Műsorújság

Az ünnepi est során, október 24-én a Müpában Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven „Eroica” szimfóniája hangzik el, Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével. A szabadság hangjai koncertről Keller Andrással, a Concerto Budapest főzeneigazgatójával beszélgetünk. Fotó: Éder Vera

A Kárpát-medence éghajlata gyorsan változik, ami kihívások mellett új lehetőségeket is teremt a magyar mezőgazdaság számára. Miközben az őshonos erdei élővilág alkalmazkodni kényszerül, a mediterrán növények egyre jobban meghonosodnak hazánkban. A klímaváltozás agráriumra és élővilágra gyakorolt sokrétű hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 5. - Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) támogatásával. Budapest, 1957 tavasza. A város és lakói alig tértek magukhoz az '56-os harcok óta. Andor egy 12 éves kisfiú, akit édesanyja nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nő fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Ez az Árva című film alaphelyzete, mely a második világháború és a szabadságharc utáni „apátlan” magyar társadalmat és egy reménykedő kisfiú történetét veszi górcső alá. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, az ellenállók eltűnésének, az ebből fakadó reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a három évtizedig tartó Kádár korszak. Ezt a világot idézi meg döbbenetes hitelességgel Oscar-díjas rendezőnk új alkotása.

Október végéig látogatható Takács István festőművész első budapesti életmű-kiállítása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlat célja, hogy újraértelmezze és méltó helyére emelje a művészt a magyar művészettörténetben, valamint hogy a fővárosi közönség számára is elérhetővé tegye ezt a lenyűgöző életművet. Takács István neve sokak számára elsősorban templomi freskóiról lehet ismerős – több mint 300 templomban dolgozott –, azonban tehetsége messze túlmutatott az egyházi festészet keretein. Szinte minden képző- és iparművészeti műfajban maradandót alkotott. Művei elfeledve maradtak volna, ha nem akad rájuk Laczkó Pető Mihály fiatal festőművész, aki negyven éven át fáradhatatlanul mentette, rendszerezte, restaurálta és dolgozta fel a hagyatékot. Munkája eredményeként jött létre 2012-ben a mezőkövesdi állandó kiállítás. Orosz Diána művészettörténésszel Liptay Katalin beszélgetett. Bányai Júlia alakját ma már kevesen ismerik, pedig hazaszeretete (a kor kifejezésével élve: honleányi hűsége) ma is példaértékű. Életéről kevés a megbízható történeti adat: a visszaemlékezések romantikus mázzal vonták be az 1848-as forradalom és szabadságharc korát, illetve annak alakjait - így Bányai Júliáét is. Miklya Luzsányi Mónika életrajzi regényében a korabeli forrásokra támaszkodva, szakértők bevonásával egy olyan Bányai-portrét igyekszik megalkotni, amely lefejti ezt a romantikus mázat, és Bányai Júliát mint önmagát kereső és megvalósító, saját (sokszor idealisztikus) céljaiért küzdő nőt mutatja be. Az október 20-i Akvarellben elhangzott interjú folytatása következik. A kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélgetett. Hatalmas sikert aratott a Notre Dame-i toronyőr című musicalben Quasimodo szerepében Tassonyi Balázs. A Budapesti Operettszínházban októberben bemutatott zenés darab azonban már nem az első komoly szerep a fiatal művész pályáján, ugyanis a Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatóját José Rivera szerepében is láthatta már a közönség a Carmenben. Jelenleg pedig Ottokár szerepére készül A cigánybáró című darabban. A fiatal énekest Ungvári Judit először a Notre Dame- toronyőr sikeréről kérdezte.

Bibó István figyelmeztetése, hogy "óvakodni kell két, korábban lényegében ismeretlen, teljességgel steril és végsőleg hiábavaló emberfajtától", vagyis a megrögzött reakcióstól és a hivatásos forradalmártól egyben arra is felhívás az 56-os államminisztertől, hogy ítéleteinkben is legyünk körültekintők. Mert mi is a forradalom? Hahner Péter (képünk a közösségi oldaláról származik) történésznek, a Rubicon intézet főigazgatójának pont ez a fő kutatási területe, ráadásul újabb könyve készül ebben a témában. Ő volt tehát Nagy György András vendége a Katolikus rádió stúdiójában.

Mai összeállításunkban először Szerzetesek félórája című műsorunkat hallják, melyben folytatjuk a múlt héten megkezdett beszélgetésünket Takács Mária Klarissza, ferences szegénygondozó nővérrel. Szerkesztő: Bartók Beáta Ezután Megmaradni c. műsorunk következik, melyben folytatjuk Szabó Konstantin, kárpátaljai görögkatolikus pappal készült beszélgetésünket, aki a rokoni szálain keresztül segít bemutatni nekünk a nemrégiben boldoggá avatott Orosz Péter Pál görögkatolikus pap vértanút. Szerkesztő: Grunda János Összeállításunkat a Nap imájával zárjuk. Műsorvezető: Tikovits Ernő Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy támogatja, hogy a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be az orosz–ukrán háborút. Moszkva csak a „hosszú távú, tartós béke” iránt érdeklődik. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti csúcstalálkozójáról dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Kovács Jenő órásmester a 70-es évek óta gyűjtötte az órákat, az általa létrehozott múzeum 2009-ben került a jelenlegi épületbe, mely Székesfehérvár belvárosának egyik rejtett zugában, a Kossuth udvarban található. Külső falán harangok, egy különleges toronyóra, mely zenei kísérettel vonultatja fel a magyar múlt legendás alakjait. Boltíves termeiben a 17. századi toronyóra szerkezet éppúgy helyet kap, mint a faliórák, a kandallóórák, az utazó és ébresztő órák, az ékszerekké váló zseb és karórák, de van itt homok, kép és egy falra festett napóra is. A gyűjtemény különleges darabjai között Kovács András órás segít eligazodni.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Gerbei Anita, Hámori Kinga, Horváth Sándor, Kristán Attila, Kubik Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Imre, Nikl János, Papp János, Pásztor Erzsi, Sárospataki Horváth Katalin, Takács Bence és Varga Zoltán Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Az elmúlt hét legérdekesebb témáiból válogatunk Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Budapest, 1957 tavasza. A város és lakói alig tértek magukhoz az '56-os harcok óta. Andor 12 éves kisfiú, akit édesanyja nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nő fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. – Ez az Árva című új magyar film alaphelyzete. Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője ezúttal a második világháború és a szabadságharc utáni „apátlan” magyar társadalmat és egy reménykedő kisfiú történetét veszi górcső alá. A Velencei Filmfesztiválon nagy sikert aratott filmről az alkotás producerét, Kemény Ildikót, a hangmester Zányi Tamást és a rendező Nemes Jeles Lászlót kérdeztük a sajtóbemutató után. A filmet premier előtt vetítették a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztiválon. Itt célzottan gyerekeknek és fiataloknak mutatnak be filmeket és készítenek elő interaktív programokat, mint például vetélkedők, műhelymunkák; animációs, sminkes, kaszkadőr vagy castingos csapatokkal, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat különféle filmes szerepekben. A fesztivál egyik főszervezője az a Lakos Nóra, aki a rendezője a január óta mozikban futó nagy sikerű ifjúsági filmnek, a Véletlenül írtam egy könyvet című alkotásnak. Vele beszélgettünk. Fotó: Mozinet

Online szenzoros kérdőívvel segíti a szülőket, és a szakembereket a Gyermekút Módszertani Központ. Kereki Judit, a igazgatóval beszélgetünk a kérdőív tartalmáról, jelentőségéről. (Fotó: család.hu)

A 31. Lengyel Keresztény Kulturális Napokat október 5. és 12. között Budapesten tartották a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete és a Lengyel Perszonális Plébánia szervezésében. Mottója Szent II. János Pál pápa szavai voltak, melyeket 1997-ben Gnieznoban mondott prédikációjában: „Európa nem lesz egységes, amíg nem válik lelki közösséggé.” Az idei rendezvénysorozat fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, védnöke Leszek Kryża atya SChr, a Lengyel Püspöki Konferencia Keleti Egyházakat Segítő Bizottságának igazgatója volt. A 31. Lengyel Keresztény Kulturális Napok keretében október 7-én a Parlament Felsőházi termében „Az első királykoronázásaink: Ezer éve a kereszténység egységében” címmel történelmi konferenciát tartottak lengyel és magyar nyelven. A konferenciát követően annak témaköreiről és a lengyel-magyar kölcsönhatásokról műsorunknak interjút adott dr. Molnár Imre történész, a lengyel-magyar történelmi kapcsolatok és a mártírsorsú magyar politikus, Esterházy János életútjának kutatója. (fotók: Sallai Éva)

A Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV. című kötet bemutatójára a Központi Szeminárium dísztermében került sor október 8-án. A Szirtes Zsófia, Tusor Péter és Rupert Klieber által szerkesztett lexikon bemutatásában a szerkesztőkön kívül a püspöki kar részéről Martos Levente Balázs segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora és Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is részt vállalt. A bő nyolcszáz oldalas kötetet továbbá Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta. Műsorunkban Marton Zsolt váci megyéspüspököt és Tusor Péter professzort, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító-vezetőjét hallhatják közvetlen a kötetbemutató után készült felvételünkről. A kötet pdf formátumban itt tölthető le: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2444/1/CST_I-7_Puspoklexikon_1804-1918-c.pdf Képünkön a Központi Szeminárium dísztermében a kötet előadói, fotók: MKR és Magyar Kurír

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.'' Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Gerbei Anita, Hámori Kinga, Horváth Sándor, Kristán Attila, Kubik Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Imre, Nikl János, Papp János, Pásztor Erzsi, Sárospataki Horváth Katalin, Takács Bence és Varga Zoltán Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Online szenzoros kérdőívvel segíti a szülőket, és a szakembereket a Gyermekút Módszertani Központ. Kereki Judit, a igazgatóval beszélgetünk a kérdőív tartalmáról, jelentőségéről. (Fotó: család.hu)

A 31. Lengyel Keresztény Kulturális Napokat október 5. és 12. között Budapesten tartották a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete és a Lengyel Perszonális Plébánia szervezésében. Mottója Szent II. János Pál pápa szavai voltak, melyeket 1997-ben Gnieznoban mondott prédikációjában: „Európa nem lesz egységes, amíg nem válik lelki közösséggé.” Az idei rendezvénysorozat fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, védnöke Leszek Kryża atya SChr, a Lengyel Püspöki Konferencia Keleti Egyházakat Segítő Bizottságának igazgatója volt. A 31. Lengyel Keresztény Kulturális Napok keretében október 7-én a Parlament Felsőházi termében „Az első királykoronázásaink: Ezer éve a kereszténység egységében” címmel történelmi konferenciát tartottak lengyel és magyar nyelven. A konferenciát követően annak témaköreiről és a lengyel-magyar kölcsönhatásokról műsorunknak interjút adott dr. Molnár Imre történész, a lengyel-magyar történelmi kapcsolatok és a mártírsorsú magyar politikus, Esterházy János életútjának kutatója. (fotók: Sallai Éva)

A Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV. című kötet bemutatójára a Központi Szeminárium dísztermében került sor október 8-án. A Szirtes Zsófia, Tusor Péter és Rupert Klieber által szerkesztett lexikon bemutatásában a szerkesztőkön kívül a püspöki kar részéről Martos Levente Balázs segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora és Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is részt vállalt. A bő nyolcszáz oldalas kötetet továbbá Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta. Műsorunkban Marton Zsolt váci megyéspüspököt és Tusor Péter professzort, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító-vezetőjét hallhatják közvetlen a kötetbemutató után készült felvételünkről. A kötet pdf formátumban itt tölthető le: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2444/1/CST_I-7_Puspoklexikon_1804-1918-c.pdf Képünkön a Központi Szeminárium dísztermében a kötet előadói, fotók: MKR és Magyar Kurír