Műsorújság

Folytatjuk beszélgetésünket gróf Károlyi Györggyel és feleségével Angelicával, akik valóban a szívükön viselik a Fehérvárcsurgói Károlyi kastély épületének sorsát. Magyarországon különleges esetnek számít, hogy egy gróf a saját családi házát működtesse. De Károlyi György szerint egyáltalán nem baj, hogy az állam maradt a tulajdonos, mert ez kedvező az éplület jövője számára. A házaspárt az első lépésekről, a kastélyfelújítás kezdeteiről, az elért ereményekről kérdeztük.

Műsorunkban ellátogatunk Kápolnásnyékre, az Emlékházba, annak apropóján, hogy Vörösmarty Mihály nemzeti eposza, a Zalán futása kétszáz éve született. (Szerdahelyi Csongor riportja.) Budavári séták sorozatunkban pedig ezúttal a domonkosok Szent Miklós-tornyáról kérdezzük Schmidt Péter történészt, művészettörténészt, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársát. Továbbá a nyári vakáció vége felé a gyerekeknek ajánlunk egy kora őszi programot, Lázár Ervin jól ismert mesevilágával. A Fellegjárók Társulat 2024 tavaszán bemutatott A Hétfejű Tündér című zenés mesejátéka ugyanis a hamarosan kezdődő új színházi évadban a Kolibri Színház repertoárját színesíti majd. (Csuth Judit riportja.) Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Vasadi Péter 2017-ben elhunyt, kortárs Kossuth- és Stephanus-díjas költő, műfordító, esszéista, a Nemzet Művésze volt. Magas kort megérve is fiatalos kíváncsiság, nyitottság, érdeklődés jellemezte. Az Új Ember munkatársaként írásaival sok olvasónak szerzett örömet, adott erőt, eligazító tudást. Igazi evangéliumi ember volt, aki élte, gyakorolta a szeretetet. Embertársaival és a világ dolgaival kapcsolatban a figyelmes megérteni vágyás vezérelte, az élet minden pillanatát élményként élte meg és teljességében élte át. Fiatalabb pályatársa mesél róla és néhány jellemző történetet is felelevenít barátságukról. Az emlékező műsorban mindkettejüktől elhangzik egy-egy vers is.

Kávéház Megújultak a Villányi Nemzetközi Szobrász Szimpózium szabadtéren elhelyezett alkotásai. A szoborpark gyűjteménye három vadonatúj kőszoborral gyarapodott: elkészült Miklya Gábor „SHIFT – Elmozdulás”, Sárkány Balázs „Hosszúhajú állat IV: A jólfésült”, valamint Hegedűs Éva „Nyugvópont” című műve. Mindemellett, a PTE MK és az MKE kőrestaurátor tanárai és hallgatói közös munkájának eredményeként megújult a Szoborpark 1969 és 1981 között készült három ikonikus műve, Rétfalvi Sándor „Kővirág” és „Gyökerek”, valamint Irena Molin-Sowa „Villányi táj” című munkája. Vendégünk: Péter Ágnes szobrászművész, a Symposion Alapítvány a Magyar Művésztelepekért alapító elnöke, és Komor István, a Baranyai Alkotótelepek egykori igazgatója, a Villányi Szoborpark megújulásáért felelős projektmenedzsere. Munkatársak: Farkas Éva, Bartók Beáta, Molnár András

Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!

A Püspöki Palotában emléküléssel majd a Székesegyházban emlékmisével tisztelegtek Székesfehérváron Steiner Fülöp püspök munkássága előtt. Az emlékülésen halála kapcsán Spányi Antal püspök felidézte utolsó napjait, majd méltatta püspökelődje főpásztori működését, amely túlmutatott az egyházmegye keretein. Mózessy Gergely püspöki levéltáros, egyháztörténész Steiner Fülöp emlékezete címmel tartott előadást, amelyben bemutatta a püspök életútját, kiemelte érdemeit az épített kulturális örökség védelmében, valamint hangsúlyozta nagyfokú szociális érzékenységét. Rámutatott két méltatlanul feledésbe merült szellemi örökségére. Az emlékülésen Rada János történész, egyetemi adjunktus mutatta be a Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) - című intézménytörténeti és életrajzi lexikont Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber szerkesztésében. Mint elmondta a gigantikus vállalkozás célja az volt, hogy egységes, modern módszertani elveknek megfelelően összeállítva, egyúttal újonnan végzett kutatásokat, és vatikáni forrásokat is felhasználó munka születhessen.

Babahordozási tanácsadással indult a Hordozóház. Az igények alakították, bővítették a tudástárat, mellyel segítik a hozzájuk fordulókat online tanfolyamokon és személyes tanácsadások alkalmával. Szoptatás, mellétáplálás, igény szerinti cumisüveges táplálás, altatás. Csak néhány a témáik közül. De foglalkoznak a gyerek mozgásfejlősének, lelki érésének szakaszaival is. A szülőket erősíti az önismeretet, önmegértést segítő tanácsadás is. Az együttműködő kommunikációt bemutató, gyakorló csoportokban pedig a nagyobb gyerekekkel való hatékony, békés párbeszédet gyakorolhatják. A Hordozóház szakértőit ezekről a témákról kérdezem a következő órában.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: Varga Andrea

Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!

Mai műsorunkban Edelényt és Mezőkövesdet látogatjuk meg .Edelényben a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem Kárpát-Medencei búzaösszeöntő ünnepségről szólunk, maj a Mezőkövesdi aug.20-i ünnepség énekesével, Kossuth Gergővel beszélgetünk.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő-rendező: Tar Éva

Ebben az évben lenne Nagy László 100 éves, aki a veszprémi Felsőiszkázon született. Már életében népszerű költő volt, akinek számos versét mondták, és dalolták, hiszen az egyik legismertebb versét a Ki viszi át a Szerelmet a hetvenes években Sebő Ferenc és együttese megzenésítette számos más versével együtt, és nagyon sokan ezeken a dalokon keresztül kerültek közel a költőhöz. Felsőiszkázon szülőházánál, emlékházat nyitottak 1984-ben, ami azóta zarándok hellyé vált. Ebben a kis Veszprém megyei faluban, júliusban több mint 400 ember azért ment ide, hogy egy költőre emlékezzen. Ez mostanában nem megszokott. Lázár Csaba színművész a katolikus rádió munkatársa is egyike volt a meghívott fellépőknek. Őt kérdezte Kovács Éva Rebecca arról, hogy hogyan zajlott ez a nevezetes nap? Tudják Önök, hogy mit mér a Scoville-skála? Nem zenei vagy geológiai jelenségeket mér, még csak nem is fizikai energiákat, hanem a paprika félék erősségét. A csípősség mértékegységén pedig a több milliót számláló érték sem kivételes. S lehet, hogy ilyenkor egyesek zenei skálákban törnek ki, vagy úgy érzik, megrendül a föld talpuk alatt, sőt akár energia hatására térdre kényszerülnek. Mégis egyre népszerűbb a mindenféle paprika, csili és csípős szósz az ínyencek közt. Füstös László, csilitermesztő és csiliszósz készítővel együtt óvatos kóstolásra hívja Önöket Fazekas Gyöngyvér.

Új összművészeti fesztivál indul Pomázon szeptemberben. A hagyományteremtő Egy hely, ahol mindenki elmondhatja a magáét! elnevezésű fesztivál középpontjában a finom magyar borok, a gasztronómia és legfőbb szellemi táplálékként: a versek állnak. A fesztivál a Takács Bence Ervin alapította Mondj Te is egy verset Kulturális Egyesület szervezésében jön létre. A háromnapos fesztivál megszólítja a családokat is, a pomázi Magyar Várban számos koncert, pódium-művészeti és gyerekeknek szóló előadás, versfilm, kiállítás és egy igazi vitézképzés is várja majd az érdeklődőket. Művészbejárónkban a kezdeményezés elindítójával Takács Bence Ervinnel hallhatnak beszélgetést. A Mondj Te is egy verset Kulturális Egyesület alapítójával és a Magyar Versmondók Egyesületének alelnökével arról is beszélgetünk, milyen helye van a verseknek a mindennapokban, illetve hogyan lehet versekkel megszólítani a fiatal korosztályokat.

Közeleg a 2026-os országgyűlési választás. Ennek kapcsán a választási rendszerekről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. Fotó: MÉM)

A Mesterségek Ünnepét.39. alkalommal rendezte meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége augusztus 17. és 20. között a Budai Vár polgárvárosi részén. A rendezvény idei díszvendége Azerbajdzsán volt, ahonnét hímző mesterek, szőnyegszövők is érkeztek.A szövés a legősibb szakmák egyike. A Mesterségek Ünnepére a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete képviseletében Algyőről érkezett Gálné Nagy Ildikó szövő népi iparművész férjével Gál Tibor népzenésszel. A szebbnél szebb szőnyegek, díszpárnák,tarisznyák alkotójával a hagyományőrző szövésről, munkája örömeiről beszélgettünk. "Hobbiból kezdtem szőni. Anyagokat gyűjtögettem, régi minták után kutattam, újabb és újabb technikákat próbáltam ki. Aki fonalat és vetélőt vesz kezébe, csak mélységes alázattal teheti, hisz őseink nyomdokán jár. Ám akit megérint az alkotás varázsa, nem tud többet lemondani róla, hisz a keze munkájából és néhány gombolyagból textil születik. A szövést ezért nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Fő profilom a rongyszőnyeg-készítés, de pamut és gyapjú alapanyagokból is dolgozom. Munkám által igyekszem megőrizni népi múltunk örökségeit, hogy az a jelenünk és jövőnk része lehessen."- olvasható Gálné Nagy Ildikó honlapján, akinek munkássága több szakmai elismerést követően bekerült a helyi Értéktárba. (fotók. Sallai Éva)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: Varga Andrea

Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő-rendező: Tar Éva

Közeleg a 2026-os országgyűlési választás. Ennek kapcsán a választási rendszerekről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. Fotó: MÉM)

A Mesterségek Ünnepét.39. alkalommal rendezte meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége augusztus 17. és 20. között a Budai Vár polgárvárosi részén. A rendezvény idei díszvendége Azerbajdzsán volt, ahonnét hímző mesterek, szőnyegszövők is érkeztek.A szövés a legősibb szakmák egyike. A Mesterségek Ünnepére a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete képviseletében Algyőről érkezett Gálné Nagy Ildikó szövő népi iparművész férjével Gál Tibor népzenésszel. A szebbnél szebb szőnyegek, díszpárnák,tarisznyák alkotójával a hagyományőrző szövésről, munkája örömeiről beszélgettünk. "Hobbiból kezdtem szőni. Anyagokat gyűjtögettem, régi minták után kutattam, újabb és újabb technikákat próbáltam ki. Aki fonalat és vetélőt vesz kezébe, csak mélységes alázattal teheti, hisz őseink nyomdokán jár. Ám akit megérint az alkotás varázsa, nem tud többet lemondani róla, hisz a keze munkájából és néhány gombolyagból textil születik. A szövést ezért nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Fő profilom a rongyszőnyeg-készítés, de pamut és gyapjú alapanyagokból is dolgozom. Munkám által igyekszem megőrizni népi múltunk örökségeit, hogy az a jelenünk és jövőnk része lehessen."- olvasható Gálné Nagy Ildikó honlapján, akinek munkássága több szakmai elismerést követően bekerült a helyi Értéktárba. (fotók. Sallai Éva)