Műsorújság

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész-házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest 2025-ben ünnepelte 10. évfordulóját. 2025 azonban nemcsak a FAB,hanem stratégiai partnere, a romániai SoNoRo életében is mérföldkő, hiszen a Razvan Popovici brácsaművész által vezetett partnerfesztivál idén ünnepli 20 éves fennállását. A dupla jubileumot a fesztiválok művészei nemzetközi koncertsorozattal ünneplik, melynek részeként Budapesten október 25-én adnak koncertet. Az estről Kokas Katalinnal beszélgetünk. Fotó: Csibi Szilvia

Mik a szülők lehetőségei, feladatai? Hol kaphatnak segítséget a gyerekek? Alkalmassági vizsgálatok, pályaorientáció. A Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó munkatársai beszélnek munkájukról, arról hogy mikor és ki fordulnak hozzájuk.

Az életünket gyökeresen megváltoztató pillanatokat, a krízishelyzetek abszurditását és a belső átalakulások mélységeit vizsgálja az a kiállítás, mely a HAB, azaz a Hungarian Art and Busieness galériájában látható, Sorsfordulat - Radikális találkozások címmel. A válogatás különlegessége, hogy a régi mesterek alkotásai, illetve kortárs nemzetközi és hazai sztárművészek munkái egymással párbeszédben mutatkoznak meg, miközben a tárlat arra invitálja a látogatót, hogy saját sorsfordító tapasztalatait is újragondolja. Vékony Délia társkurátorral, a HAB művészeti igazgatójával Tóth Zsófia beszélgetett. A sakkban minden döntés számít, de nem minden lépést nekünk kell megtennünk. A Budapest Bábszínház új ifjúsági előadásában, A sárkányfutó átkában, Szofinak meg kell tanulnia, hogy a szülei tábláján már régóta zajlik a játszma, amit nem neki kell eldöntenie. Az ő feladata most, hogy a saját tábláján maradjon és ott lépjen. A darab főszereplőjét Spiegl Anna kelti életre, őt kérdezte Fazekas Gyöngyvér.

Méltatlanul keveset játsszák a 20. századi magyar drámaírás kiemelkedő alakjának, Hubay Miklósnak a műveit. Ezt a csorbát igyekszik kiköszörülni most az a Kolozsvárott létrejött előadás, amely a Hubay Miklós – Elveszett Paradicsom Alapítvány támogatásával valósult meg, s amelyben színre vitték a szerzőnek A zsenik iskolája című egyfelvonásos drámáját. Az erdélyi bemutatók után Budapesten is megtekinthető az előadás: október 29-én a Szent László Házban, október 30-án pedig a Vigadóban láthatják az érdeklődők. Az alapítványt Hubay Miklós fia hozta létre 2017-ben, hogy emléket állítson a 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas drámaírónak, műfordítónak, gondozza és rendszerezze irodalomtörténeti jelentőségű hagyatékát, illetve népszerűsítse műveit Magyarországon és külföldön egyaránt. Az alapítványt háromtagú kuratórium irányítja, az egyik kurátorral, Németh Attila Gellérttel beszélgetünk a Művészbejárónkban az előadásról, tevékenységükről, illetve arról, hogyan ápolják a drámaíró emlékét.

Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna! Keresztséggel kell megkeresztelkednem, és mennyire vágyom utána, amíg be nem teljesedik! Azt gondoljátok talán: azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást. Mert mostantól fogva ha öten lesznek egy házban, meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával; az anya a lányával és a lány az anyjával; az anyós a menyével és a meny az anyósával'' [Mik 7,6]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az 1956-os forradalom néhány szimbolikus mozzanatáról, Mindszenty József bíboros kiszabadulásáról és a november 3-i beszédének jelentőségéről, valamint a Terror Háza Múzeum ünnephez kapcsolódó programjairól beszélgetünk.

Boldog Bódi Mária Magdolna 1941. október 26-án Balatonfűzfőn, a templomban tisztasági fogadalmat tett. Ez a nap lett a boldoggá avatott fiatal vértanú lány liturgikus emléknapja a magyar katolikus egyházban, amelyet egy ifjúsági kerékpáros zarándoklattal is megünnepelnek ott, ahol Magdi is élt: a Balaton-felvidéken, és ahol a fogadalmát tette. Szeretettel várják a csatlakozókat 2025. október 26-án vasárnap 8:45 -től a balatonfüredi vasútállomáson. Jelentkezés itt: https://www.veszpremiersekseg.hu/esemeny/tekerjmagdival-magdi-unnep/

A Kárpát-medence éghajlata gyorsan változik, ami kihívások mellett új lehetőségeket is teremt a magyar mezőgazdaság számára. Miközben az őshonos erdei élővilág alkalmazkodni kényszerül, a mediterrán növények egyre jobban meghonosodnak hazánkban. A klímaváltozás agráriumra és élővilágra gyakorolt sokrétű hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 5. - Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) támogatásával. Budapest, 1957 tavasza. A város és lakói alig tértek magukhoz az '56-os harcok óta. Andor egy 12 éves kisfiú, akit édesanyja nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nő fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Ez az Árva című film alaphelyzete, mely a második világháború és a szabadságharc utáni „apátlan” magyar társadalmat és egy reménykedő kisfiú történetét veszi górcső alá. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, az ellenállók eltűnésének, az ebből fakadó reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a három évtizedig tartó Kádár korszak. Ezt a világot idézi meg döbbenetes hitelességgel Oscar-díjas rendezőnk új alkotása.

Az 1956-os forradalom néhány szimbolikus mozzanatáról, Mindszenty József bíboros kiszabadulásáról és a november 3-i beszédének jelentőségéről, valamint a Terror Háza Múzeum ünnephez kapcsolódó programjairól beszélgetünk.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna! Keresztséggel kell megkeresztelkednem, és mennyire vágyom utána, amíg be nem teljesedik! Azt gondoljátok talán: azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást. Mert mostantól fogva ha öten lesznek egy házban, meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával; az anya a lányával és a lány az anyjával; az anyós a menyével és a meny az anyósával'' [Mik 7,6]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mai összeállításunkban először Szerzetesek félórája című műsorunkat hallják, melyben folytatjuk a múlt héten megkezdett beszélgetésünket Takács Mária Klarissza, ferences szegénygondozó nővérrel. Szerkesztő: Bartók Beáta Ezután Megmaradni c. műsorunk következik, melyben folytatjuk Szabó Konstantin, kárpátaljai görögkatolikus pappal készült beszélgetésünket, aki a rokoni szálain keresztül segít bemutatni nekünk a nemrégiben boldoggá avatott Orosz Péter Pál görögkatolikus pap vértanút. Szerkesztő: Grunda János Összeállításunkat a Nap imájával zárjuk. Műsorvezető: Tikovits Ernő Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Az ünnepi est során, október 24-én a Müpában Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven „Eroica” szimfóniája hangzik el, Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével. A szabadság hangjai koncertről Keller Andrással, a Concerto Budapest főzeneigazgatójával beszélgetünk. Fotó: Éder Vera

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Borbély T. András, Borbiczki Ferenc, Dunai Tamás, Horváth Sándor, Kaszás Attila, Kubik Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Október végéig látogatható Takács István festőművész első budapesti életmű-kiállítása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlat célja, hogy újraértelmezze és méltó helyére emelje a művészt a magyar művészettörténetben, valamint hogy a fővárosi közönség számára is elérhetővé tegye ezt a lenyűgöző életművet. Takács István neve sokak számára elsősorban templomi freskóiról lehet ismerős – több mint 300 templomban dolgozott –, azonban tehetsége messze túlmutatott az egyházi festészet keretein. Szinte minden képző- és iparművészeti műfajban maradandót alkotott. Művei elfeledve maradtak volna, ha nem akad rájuk Laczkó Pető Mihály fiatal festőművész, aki negyven éven át fáradhatatlanul mentette, rendszerezte, restaurálta és dolgozta fel a hagyatékot. Munkája eredményeként jött létre 2012-ben a mezőkövesdi állandó kiállítás. Orosz Diána művészettörténésszel Liptay Katalin beszélgetett. Bányai Júlia alakját ma már kevesen ismerik, pedig hazaszeretete (a kor kifejezésével élve: honleányi hűsége) ma is példaértékű. Életéről kevés a megbízható történeti adat: a visszaemlékezések romantikus mázzal vonták be az 1848-as forradalom és szabadságharc korát, illetve annak alakjait - így Bányai Júliáét is. Miklya Luzsányi Mónika életrajzi regényében a korabeli forrásokra támaszkodva, szakértők bevonásával egy olyan Bányai-portrét igyekszik megalkotni, amely lefejti ezt a romantikus mázat, és Bányai Júliát mint önmagát kereső és megvalósító, saját (sokszor idealisztikus) céljaiért küzdő nőt mutatja be. Az október 20-i Akvarellben elhangzott interjú folytatása következik. A kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélgetett. Hatalmas sikert aratott a Notre Dame-i toronyőr című musicalben Quasimodo szerepében Tassonyi Balázs. A Budapesti Operettszínházban októberben bemutatott zenés darab azonban már nem az első komoly szerep a fiatal művész pályáján, ugyanis a Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatóját José Rivera szerepében is láthatta már a közönség a Carmenben. Jelenleg pedig Ottokár szerepére készül A cigánybáró című darabban. A fiatal énekest Ungvári Judit először a Notre Dame- toronyőr sikeréről kérdezte.

Bibó István figyelmeztetése, hogy "óvakodni kell két, korábban lényegében ismeretlen, teljességgel steril és végsőleg hiábavaló emberfajtától", vagyis a megrögzött reakcióstól és a hivatásos forradalmártól egyben arra is felhívás az 56-os államminisztertől, hogy ítéleteinkben is legyünk körültekintők. Mert mi is a forradalom? Hahner Péter (képünk a közösségi oldaláról származik) történésznek, a Rubicon intézet főigazgatójának pont ez a fő kutatási területe, ráadásul újabb könyve készül ebben a témában. Ő volt tehát Nagy György András vendége a Katolikus rádió stúdiójában.

Október 23-a az 1956-os forradalom első napja. Műsorunkban Gulyás Lajos levéli református lelkésszel szembeni eljárásról, az ő halálos ítéletéről és kivégzéséről beszél Erdős Kristóf történész. Milyen eseményekben vett részt 1956-ban Gulyás Lajos, ami miatt a kádári megtorlás bíróság elé állítja és ki is végzi a levéli református lelkészt 1957.december 31-én?

María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat. Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok kapja aki a latin-amerikai civilek bátorságának egyik legkivételesebb képviselője. A politikus a díjat az amerikai elnöknek ajánlotta: „Ezt a díjat önnek ajánlom, mert valójában ön érdemelte volna meg.” Ki María Corina Machado? Miért kell ma bátornak lenni Venezuelában? Szó lesz Javier Mileíről, argentin "sikertörténetéről" és annak hátulütőiről, és a közeledő chilei választások kapcsán beszélgetünk Latin-Amerika átszíneződéséről. Vendégünk Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Műsorunkban ma egy 2018-ban készült beszélgetést hallgathatnak meg. Hét évvel ezelőtt, Horváth Ferenc 85 évesen idézte fel, miként élte meg a forradalom napjait és a Kossuth téri sortüzet.

Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna! Keresztséggel kell megkeresztelkednem, és mennyire vágyom utána, amíg be nem teljesedik! Azt gondoljátok talán: azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást. Mert mostantól fogva ha öten lesznek egy házban, meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával; az anya a lányával és a lány az anyjával; az anyós a menyével és a meny az anyósával'' [Mik 7,6]. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Borbély T. András, Borbiczki Ferenc, Dunai Tamás, Horváth Sándor, Kaszás Attila, Kubik Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Október 23-a az 1956-os forradalom első napja. Műsorunkban Gulyás Lajos levéli református lelkésszel szembeni eljárásról, az ő halálos ítéletéről és kivégzéséről beszél Erdős Kristóf történész. Milyen eseményekben vett részt 1956-ban Gulyás Lajos, ami miatt a kádári megtorlás bíróság elé állítja és ki is végzi a levéli református lelkészt 1957.december 31-én?

María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat. Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok kapja aki a latin-amerikai civilek bátorságának egyik legkivételesebb képviselője. A politikus a díjat az amerikai elnöknek ajánlotta: „Ezt a díjat önnek ajánlom, mert valójában ön érdemelte volna meg.” Ki María Corina Machado? Miért kell ma bátornak lenni Venezuelában? Szó lesz Javier Mileíről, argentin "sikertörténetéről" és annak hátulütőiről, és a közeledő chilei választások kapcsán beszélgetünk Latin-Amerika átszíneződéséről. Vendégünk Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Műsorunkban ma egy 2018-ban készült beszélgetést hallgathatnak meg. Hét évvel ezelőtt, Horváth Ferenc 85 évesen idézte fel, miként élte meg a forradalom napjait és a Kossuth téri sortüzet.