrónusa a grófi családnak, és biztosítsa a bőséges szőlőtermést a vidék számára. A főúr monoki kastélyában kápolnát építtetett az ereklyének, amely a történelem során a monoki Sarlós Boldogasszony templomba került. Az ereklyét az elmúlt esztendőben Ternyák Csaba egri érsek felújíttatta, és a templom szentélyében helyezték el. 2013 óta évente, Szent Orbán ünnepéhez (május 25.) kötődően a borvidék településeinek bevonásával tartanak zarándoklatot a Szent tiszteletére. 2023-ban megalakult a Szent Orbán 1771 Egyesület, melynek feladata a monoki Sarlós Boldogasszony plébániával együttműködve Szent Orbán kultuszának erősítése, terjesztése a tokaji térségben. A Tokaji Szent Orbán Zarándoklatról Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével, a Szent Orbán 1771 Egyesület alapító-elnökével beszélgetünk. (fotók: https://www.beres.hu)

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A közélet elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Ünnepre készül a Tokaji Borvidék. 2025. május 24-25-én a monoki Sarlós Boldogasszony plébánia és a Szent Orbán 1771 Egyesület szervezésében ismét megrendezésre kerül a Tokaji Szent Orbán Zarándoklat. A szőlő, a bor, a szőlészek, borászok, kádárok védőszentjének Monokon őrzött csontereklyéje bejárja Tokaj-Hegyalját, és a zarándokok együtt kérik Szent Orbán áldását a borvidéken élő emberekre, munkájukra, földjeikre. Több, mint 250 éve, 1771 óta a Tokaj-hegyaljai Monok településen őrzik a III. században élt Szent Orbán vértanú földi maradványait. Ekkor adományozta az ereklyét XIV. Kelemen pápa Andrássy István grófnak, Monok főurának, hogy legyen égi patrónusa a grófi családnak, és biztosítsa a bőséges szőlőtermést a vidék számára. A főúr monoki kastélyában kápolnát építtetett az ereklyének, amely a történelem során a monoki Sarlós Boldogasszony templomba került. Az ereklyét az elmúlt esztendőben Ternyák Csaba egri érsek felújíttatta, és a templom szentélyében helyezték el. 2013 óta évente, Szent Orbán ünnepéhez (május 25.) kötődően a borvidék településeinek bevonásával tartanak zarándoklatot a Szent tiszteletére. 2023-ban megalakult a Szent Orbán 1771 Egyesület, melynek feladata a monoki Sarlós Boldogasszony plébániával együttműködve Szent Orbán kultuszának erősítése, terjesztése a tokaji térségben. A Tokaji Szent Orbán Zarándoklatról Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével, a Szent Orbán 1771 Egyesület alapító-elnökével beszélgetünk. (fotók: https://www.beres.hu)